„A cigányzenészek és a zenész cigányok kulturális öröksége a 19–20. századi Magyarországon hol halványabban, hol erősebben szövi és szőtte át a magyar kultúra számos színterét és produktumát.  A tanulmánykötet célja, hogy ezeket a lehetséges kutatási területeket számba vegye és felsorakoztassa, még az egészen áttételesen kötődőeket is. Egyúttal szakít a közvélekedésben – és olykor a tudományos közéletben – elterjedt sztereotip, vagy éppen a „naiv tudomány” jegyeit magán viselő cigányzene és zenész cigány képpel. A téma számtalan alakváltozására szeretné felhívni a figyelmet, közvetítve, hogy a cigányzene és a zenész cigányok elválaszthatatlan részei a magyar kultúrának. Ugyanakkor a magyar kultúra is elválaszthatatlan a cigányzenétől és a zenész cigányoktól, ezáltal a magyarországi cigányságtól. Éppúgy, ahogy Magyarország vonatkozásában – a strukturalista elméletek szerint –, a vérségi alapon szerveződő, homogén, egymástól élesen elkülönülő cigányságról és nem cigányokról/magyarokról sem beszélhetünk. A közös múlt tudata elengedhetetlen előfeltétele a közös jelennek, ami pedig lehetővé teszi a közös jövőt” – olvasható A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai. Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19–20. századból című kötet összefoglalója a Gondolat Kiadó honlapján.
 

A tanulmánykötetet ezúttal a  Veszprémben megrendezett KATTÁRS – Katolikus Társadalmi Napokon mutatják be szeptember 29-én, pénteken. 

A KATTÁRS teljes programja ITT olvasható.