Az északi világ megismerése norvég költők versein keresztül

A Napút Online Hetedhét című rovatában, a kortárs norvég költészet hava részeként Kovács katáng Ferenc 26 napon át 26 norvég kortárs költő egy-egy versét mutatja be. Május 3-án olvashattuk az első műfordítását. A Norvégiában élő alkotó, a Magyar Írószövetség tagja az északi irodalom magyarországi megismertetéséért végzett több évtizedes munkájáért néhány éve a Cédrus Művészeti Alapítvány Napút Hetedhét-díját is megkapta.

Kovács katáng Ferenc Fotó: Aknay Tibor

A nyíregyházi születésű író, költő, műfordító 1982 óta él Norvégiában, az Oslói Egyetem Média és Kommunikációs Intézetének nyugalmazott médiamérnöke. A Hetedhét-díj méltatója, Veres Emese Gyöngyvér rádiós újságíró-szerkesztő a következőket mondta a díjátadón: – Kovács katáng Ferenc megengedheti magának azt a luxust, hogy azt fordítson, amihez kedve van. Azt, ami fontos lehet nekünk, magyaroknak, hogy megismerjük az északi világot, hogy tanuljunk belőle, akár pozitív, akár negatív példaként álljon is előttünk az adott mű.

Kovács katáng Ferenc
Fotó: Aknay Tibor

– Huszonhat hétig készültem rá, mindre egy-egy hét jutott. 46 kötet hevert itt körülöttem, azokból válogattam – avat be a műfordító az alkotás folyamatába. – Elolvastam minden információt róluk, szinte naponta leveleztem velük. Az erre elkülönített dobozban 311 levél van ma, de a hónap végéig még tartom velük a kapcsolatot, jelzem az aktuális napon, hogy felkerültek. Itt élek közöttük, eljárok az estjeikre, könyvbemutatóikra. Nagyon jók az itteni felolvasóestek, amelyeket a költők tartanak. Tizenöt-húsz éve nagy divat lett, hogy mindenkinek más az előadói hangja. Felkészülnek, és ők olvassák fel a saját verseiket. Itt nem színészek követik a költőt és olvassák fel az író-olvasó találkozón a verseket. Korra és nemre tekintet nélkül válogattam a költők közül. Van köztük fiatal, idősebb. Így a témák is változatosak. A tájból kiindulva a saját egzisztenciájuk, gondolataik foglalkoztatják őket leginkább. Nem a formára, hanem a zeneiségre, a hangulatkeltésre teszik a hangsúlyt. Nagyon el kell mélyülni a versekben ahhoz, hogy megértsük.

Arra a kérdésre is válaszolt a műfordító, hogy milyen „használati utasítást” adna a norvég versekhez.

– A korábbi antológiák elé mindig írtam ismertetőt, de az online megjelenésnél ennek nem láttam értelmét. Egyébként ma már jobban ismerik Norvégiát, mint régebben. Annyit kérek, hogy az első két sor után senki ne adja fel. Rágja végig a művet, aztán kezdje elölről. Nem a legnépszerűbb verseket választottam, hanem amivel meg kell küzdeni. Ha meg akarjuk ismerni a norvég költészetet, ezeken keresztül sikerülhet. Ha valaki csak átfut rajtuk, nem fogja megérteni.

– A Napút Online felületén 44 rovat van, minimum két anyag kerül fel naponta. Hegyi Botos Attilának köszönhető mindaz, ami ott megjelenik: az arányos látvány. Ahogy sokoldalú művészetével gazdagítja, ápolja honlapunkat: öröm, kedv – ismerteti Szondi György főszerkesztő. – A Hetedhét rovatban jelenik meg a sorozat. A rovat tallózás a világirodalom egykor született vagy a jelenben alkotott értékei között – műfaji és nyelvi színességben, magyarul. A műtolmácsoló munka megbecsülése is vezet bennünket, sarkalljuk a fordítók felfedezőkedvét, számukra megjelenési fórumot teremtünk. Több mint húsz éve ismerem Kovács katáng Ferencet, már két lapszámot is összeállított számunkra norvég vonatkozásban. Ő maga is kiváló író, műfordító, grafikus. Kritikái, interjúi jelentek meg nálunk. Ebben a sorozatban az a leggyönyörűbb számunkra, amit ő önzetlenül, annyi háttérmunkával és ráfordított idővel vállalt. Nem csak lefordítani kell egy verset, beszélni kell a szerzővel, meg kell ismerni a költészetét. Áldozatos ez a munka. Köszönjük, hogy a magyar olvasókkal megismerteti e norvég költőket – mondta a főszerkesztő.

A kortárs norvég költészet havában eddig megjelent versek

Øyvind Berg: Cím nélküli versek

Kristin Berget: Eltévelyedéseink

Kjersti Bronken Senderud: Cím nélküli versek

Karoline Brændjord versei

Pedro Carmona-Alvarez: Alvási kísérletek