– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.
Új magyar horrort is nézhet a Cinema City Filmünnepen
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
– Ön korábban a Hitel című havilap szépirodalmi szerkesztője volt.
– A Hitel feladatait leadtam, mert nem éreztem etikusnak, hogy ott is szerkesztő legyek, meg itt is. Viszont nem csak az én személyem, hanem a két lap szellemisége is közös. Azt a nemzeteszmét, azt a kulturális felfogást fogom képviselni itt is, amit a Hitel műhelyében sajátítottam el csaknem 14 év alatt. Amiről Csoóri Sándorral, Görömbei Andrással, Tőkéczki Lászlóval, Ágh Istvánnal, Lázár Ervinnel, Papp Endrével és másokkal beszélgettünk, amiket tőlük tanultam, az nagymértékben befolyásolta a gondolkodásomat. Ennek az útnak a folytatása számomra az Országút, ahová szintén egy rangos szellemi kör hívott főszerkesztőnek.
– Mi lesz az Országút feladata?
– A nemzeti oldal értelmiségének az utánpótlás kinevelése az egyik legnagyobb feladata. Hogy megszólítsa a fiatalabb generációk képviselőit, akik ezt a szellemiséget képviselhetik most és képviselni fogják a következő évtizedekben is. Képviselni valamit pedig csak úgy lehet, ha folyamatosan újragondoljuk és átértelmezzük, hiszen a hagyomány soha nincs készen, az mindig kialakításra vár. Ezt a felelősséget ismerte fel szerintem az Országút szerkesztőbizottsága, amikor felkért arra, hogy legyek a lap főszerkesztője. Két kiemelkedő ambícióm, hogy a lap köré gyűjtsem a fiatalokat, és egy nagyon komoly külföldi kitekintés rovatot is működtessünk.
– Az európai kulturális vitákra gondol?
– Folyamatosan foglalkozunk majd azzal, hogy a külföldi értelmiség, írók, filozófusok, tudósok miről vitatkoznak, milyen nyelven vitatkoznak, milyen témákkal foglalkoznak. Az első számot részben rögtön ennek szenteltük, hiszen interjút készítettünk Roger Scruton filozófussal – talán nekünk adta az utolsó interjúját –, kritikát is írattunk a nemrég magyarul megjelent könyvéről. Ehhez hasonlóan tervezünk egy interjút Pierre Manent francia gondolkodóval, ami abszolút kuriózum lesz. Ő könyvet írt többek között arról, hogy Franciaországra, a francia identitásra miként hat az ott élő iszlám közösség. A második számtól kezdve pedig már elindítjuk azokat a vitákat, eszmecseréket, melyek nélkül egy élénk hetilap nem képzelhető el.
– Melyekre gondol?
– A ma megjelent második számunkban Entz Géza művészettörténész vitaindítóját lehet olvasni a műemlékvédelemről, annak hazai lehetőségeiről és jogi szabályozásáról. Trianon is kiemelt téma lesz az idén, de foglalkozni fogunk a nemzeti alaptantervvel, ahogyan a kánonvitákkal is.
– Kánonviták? Pontosan hogyan érti?
– A kánon egy kulturális közösség önképe. Az alapvető kiindulópont számomra a nemzeti kultúra fogalma, amelybe valamennyi szellemi irányzat beletartozik. Ezt a sokszínűséget szeretnénk felmutatni, nem csupán egyetlen szerzőre vagy szemléletmódra összpontosítva. Minden magyar a nemzeti kultúra részese, és minden olyan munkásságot érdemes elemezni, vagy akár vitatkozni vele, amely színvonalasan önti formába a maga gondolkodásképleteit, akár esztétikai, akár bölcseleti síkon. Egyetlenegy olyan ideológiát sem fogunk kiemelni, amelyik ki akarja sajátítani a kulturális gondolkodást. Az a meggyőződésem, hogy a magyar kultúra akkor életerős és akkor tud hosszú távon fennmaradni, ha minden magas minőséget képviselő gondolkodót megőriz a kulturális emlékezetében. Észre kell venni, hogy van egy olyan globális tudatipar, egy olyan digitális kultúra, amelyik csak nemzetközi sztenderdeket és piaci érdekeket képvisel, s ezzel szemben csak a magaskultúra van, amelyet a nemzeti kultúra képes fenntartani. Ez utóbbi azonban folyamatosan veszít a vonzerejéből a mai fiatal generációk szemében. Ezt nem szabad megengedni.
– Mit lehet tenni ez ellen?
– Mára a jóízlés mintha magánüggyé vált volna, pedig az nem magánügy. Roger Scruton is arra mutatott rá, hogy egy kulturális közösségben a művészi szép, a tudományos igazság és a közjó összetartoznak, egymást kölcsönösen feltételezik. Kell egy bizonyosfajta egyetértés arról, hogy mi az, amit a kulturális emlékezet megőriz. Ezt a fajta egyetértést pedig csak úgy lehet megteremteni, ha egy olyan lap, mint az Országút, részben orientál, részben pedig integrál. Az értékekre felhívja a figyelmet, és többféle értéknek is helyet ad.
Az Országút első számának recenzióját ITT olvashatják el.
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
A jótékonysági célú árverés során kizárólag az egyetem hallgatóinak művei kerülnek kalapács alá.
A színművészt 76 évesen érte a halál.
Alan Rachins 82 éves volt.
Megölték az RTL Klub korábbi vezetőjét Budapesten
Letartóztatná az ügyészség Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát
Így készíts keménytojást egyszerűen: air fryerben pillanatok alatt megvan, és víz sem kell hozzá!
Megkezdődtek a tárgyalások: új ország csatlakozhat az EU-hoz, de nem Brüsszel, hanem Magyarország szövetségeseként
„Az évszázad sokkja" - Mindenki Marco Rossi játékosáról beszél
A dél-koreai katonák is mennek Ukrajnába + videó
Fölényesen győzne a Fidesz–KDNP, ha most lennének a választások
Videó: Casemiro elvesztette a hideg vérét Garnacho játéka után
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Amikor semmi kedved a szeretteidről megemlékezni – Magyar Péter módra
Újabb tragikus hír: elhunyt Forgács Gábor színész
Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Közönségtalálkozókkal és filmklubbal is várják a közönséget.
A jótékonysági célú árverés során kizárólag az egyetem hallgatóinak művei kerülnek kalapács alá.
A színművészt 76 évesen érte a halál.
Alan Rachins 82 éves volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.