A régészek közvetlenül az oltár mellett egy nagyon díszes, késő gótikus, XV. századi sírfedlapot is találtak az Aba nemzetség címerével, amin
sólymos címerpajzs, királyi koronás sisak és a rajta ülő kiterjesztett szárnyú sólyom vagy turul alakja látható.
A fedlapon gótikus minuszkulákkal a következő felirat olvasható: az Úr megtestesülésének ezernégyszáz… évében (talán 1450), itt nyugszik János és felesége …(talán Margit) fiai, Mihály és János.
A kutatók szerint ez alapján is valószínűsíthető, hogy a területet a XV. században birtokló Aba nembeli Kompolt család tagjai nyugszanak a sírban, akik Aba Sámuel egyenes ági leszármazottai.
Aba Sámuel király pedig a késő gótikus templom alatti korai templomban nyugodhat.
Archeogenetikai vizsgálatra viszik a csontokat
– Az egész abasári feltárás jó példája egy sikeres magyar kulturális-tudományos összefogásnak, amivel mindenki csak gazdagabb lesz. Főleg a magyar társadalom.
A munkát gyors ütemben végezzük, mert nem titkolt célunk, hogy a magyar közönség mellett a jövő évi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ideérkező külföldi résztvevői is láthassák a keresztény Magyarország ezeréves múltjának ezt az ékkövét is. Bízom benne, hogy ez az ősi királyi központ hamarosan újra kiemelkedő központjává válik a térségnek, az országnak.
Örülök, hogy a Magyarságkutató Intézet bebizonyította: így is lehet. Sokszor, sokféleképpen nekikezdtek feltárni ezt a szent emlékhelyet, királyi központot, de a feladatok mégis megvártak minket – mondta kérdésünkre Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
A főigazgató elmondta, hogy régészeik az első tizenegy napban olyan eredményeket értek el, amikre számítani sem mertek, ráadásul most mutatkoznak meg az interdiszciplináris intézet előnyei is.
– Régészeink folyamatosan tárják fel a területet, Fehér Bence professzor, a Klasszika-filológia Kutatóközpont igazgatója a helyszínen elemezte és fejtette meg a gótikus minuszkulákkal írt sírfeliratot. Az Eszmetörténeti Kutatóközpont részéről Németh Zsolt, az ország egyik legnagyobb Árpád-kori szakértője vizsgálja a templomokat,
Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai a csontleletek archeogenetikai vizsgálatát végzik majd el – ők megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző génállományt, ami bizonyosan visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan származhat.
Együttműködő partnerünk, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ pedig a csontok antropológiai vizsgálatát végzi el. Történészeink pedig értelmezik az új eredményeket. Végül a Dobó István Vármúzeumhoz kerülnek a leletek, ahol méltó kiállításon láthatja a nagyközönség, amíg Abasáron nem épül megfelelő kiállítóhely – foglalta össze a kutatást Horváth-
Lugossy Gábor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!