Pénzörvény

Visszaélések az értékpapírügyletek során, kockázatos tőzsdei adásvételek, árfolyamok befolyásolása, hitelezési csalások, illegális számlanyitások a még nagyobb profit reményében – csak néhány példa az ügyfelek feltétlen bizalmát élvező bankok bűnlajstromából. Minden idők legnagyobb bírságát, négyezermilliárd forintnyi összeget, a Bank of America fizette.

Fényképezkedés a New York-i Wall Street ikonikus bikájánál. Csak a milliárdos büntetések elrettentőek Fotó: Carlo Allegri Forrás: Reuters

Az eset sajátossága, hogy a történelem legnagyobb pénzintézeti bírságát nem a bankfelügyelet, hanem az Egyesült Államok kormánya rótta ki, miután egyezséget kötött a bűnösökkel. Így a bank és az állam is jól járt, a pénzintézet számára sokkal rosszabb lett volna egy elhúzódó nyomozás, amelynek bizonytalan a kimenetele. Még a befektetők hálálkodtak, olyannyira, hogy a bírság befizetése után a Bank of America részvényei szárnyalni kezdtek a tőzsdén. Ma már tudjuk, hogy az igazi bűnösök a Countrywide­ Financial és a Merrill Lynch voltak. Az előbbi az USA legnagyobb jelzálog-hitelezőjeként, az utóbbi pedig befektetési bankként tevékenykedett. Mindkettőt a válság évében kebelezte be a Bank of America, ám csak későn derült ki, hogy az értékpapírokkal szabálytalanul kereskedtek. Ráadásul 2009-re a Merrill Lynch lett a szimbóluma mindannak, ami előidézte a válságot. A bank vezetőit ez persze cseppet sem zavarta, és nem hagytak fel egymás között az értékes bónuszok osztogatásával sem. Noha számos pénzintézetet bedöntöttek, azóta sem kerültek börtönbe az igazi felelősök, de még megrovásban sem részesültek.

Minden idők második legnagyobb bírságát könyvelhette el 2013-ban az amerikai JP Morgan Bank (JPM), miután ez a pénzintézet is megegyezett az Egyesült Államok külügyminisztériumával. A JPM hétmilliárd dolláros, akkori árfolyamon számolva 1500 milliárd forintos büntetést kapott, mert megvezette a befektetőket azzal, hogy olyan jelzálogalapú értékpapírokat adott el, amelyek mögött egyáltalán nem volt biztos fedezet. Mivel a csalásnál repkedtek a dollármilliárdok, ez valóban szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság kialakulásában. A hétmilliárdos büntetés egy részét a károsultaknak adták, de négymilliárd dollár kárpótlást kaptak azok a lakástulajdonosok is, akiket a bank átvert vagy veszélybe sodort. Emellett kétmilliárd dollárt kellett az Egyesült Államok kormányának is befizetniük. Ezzel együtt a JPM nem járt rosszul, mivel a válság alatt is nyereséges maradt. Sőt a büntetés után is stabil volt a bank helyzete, annak ellenére, hogy még nem lélegezhetett fel teljesen, ugyanis kiderült, hogy részese egy hatalmas Libor-botránynak is. (A Libor a londoni bankközi kamatláb, manipulálása azért okozhat óriási veszteséget, mert megközelítőleg 300 ezer milliárd dollárnyi pénzügyi termék árának alakulása függ tőle világszerte.)

Fényképezkedés a New York-i Wall Street ikonikus bikájánál. Csak a milliárdos büntetések elrettentőek
Fotó: Reuters

„Szúnyogcsípések”

A hatóságok szerint a JP Morgan 2009 előtt rendszeresen trükközött a Liborral, hogy a saját bevételeit mások kárára növelje. A botrányban azóta a Barclays és a Royal Bank of Scotland brit pénzintézeteket is elkaszálták, a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet 2,5 milliárd dollár (500 milliárd forint) büntetést rótt ki rájuk.

A JPM bírsága előtt ez az összeg volt a rekord.

A Libor-ügyletek egyébiránt jó ideje a csalások táptalaját képezik, alig van olyan óriásbank, amely ne esett volna kamatmanipulációs kísértésbe.

A BNP Paribas francia nagybank a gigabírságok listáján bronzérmet érdemel, mert szintén többször megsértette az Iránnal, Szudánnal és Kubával szemben kirótt amerikai szankciókat, és emiatt 8,9 milliárd dolláros bírságot szurkolt le néhány évvel ezelőtt. Mellesleg ekkora összeggel az Egyesült Államokban még sohasem büntettek külföldi bankot. A műveleteket a BNP New York-i irodáiban bonyolították le 2004 és 2012 között. A kirótt büntetés megfelel annak, amelyről a bank beismerte, hogy az átutalásokat az Egyesült Államokon át az említett országok állampolgárainak nevében végezte el. Amikor kiszivárgott, hogy a BNP Paribas-ra óriási összegű bírság vár a szankciók megsértése miatt, François Hollande akkori elnök személyesen próbált közbenjárni Barack Obamánál a bank érdekében. Ám azt a választ kapta, hogy a Fehér Háznak nincs befolyása a független igazságszolgáltatásra. A bírság mellett a BNP-nek ideiglenesen ki is kellett vonulnia az amerikai piacról.

Nem volt olyan bankbotrány az elmúlt időszakban, amelybe a Deutsche Bank (DB) ne keveredett volna bele. A legnagyobb büntetését, 14 milliárd dollárt 2016-ban kapta volna a német pénzintézet, ám ez biztos csődhöz vezetett volna, előidézve egy újabb pénzügyi válságot.

A többmilliós ügyfélkörrel rendelkező hitelintézet szankcióját ezért 7,2 milliárd dollárra mérsékelték. A bírság alapjául pedig komoly csalás szolgált: a DB fedezet nélküli jelzálogalapú kötvényeket adott el a befektetőknek, hozzájárulva a 2008-as gazdasági krízis kirobbanásához. A bank életében szinte azóta sem volt olyan félév, hogy ne derült volna ki, hogy valamivel trükköztek. Tíz év alatt a gigabírságon felül különböző csalások miatt újabb kilencmilliárd dollár büntetést fizetett a német pénzintézet, és lehetetlen megjósolni, hol ér véget az összeg. A bűnlajstrom hatalmas: kötvényekkel való visszaélések, kockázatos tőzsdézések, brókerbotrányok, az árfolyamok befolyásolása, kartellezések, ügyfelek becsapása, hitelezési csalások. Ezekben benne voltak vezérigazgatók, felső vezetők, igazgatósági tagok, termékfejlesztők, ügyintézők, kereskedők, de még az elemzők is. A polip karjai pedig még tovább nyúlnak, hiszen a leánybankok és tucatnyi más nagybank is nyakig sárosak a német központtal való összejátszás miatt.

Illegális számlanyitás

E rekordbírságokon kívül rengeteg, kisebb összegű büntetést szabnak ki a világban a pénzintézetek többségére, ám a szankciókat többnyire „szúnyogcsípésként” élik meg az érintettek. Sok esetben nem tiltakoznak, kicsengetik a tanulópénzt. Ki-ki belátása szerint jó útra tér, vagy inkább újra kockáztat.

Az összegek nagyságán túl egy-egy eset inkább az egyedisége miatt érdemel említést. Ilyen például a brit HSBC svájci részlege, ahol a világ egyik legnagyobb adócsalását tárták fel. Kiderült, hogy a bank bizonyos nagybetéteseknek különböző trükkökkel segített abban, hogy a járulékfizetést elkerüljék. Az alkalmazottak összejátszottak a befektetőikkel azért, hogy eltitkolják az ügyfelek svájci bankszámláit, és ne kelljen adózniuk. A bank ezenkívül számtalanszor adott nagy mennyiségű készpénzt a fiókjait felkeresőknek, hogy a pénzmozgások nehezebben legyenek követhetők.

Figyelemre méltó az amerikai gigabank, a Wells Fargo esete is. Kiderült ugyanis, hogy a banki termékek és szolgáltatások értékesítési mutatóinak feltornázása érdekében, az ügyfelek beleegyezése nélkül az alkalmazottak nagyjából kétmillió illegális számlát nyitottak. Köztük még fantomszemélyek is számlatulajdonosok lettek, csak hogy tartani tudják a tervszámokat. Ez 185 millió dollár büntetésbe és 5300 alkalmazott kirúgásába került. Emiatt a pénzintézet akkori vezére, John Stumpf nem kapta meg a 2016-os prémiumát, de még fizetésben sem részesült. A sorozatos botrányok miatt három évvel ezelőtt lemondott.

A jutalma egyébként 41 millió dollár értékű részvénycsomag lett volna. Az egykori vezér utódjának, Tim Sloannak azóta sem sikerült a mélypontról elmozdítani a bankot, az ügyfelek bizalma úgy tűnik, hogy maradandóan megrendült.

Hazánk sem kivétel

A legnagyobb magyarországi büntetést a devizahitelezéssel és a végtörlesztéssel kapcsolatban szabta ki évekkel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a vezető kereskedelmi bankokra. Az összeg eredetileg 9,5 milliárd forint lett volna, de a Kúria enyhített a büntetésen. A testület indoklásában elismerte a jogsértést, de úgy ítélte meg, hogy az nem akkora, mint amekkorában a versenyhivatal meghatározta, ugyanis túl tág árbevételt vettek alapul a bírsághoz. Így tavaly nyáron ötmilliárdra enyhítették a befizetendő összeget, amelyet kartellezés miatt kellett kiszabni. A versenyhivatal szerint a bankok előre egyeztettek egymással 2011-ben a devizahiteleket kiváltó forinthitelek esetében. A pénzintézetek meggátolták az adósokat az előtörlesztésben, miután az jelentős veszteséget okozott volna számukra, a forintkölcsönt pedig kiemelkedően magas kamattal adták. Mindezek után már csak csepp a tengerben a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi szankciója. A jegybank április elején 55,85 millió forint bírságot szabott ki az OTP bankcsoport hét intézményére működési és belső szabályozási hiányosságok miatt. A felügyelet a hitelintézetnél vállalatirányítási, tőkemegfelelési, adatszolgáltatási, informatikai biztonsági, hitel- és piaci kockázati, biztosított betétes-nyilvántartási, illetve a pénzmosás-megelőzési területet érintő jogsértéseket talált.