Miután két kaszinót is kiraboltak, és az ott dolgozó fiatalok közül kettőt lemészároltak Koszovóban, a kormány bizonytalan időre bezáratta az összes játékbarlangot és fogadóirodát. A tízezres lakosú Suhareka kisvárosban már őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, aki ráadásul rendőr. A másik helyszínen, a hatezres Lipjeniben még keresik a gyilkost.
Az azonnali kormányzati szankcióra azért volt szükség, mert attól tartanak, hogy a rablássorozat nem áll meg, hiszen az országban az emberek több mint hetven százaléka hódol szerencsejáték-szenvedélyének. A családok függők lettek a német lap, a Der Spiegel beszámolója szerint, a sorsukat szó szerint egy lapra teszik fel. Ez persze nem csoda a közel negyvenszázalékos munkanélküliség mellett, ahol a lakosság így akar pluszbevételhez jutni. Ráadásul a fő haszonélvezők, azaz a játékbarlangok üzemeltetői is erősen összefonódtak a bűnözői körökkel.
Az ügyben az ország miniszterelnöke is megszólalt: Ramush Haradinaj azt mondta, hogy maximálisan támogatja a bezárásokat, és nem hagyja, hogy életek hunyjanak ki a játékszenvedély miatt, mivel a kaszinók nem lehetnek olyan bűnözési helyszínek, ahol vér tapad a kártya- és a rulettasztalhoz. Pedig az állam ezáltal évi 16 millió eurós adóbevételtől eshet el, ugyanis ekkora összeg származik az üzletágból.
A szerencsejátékok ellen a környező országok fellépnek, így Albániából, Európa egyik legszegényebb országából is Koszovóba jártak át a játékszenvedélyük felett uralkodni képtelen fogadók, mivel itt is tilos a hazárdjáték. Korábban ugyanis az alig hárommilliós országban minden hétszáz emberre jutott egy-egy fogadóiroda, mert a sportfogadás virágzó üzlet volt. A lottózás ugyan legális maradt – igaz, csak 2013 óta –, ám ennek lebonyolításával sem helyiek foglalkoznak, hanem a magasabb színvonal miatt az osztrák lottótársaság, azért, hogy elkerüljék a visszaéléseket. Törökországban pedig már 1990-től tiltott a szerencsejáték, ez alól kivétel csupán néhány kaszinóteremmel rendelkező magas színvonalú szálloda.
