Dróttal az ajtót

Hangulatfüggő izzók, arcfelismerő kaputelefonok, távolról vezérelhető fűtés. Sokan kérdezik: kell ez nekünk? Az intelligensotthon ma a személyre szabható automatizálásról szól a parasztvakításnak tűnő kütyük helyett.

Okosotthon építése Budapest belvárosában. Nem csak luxus Fotó: Bach Máté

Fúrás-faragás hangjai szűrődnek át a dróttal rögzített faajtón, ahogy belépünk a Gozsdu-udvar szomszédságában épülő, négy kiadható apartmant tartalmazó lakrészbe. A régi körgangos bérház második emeletére a nagy bel-pesti lakások mai hasznosítása vár: felszabdalják galériás apartmanokra, majd rövid távú kiadásokkal viszonylag gyorsan visszatermelik az építkezés költségeit.

– Itt luxusapartmanok készülnek, így elég sok mindent automatizálunk – mutat körbe Schmidt András, a Loxone hazai képviseletének vezetője. Sokak számára az okosotthon kifejezés valóban összefonódik a luxus fogalmával. Szakértők szerint azonban egy belépő szintű házokosítás már néhány százezer forinttól elérhető. Schmidt András úgy gondolja, hogy a megrendelők gyakran nem veszik figyelembe, hogy a rendszerbe olyan eszközöket is beépítenek, amelyeket egyébként is megvennének, itt azonban elég mindössze egy kapcsoló, amellyel irányíthatják a fényeket, ugyanez érzékeli a hőmérsékletet, és felel az árnyékolásért.

– Az okosház nem kijelzők tömegét jelenti, az nem csak távirányítható funkció, sokkal inkább otthoni automatizálás, ahol a riasztó miatt beszerelendő mozgásérzékelő a világítást is kapcsolja, a nyitásérzékelőnek nemcsak biztonsági feladatai vannak, hanem például a fűtést is lekapcsolja, ha nyitva hagyunk egy ablakot. A cél, hogy a rendszer integráltan működjön, hogy átvegyen tőlünk napi feladatokat, időt és energiát takarítson meg – mondja el a szakértő, hozzátéve, hogy azért felesleges beruházni okosházba, hogy valaki a telefonjáról lámpát kapcsolgasson. – Sok olyan hirdetést látni városszerte, hogy az új lakóparkok építésénél olyan belépő szintű rendszereket telepítenek, amelyek olcsók, és az építtető ráfoghatja, hogy „okos”, miközben az intelligensotthon nem attól okos, hogy azt a funkciót, amelyet eddig kézzel a falról irányítottunk, most telefonról is lehet.

Szabó Péter, az Okoslak vezetője ugyanakkor úgy látja, hogy sokaknak éppen erre van igényük. Ugyanakkor egyetért Schmidt Andrással, hogy ma valóban „minden okos”, és az otthoni automatizálást kellene előtérbe helyezni, de úgy gondolja, hogy az a legfontosabb, ha nem a ház, hanem a működtetője okos, aki maga össze tudja állítani a különféle termékekből a rendszerét. Az Apple, a Google, az Amazon is hasonló alapon működő eszközöket gyárt, ezt a rendszert hívja Schmidt András csináld magad! típusú megközelítésnek, amely véleménye szerint nem egyenlő az otthoni automatizálással.

Számítások szerint az okosotthonok száma 2022-re legalább megduplázódik a 2017-es adatokhoz képest, de az IDC és az Ericsson becslése azt mutatja, hogy már jövőre 28 milliárd eszköz lesz az Internet of Things (dolgok internete) része. 2017-ben Európában 22,5 millió okosotthon volt, ami 2022-re megnégyszereződik. Egy tipikus családi ház a Gartner mérése alapján körülbelül ötszáz okoskütyüvel fog rendelkezni.

Ez utóbbi adat azért érdekes, mert egy korábbi felmérés szerint Európa kezeli az okosotthonkérdést a legföldhözragadtabban Amerikával és Ázsiával ellentétben. Amerikában az intelligensotthonok egyenlőek a számtalan kütyüvel, Ázsiában a háztartási eszközök minden részletekre kiterjedő vezérlése a legfontosabb, ám Európában a hatékony energiafelhasználás és az ehhez kapcsolódó fűtés-hűtés szabályozás kerül előtérbe.

Giulio Salvadori, a Milánói Műszaki Egyetem tanára szerint az okosfűtés akár 28 százalékos energiamegtakarítást jelenthet egy átlagos családnak. Ez egyrészt származik a környezetkímélő, integrált hűtő-fűtő megoldásokból (tehát hogy a fűtésszabályozó először a rolót húzza, és csak utána indítja el a klímát, ha az árnyékolás már elég a beállított hőmérséklet eléréséhez), másrészt abból, hogy a rendszer biztosítja a maximum egy-két tizedes eltérést a kívánt hőmérséklethez képest. Ráadásul, ha Milánó-szerte bevezetnék az okosfűtést, 54 ezer tonnával csökkenne a város szén-dioxid-kibocsátása, és 70 millió eurót takarítana meg a lakosság – számol a professzor.

Okosotthon építése Budapest belvárosában. Nem csak luxus
Fotó: Bach Máté

Az amerikai kütyümániát jelzi az Amazon legújabb fejlesztése például, amelynek köszönhetően az Amazon Prime-előfizetők már úgy rendelhetnek csomagokat a netes piactérről, hogy a cég kiszállító munkatársa beléphet a vevő garázsába, miután hozzáférést kapott a vevő okosotthonrendszerén keresztül az ajtóhoz. A nagy vitákat gerjesztett fejlesztés komoly biztonsági félelmeket váltott ki, mégis már Amerika ötven városában működik.

A biztonsági rések miatt a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságos működésre – persze amit egyszer az internetre kötünk, az feltörhető lesz.

– Ugyanakkor – véli Schmidt András – a betörő valószínűleg hamarabb teszi tönkre fizikailag a riasztót, mint hogy hekkerként hetekig törje a biztonsági kódokat.

Sokkal nagyobb probléma, hogy a felhőalapú rendszerekben az összes adatkommunikáció, amely a mobiltelefon és a lakás között történik, ellenőrizhetetlen rendszeren megy keresztül. A felhasználó lakása folyamatosan szenzitív adatokat oszt meg egy számára ellenőrizhetetlen szerverrel, így az adatbiztonság egyre komolyabb probléma. A Google május elején döntött úgy, hogy szigorú adatbiztonsági szabályokat vezet be kameráit, mikrofonjait és egyéb szenzorait illetően. Nemrég mutatta be ugyanis a cég a Nest Hub Max arcfelismerő kameráját, amely nyomán a felhasználók aggódni kezdtek, hogy nemcsak adataik, de már arcuk is kikerülhet az eleget fizető cégekhez, amelyek a megvett adatokat reklámcélzásra használnák fel. A Google azonban biztosította felhasználóit, hogy nem ad ki adatokat semmilyen harmadik szereplőnek. Arról azonban továbbra is homályos hírek állnak rendelkezésre, hogy a Google maga hogyan használja fel az információkat.

Monda Eszter informatikai jövőkutató szerint mostanra jutott el az informatikai fejlődés addig, hogy az összekapcsolt rendszerek kezelni tudják a rengeteg adatot. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy otthoni automatizálás ötlete nem a XXI. század, hanem az űrkorszak terméke. A hetvenes években a villanyvezetéken keresztül már képesek voltak kommunikálni egymással a kompatibilis eszközök.

– A hatvanas években még szoba méretű számítógépeink voltak, amelyek aztán egyre kisebbek lettek a technikai fejlődésnek köszönhetően. A szoftveres technológia is egyre fejődött, így az első matematikai statisztikáktól és modellezési megoldásoktól a leíró és diagnosztikai analitikán át eljutottunk odáig, hogy ma a szoftverek keresik a legjobb megoldásokat. Az okosotthonok esetében arról van szó, hogy felmérik a viselkedést, és ehhez kapcsolják hozzá a legjobb megoldásokat – magyarázza a szakértő.

Ehhez szükséges, hogy a különféle eszközök egy nyelven beszéljenek, azonos kommunikációs protokollt kövessenek. Ma körülbelül tízféle kommunikációs protokoll létezik, és a különféle gyártók különféle protokollal működő eszközöket gyártanak. Nem véletlen, hogy az egyik legelterjedtebb okosházprotokoll a wifi, hiszen az gyakorlatilag minden házban megtalálható. Azonban mivel a rendszer a túl sok rákapcsolt eszköz nyomán jelentősen lassulhat, továbbá energiaigényes, így az akkumulátorral működő okoseszközök (például a zárak) sokkal hamarabb kimerülhetnek, mint más protokollok esetén, így csökken az ezt ajánlók száma. A wifi esetén biztonsági kockázat is felmerül, a ház biztonsági rendszerét például nem érdemes a netre kapcsolni.

Magyarországon a legnagyobb kereslet a belépő szintű rendszerekre van. Monda Eszter szerint ennek az az oka, hogy a hazai anyagi lehetőségek jóval szűkebbek, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában.

Kétezerhúsztól már szinte a passzívház követelményeit teljesítő lakások adhatók csak át. Sok esetben az épületgépészek csak úgy tudják hozni az elvárt energiatakarékosságot, ha okos hűtő-fűtő rendszert terveznek.

Ráadásul felmérések szerint többmilliós nyereséget is jelenthetnek az okostechnológiák a lakások értékesítése esetén, így valószínű, hogy a Gozsdu-udvar melletti apartmanok kábelkötegei egyre több hazai lakásban bukkannak fel. A szkeptikusok azonban még mindig kétkedően tekintenek a fejlesztésekre, és nevetve bólintanának, ha hallanák a lakásban dolgozó munkások szarkasztikus megjegyzését, hogy a dróttal rögzített faajtó is távirányítható, ha egyikük megkéri a másikukat, hogy engedje be. Akkor meg minek az okoszár?