Dróttal az ajtót

Hangulatfüggő izzók, arcfelismerő kaputelefonok, távolról vezérelhető fűtés. Sokan kérdezik: kell ez nekünk? Az intelligensotthon ma a személyre szabható automatizálásról szól a parasztvakításnak tűnő kütyük helyett.

Okosotthon építése Budapest belvárosában. Nem csak luxus Fotó: Bach Máté

Számítások szerint az okosotthonok száma 2022-re legalább megduplázódik a 2017-es adatokhoz képest, de az IDC és az Ericsson becslése azt mutatja, hogy már jövőre 28 milliárd eszköz lesz az Internet of Things (dolgok internete) része. 2017-ben Európában 22,5 millió okosotthon volt, ami 2022-re megnégyszereződik. Egy tipikus családi ház a Gartner mérése alapján körülbelül ötszáz okoskütyüvel fog rendelkezni.

Ez utóbbi adat azért érdekes, mert egy korábbi felmérés szerint Európa kezeli az okosotthonkérdést a legföldhözragadtabban Amerikával és Ázsiával ellentétben. Amerikában az intelligensotthonok egyenlőek a számtalan kütyüvel, Ázsiában a háztartási eszközök minden részletekre kiterjedő vezérlése a legfontosabb, ám Európában a hatékony energiafelhasználás és az ehhez kapcsolódó fűtés-hűtés szabályozás kerül előtérbe.

Giulio Salvadori, a Milánói Műszaki Egyetem tanára szerint az okosfűtés akár 28 százalékos energiamegtakarítást jelenthet egy átlagos családnak. Ez egyrészt származik a környezetkímélő, integrált hűtő-fűtő megoldásokból (tehát hogy a fűtésszabályozó először a rolót húzza, és csak utána indítja el a klímát, ha az árnyékolás már elég a beállított hőmérséklet eléréséhez), másrészt abból, hogy a rendszer biztosítja a maximum egy-két tizedes eltérést a kívánt hőmérséklethez képest. Ráadásul, ha Milánó-szerte bevezetnék az okosfűtést, 54 ezer tonnával csökkenne a város szén-dioxid-kibocsátása, és 70 millió eurót takarítana meg a lakosság – számol a professzor.

Okosotthon építése Budapest belvárosában. Nem csak luxus
Fotó: Bach Máté

Az amerikai kütyümániát jelzi az Amazon legújabb fejlesztése például, amelynek köszönhetően az Amazon Prime-előfizetők már úgy rendelhetnek csomagokat a netes piactérről, hogy a cég kiszállító munkatársa beléphet a vevő garázsába, miután hozzáférést kapott a vevő okosotthonrendszerén keresztül az ajtóhoz. A nagy vitákat gerjesztett fejlesztés komoly biztonsági félelmeket váltott ki, mégis már Amerika ötven városában működik.

A biztonsági rések miatt a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságos működésre – persze amit egyszer az internetre kötünk, az feltörhető lesz.

– Ugyanakkor – véli Schmidt András – a betörő valószínűleg hamarabb teszi tönkre fizikailag a riasztót, mint hogy hekkerként hetekig törje a biztonsági kódokat.

Sokkal nagyobb probléma, hogy a felhőalapú rendszerekben az összes adatkommunikáció, amely a mobiltelefon és a lakás között történik, ellenőrizhetetlen rendszeren megy keresztül. A felhasználó lakása folyamatosan szenzitív adatokat oszt meg egy számára ellenőrizhetetlen szerverrel, így az adatbiztonság egyre komolyabb probléma. A Google május elején döntött úgy, hogy szigorú adatbiztonsági szabályokat vezet be kameráit, mikrofonjait és egyéb szenzorait illetően. Nemrég mutatta be ugyanis a cég a Nest Hub Max arcfelismerő kameráját, amely nyomán a felhasználók aggódni kezdtek, hogy nemcsak adataik, de már arcuk is kikerülhet az eleget fizető cégekhez, amelyek a megvett adatokat reklámcélzásra használnák fel. A Google azonban biztosította felhasználóit, hogy nem ad ki adatokat semmilyen harmadik szereplőnek. Arról azonban továbbra is homályos hírek állnak rendelkezésre, hogy a Google maga hogyan használja fel az információkat.

Monda Eszter informatikai jövőkutató szerint mostanra jutott el az informatikai fejlődés addig, hogy az összekapcsolt rendszerek kezelni tudják a rengeteg adatot. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy otthoni automatizálás ötlete nem a XXI. század, hanem az űrkorszak terméke. A hetvenes években a villanyvezetéken keresztül már képesek voltak kommunikálni egymással a kompatibilis eszközök.

– A hatvanas években még szoba méretű számítógépeink voltak, amelyek aztán egyre kisebbek lettek a technikai fejlődésnek köszönhetően. A szoftveres technológia is egyre fejődött, így az első matematikai statisztikáktól és modellezési megoldásoktól a leíró és diagnosztikai analitikán át eljutottunk odáig, hogy ma a szoftverek keresik a legjobb megoldásokat. Az okosotthonok esetében arról van szó, hogy felmérik a viselkedést, és ehhez kapcsolják hozzá a legjobb megoldásokat – magyarázza a szakértő.

Ehhez szükséges, hogy a különféle eszközök egy nyelven beszéljenek, azonos kommunikációs protokollt kövessenek. Ma körülbelül tízféle kommunikációs protokoll létezik, és a különféle gyártók különféle protokollal működő eszközöket gyártanak. Nem véletlen, hogy az egyik legelterjedtebb okosházprotokoll a wifi, hiszen az gyakorlatilag minden házban megtalálható. Azonban mivel a rendszer a túl sok rákapcsolt eszköz nyomán jelentősen lassulhat, továbbá energiaigényes, így az akkumulátorral működő okoseszközök (például a zárak) sokkal hamarabb kimerülhetnek, mint más protokollok esetén, így csökken az ezt ajánlók száma. A wifi esetén biztonsági kockázat is felmerül, a ház biztonsági rendszerét például nem érdemes a netre kapcsolni.

Magyarországon a legnagyobb kereslet a belépő szintű rendszerekre van. Monda Eszter szerint ennek az az oka, hogy a hazai anyagi lehetőségek jóval szűkebbek, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában.

Kétezerhúsztól már szinte a passzívház követelményeit teljesítő lakások adhatók csak át. Sok esetben az épületgépészek csak úgy tudják hozni az elvárt energiatakarékosságot, ha okos hűtő-fűtő rendszert terveznek.

Ráadásul felmérések szerint többmilliós nyereséget is jelenthetnek az okostechnológiák a lakások értékesítése esetén, így valószínű, hogy a Gozsdu-udvar melletti apartmanok kábelkötegei egyre több hazai lakásban bukkannak fel. A szkeptikusok azonban még mindig kétkedően tekintenek a fejlesztésekre, és nevetve bólintanának, ha hallanák a lakásban dolgozó munkások szarkasztikus megjegyzését, hogy a dróttal rögzített faajtó is távirányítható, ha egyikük megkéri a másikukat, hogy engedje be. Akkor meg minek az okoszár?