Zsonglőrlabdát mindenkinek!

Egyre nagyobb teret hódít Európában a cirkusz szabadidős tevékenységként. A nagyközönség bevonása viszonylag új jelenség hazánkban: a hét végén a visegrádi országok zsonglőrei, akrobatái és artistái Budapesten gyűltek össze, hogy elsajátítsák a cirkuszpedagógia módszereit.

Trapéz és korlát: a kreatív alkotás éppúgy része a képzésnek, mint a pontos technikai ismeretek Fotó: Teknős Miklós

– Húzzatok egy-egy dominókártyát, és illesszétek sorba őket. A kártyák hátoldalára testhelyzeteket rajzoltam, ezeket vegyétek fel a lehető legtöbb módon – mondja Marjolein Wagter holland cirkuszi tréner-előadó, majd elindítja a stopperét. Hamarosan különböző alakzatok és gúlák alakulnak, és a tizenöt fiatal kézen állva, akrojógapózokban tartja egymást kézzel-lábbal-fejjel. A cseh, lengyel és szlovák zsonglőrök, artisták és akrobaták a CATE cirkuszoktatói képzés részeként érkeztek Budapestre, hogy részt vegyenek a Visegrádi Alap által finanszírozott tanfolyamon. A fiataloknak most nem az előadó-művészet a céljuk, hanem az, hogy órák formájában megoszthassák a nagyközönséggel a tudásukat és persze a cirkusz szeretetét.

– Az újcirkuszos szabadidős foglalkozások viszonylag új jelenségnek számítanak Magyarországon – mondja Gallyas Veronika, a Magyar Zsonglőr Egyesület elnöke, aki a projekt budapesti menedzselését vezeti. Tulajdonképpen egy sportról van szó krea­tivitásfejlesztéssel megspékelve, szórakoztató formában, családoknak, iskolásoknak vagy érdeklődő felnőtteknek. Területei elsősorban a talajgyakorlatok, a légi mozgásformák, az egyensúlyozás művészete és persze a zsonglőrködés. – Hazánkban nyolc-tíz éve nyílt meg ez a lehetőség a nagyközönség előtt, azóta már több cirkusziskola működik kimondottan erre fókuszálva. Ezek mellett rengeteg egy-egy ágra specializált stúdió, iskola nyílt meg az utóbbi néhány évben, amelyek terjedését főként a rúdtánc, a légakrobatika és a partnerakrobatika gyorsította fel – teszi hozzá.

Zsonglőrkellékek, kendők, buzogányok, labdák hevernek a sarokban, gólyalábak állnak a falnak döntve, trapézok és karikák lógnak a mennyezetről, miközben a csapat az ördögbottechnikákat tanul – suttogva. A képzés az INspirál Cirkuszközpontban zajlik Budapesten, és néha úgy fest, mint egy játszóház felnőtteknek, hiszen a krea­tív alkotás éppúgy része a képzésnek, mint a pontos technikai ismeretek.

– Két éve foglalkozom professzio­nálisan a zsonglőrködéssel – meséli a lengyel Hannah, aki utcai előadóként járta a be a világot. A lány a kávészünetekben sem teszi le a buzogányokat: szerinte egy zsonglőrnek elengedhetetlen a napi legalább két óra gyakorlás. – Az oktatás szempontjából engem Tomasz Piotrowski lengyel zsonglőr motivált. Ő volt az, aki anyagi források és eszközök híján kövekkel kezdte el tanítani a zsonglőrködést egyszerre hetven gyereknek. Azóta persze sikerült támogatókat nyernie, és Lengyelországban népszerű lett a mozgalma – meséli lelkendezve.

Trapéz és korlát: a kreatív alkotás éppúgy része a képzésnek, mint a pontos technikai ismeretek
Fotó: Teknős Miklós

A résztvevők nemcsak a technikák biztonságos alkalmazását tanulják meg, hanem a csoportok irányítását, a vezetési formákat is, és arra is kitérnek, hogyan kezeljék például a fogyatékossággal élő csoporttagokat.

- Egy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezet tagja vagyok, de soha nem szerettem a klasszikus értelemben vett segítést, mert nem érzem magam többnek náluk – meséli Theresa, aki roma fiatalokat tanít Csehországban zsonglőrködni.

- Ebben a mozgásformában viszont úgy viszonyulhatok hozzájuk, mint partnerekhez – meséli, majd nevetve hozzáteszi, hogy újabban időseket is elkezdett tanítani hullahopp karikázni, mostanában ez jelenti számára a motivációt.

A cirkuszpedagógia Belgiumban, Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban kiforrottabb, céljuk most az, hogy a visegrádi régió­ban is jobban elfogadtassák és megismertessék a nagyközönséggel.

– Több kutatás is vizsgálja a cirkuszi foglalkozások hatásait egészségi és mentális szempontból – mondja Tommaso Negri, a projekt másik oktatója, aki az olasz AltroCirco hálózatot vezeti.

– Szükségünk van papíron is bizonyítékokra, hogy a módszer elfogadottabb legyen és több támogatást találjunk a kezdeményezéseinkhez – emeli ki az olasz művész. A cirkuszpedagógia jelentős segítséget nyújthat a hátrányos helyzetűeknek, illetve fogyatékossággal élőknek is, ugyanis pozitív hatással van az idegrendszer, kiemelten a kognitív készségek fejlesztésére.

– A szociális cirkusz esetében a zsonglőreszközök nem célt, hanem kapcsolódási pontot jelentenek ezekkel a csoportokkal – magyarázza Gallyas Veronika. Hozzáteszi: a Magyar Zsonglőr Egyesület több helyszínen is tart órákat, foglalkozásokat Magyarországon, együttműködésben különböző szervezetekkel, sőt rendszeresen szerveznek képzéseket gyógypedagógusoknak is.