Fekete tenger

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Hongkong körüli politikai válság Kínának nem jöhetett volna rosszabbkor. Nem elég Pekingnek az amerikaiakkal vívott kereskedelmi háború, most még a volt brit gyarmat ügyé-ben is lavírozásra kényszerül. A kínai vezetésnek szilárd a meggyőződése, hogy külföldről, mégpedig a tengerentúlról táplálják a hongkongi ­feszültséget.

Pósa Tibor
2019. 07. 14. 10:30
Anti-extradition bill protesters march to West Kowloon Express Rail Link Station at Hong Kong's tourism district Tsim Sha Tsui
A kiadatási törvény ellen tüntetnek Hongkongban, a Kínából emigrálók mentsvárában július 7-én Fotó: REUTERS Forrás: Reuters
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tervezetet ugyanakkor nem vonta vissza, hanem csupán felfüggesztette a parlamentben történő megvitatását. Majd e héten közölte, nem éppen jogi nyelven, hogy „halott” a törvény-előkészítés. A tüntetők követelése az volt, hogy semmisítsék meg a tervezetet, és Carrie Lam távozzon posztjáról.

A kiadatási törvény ellen tüntetnek Hongkongban, a Kínából emigrálók mentsvárában július 7-én
Fotó: Reuters

A városban hetvenfős – négyévente újraválasztandó – törvényhozási tanács, azaz parlament működik. A tagokból harmincat jelöl ki Peking, míg negyven helyről szabad választások útján döntenek. De közöttük is mindig lesznek Kína mellett felsorakozó politikai tömörülések. Szinte lehetetlen a demokráciapárti erőknek megszerezni a többséget. A végrehajtó bizottság vezetőjét – nevezzük kormányfőnek – egy 1200 fős, Kínához lojális, de hongkongiakból álló testület választja ki. Ez visszalépés a ’84-es megállapodáshoz képest, ugyanis abban az szerepelt, hogy választásokon döntenek személyéről, ám Peking még ezt is bebiztosította magának. A „kormányfőt” öt évre jelölik ki, Carrie Lam több mint két éve tölti be ezt a tisztséget, általában Peking-párti nyilatkozatai alapján ismert.

Félmilliónyian vettek részt 2003-ban egy megmozduláson, amikor Peking még nagyobb beleszólást követelt magának a város irányításába. Az iskolákba kötelezően bevezetendő kínai hazafias nevelés volt a kiváltója a 2012-es tüntetéseknek. Az „esernyős forradalom” idején, 2014-ben az volt a követelés, hogy a hongkongiak maguk döntsenek a végrehajtó bizottság elnökéről. Három hónapig tüntettek – minden siker nélkül. Rá egy évre öt könyvkiadó eltűnése adott alkalmat a tiltakozásra, amelyek a kínai vezetőkről szóló „rágalmazó irományokat” terjesztettek. A mostani tüntetések előtt, idén tavasszal pedig az volt a háborgás oka, hogy az „esernyős forradalom” négy vezetőjét egy hongkongi bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

A jelenlegi megmozdulásokon nemcsak a hongkongi igazságügy szuverenitása a fő gond, hanem általánosságban véve a szabad véleménynyilvánítás. Eddig ugyanis a hongkongi állampolgároknak joguk volt szabadon tüntetni bármilyen kérdésben. Most viszont, ha a kiadatási törvénytervezetet elfogadják, senki sem lehet biztos abban, ha egy tüntetés során valakit letartóztatnak, akkor az nem a szárazföldi Kínában fog felelni tettéért.

Hongkong igazságszolgáltatási rendszere még független – állapítják meg a szakértők, és valószínűleg az is marad. Ez szükséges ahhoz, hogy a város megőrizze helyét a kereskedelmi és pénzügyi világban, különben azonnal szétspriccelnének a jelenleg itt állomásozó világcégek vagy azok leányvállalatai. A kínai vállalatok is létrehoznak Hongkongban képviseleteket, ugyanis senki sem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a világkereskedelem ilyen találkozási csomópontjából. A növekvő kínai nemzeti össztermékből egyre kevesebb esik Hongkongra, ez manapság három százalék körüli. Ám a befektetések révén az ideáramló, majd később a szárazföldi Kínában megvalósuló beruházásokat illetően még mindig vezet a városok versenyében, ez az összeg hongkongi részről tavaly 156 milliárd dollárt tett ki. A külföldiek rendkívül szeretik Hongkongot, mert Kínában vannak, és mégsem.

A kínai vezetésnek is érdeke, hogy ez az állapot fennmaradjon, sőt jelenleg úgy tűnik, ezt a szerződés 2047-es lejárta után is így akarják megőrizni. Sokkal többet hoz számukra az „egy ország – két rendszer” elv, mint ha egyszerűen bekebeleznék a várost. Az adhat némi reményt a hongkongiak számára, hogy – bár megnyirbálva, de – mégis élvezhetik a kiváltságaikat. És ezt tudják azok is, akiket nem valami barátságos szándék vezet ide.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.