Földszagú gyertyakoppantó

A Budapesti Történeti Múzeum legújabb kiállítása, a Várnegyed a föld alól című tárlat a budai Várnegyedben folytatott régészeti ásatások elmúlt tíz évének eredményeit mutatja be.

Női alakot formáló, XVI–XVII. századi csont- nyelű vasbicska, amely a Várkert Bazár terüle- tén került elő Fotó: Tihanyi Bence

Számos viszontagságon esett át a budai vár és környéke a történelem folyamán, elég, ha csak Buda 1541-es török kézre kerülésére gondolunk, vagy épp az 1686-os visszafoglalásra, a mérhetetlen pusztítással járó harcokra és a második világháborús bombatámadások miatt elszenvedett károkra. És ott vannak még a különféle át- és hozzáépítések, rekonstrukciók, amelyek szintén számottevő változásokat hoztak.

Ezek közül kétségtelenül a vár 1890-ben kezdődő bővítése a legjelentősebb, amelyet Ybl Miklós kezdett el, halála miatt azonban Hauszmann Alajos fejezett be, aki a kivitelezés során Ybl terveit csupán minimálisan módosította.

A világháború utáni újjáépítés és a 2014 óta tartó Nemzeti Hauszmann Terv úgyszintén fordulópontnak tekinthetők, és az Ybl által tervezett – szintén szorosan a várhoz tartozó – Várkert Bazár 2014-ben befejezett felújítása is jelentőségteljes momentum a Várnegyed történetében.

A várról és a hozzá kapcsolódó városrészről tehát sok minden tudható, ennek a területnek gazdag irodalma van – de minden részletre kiterjedő, történetileg teljes képet ma sem adhatunk róla. Ugyanakkor a második világháború lezárása óta folyó régészeti feltárások eredményei folyamatosan bővítik és pontosítják meglévő ismereteinket.

A Budapesti Történeti Múzeum legújabb kiállítása, a Várnegyed a föld alól című tárlat is ezt teszi: a budai Várnegyedben folytatott régészeti ásatások elmúlt tíz évének eredményeiből válogat. A fővárosi beruházásokhoz kapcsolódó régészeti kutatások számos újdonságot hoztak a felszínre, az egytermes kamarakiállítás vitrinjeiben viszont csak alig néhány tárgy kapott helyet, és azok sem kimondottan kuriózumok.

Női alakot formáló, XVI–XVII. századi csont-
nyelű vasbicska, amely a Várkert Bazár terüle-
tén került elő
Fotó: Tihanyi Bence

Van közöttük XVII. századi vas mellvért, egy pár XV. századi fémberakásos sarkantyú, fejsze, különféle XV–XVII. századi háztartási eszközök, zárszerkezet és különféle korokból származó címerrel, olykor koronaábrázolással ellátott téglák, valamint néhány igen érdekes, arcot ábrázoló kályhacsempe-töredék, egy XV. századi kő napóratöredék és egy megkapó kis alakú corpus.

Azonban a kiállítás vitathatatlanul legérdekesebb tárgyai a XVII. századi ezüst íjászgyűrű és a bronz gyertyakoppantó. Míg előbbi a hüvelykujj védelmére szolgált, utóbbi a gyertya eloltásában segített: az ollórésszel levágták az égő kanócot, amely azután az olló élén található dobozkába esett.

A terem közepén kiállított tárgyakat a falakon körbefutó szövegek és némi illusztrációs képanyag egészíti ki. Maguk a szövegek tulajdonképpen a régészeti dokumentációból származó száraz, nehezen emészthető leiratok, amelyek az egyes várnegyedbeli épületekben folytatott régészeti kutatómunka eredményeit és az épület rövid történetét tárják a látogatók elé utcánkénti bontásban.

A tárlat többek között külön foglalkozik a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a karmelita épületegyüttes kutatása során talált leletekkel is.

Az infografika lehetőségeit csúcsra járató tárlat első ránézésre vizuálisan izgalmasnak hat. Csakhogy hamar rádöbben a látogató, hogy néhány tetszetős régészeti leleten túl a kiállítás nem több vizuális eszközökkel megspékelt, de ennek ellenére is nehezen befogadható dokumentációs adathalmaznál.

(A Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a budai várban című kiállítás július 31-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában – Budavári Palota E épület)