Műtét ebédidőben

Ma már nem az élet vizét keressük a fiatalság megőrzéséhez, hanem órákat töltünk a kozmetikusnál, és százezrekért sem sajnálunk kés alá feküdni. A szépségipar az újabb és újabb csodaszerekkel boldogan nyúl mélyen pénztárcánkba, miközben a (közösségi) médiában fennhangon hirdeti a természetességet.

Divatbemutató Berlinben. Az új trend követői plasztikai műtét helyett inkább több apró praktikával igyekeznek útját állni az öregedésnek Fotó: Annegret Hilse Forrás: Reuters

Az elmúlt hónapokban rémtörténetek árasztották el az amerikai sajtót, hogy többszörösére nőtt a plasztikai sebészetben elhunytak száma. A halállistát Miami vezeti, amely az elmúlt tíz évben plasztikai sebészeti paradicsommá nőtte ki magát. Itt egyetlen klinikán legalább nyolc hölgy haláláról tudnak. A nemzeti felháborodást okozó felfedezést Urszán Albert plasztikai sebész szerint egyetlen veszélyes kezelés okozza, az úgynevezett brazil fenéknagyobbítás. Ilyenkor a páciens saját zsírját szívják le, és fecskendezik be a fenekébe. Ám ha valaki nem megfelelő technikával jár el, a kezelés valóban halálos veszélyeket rejt. Például tilos izomba fecskendezni, a tűvel csak az izom és a bőr közti zsírszövet célozható meg, mivel ha a vénákkal jobban ellátott területbe fecskendezik a zsírt, fennáll a zsírembólia veszélye.

Alapvetően minden szépészeti beavatkozásnál két-három százalékos az esély, hogy szövődmény alakuljon ki, ezt higiéniai előkészületekkel és megfelelő utókezeléssel lehet elkerülni. A 90-es években Amerikában a zsírleszívás számított a fertőzésveszély miatt a legveszélyesebb műtétnek, ma már azonban olyan rutinná vált – véli Pór Ferenc plasztikai sebész –, hogy gyakorlatilag másnap nyugodtan távozhat az illető a klinikáról. A technika fejlődése érdekes távlatokat nyitott. Egyrészt lehetőséget ad a költségek csökkentésére, mivel nem kell minden műtétet altatásban elvégezni, így kevesebb orvosra, nővérre van szükség, másrészt pedig lehetővé vált az egészségturizmus plasztikai sebészeti ága.

– Magyarországnak nagyon jó híre van az egészségturisták körében. Tudják, hogy magas színvonalú ellátást kaphatnak, jóval olcsóbban a nyugat-európai és főként az amerikai áraknál – mondja el Pór Ferenc.

– Amerikában protokollok alapján operálnak, de a költségcsökkentés miatt jó néhány dolog másképp működik, mint nálunk. Kevesebb előkészülettel operálnak, kisebb beavatkozásokat rendelői körülmények között is elvégeznek, amelyeket itthon csak műtőben. Magyarországon igyekszünk minimálisra csökkenteni a szövődmények számát. Ha altatásban történik a műtét, akkor a nővér végig ott van a beteg mellett, és baj esetén rögtön tudunk cselekedni. Amerikában viszont a költségek miatt sokszor még az altatásos beteget is kirakják a kórházból valamilyen olcsóbb őrzőhelyre, ahol biztosan nem vigyáz rá nővér.

Ezt tudva a páciensek örömmel lapozgatnak a különféle nemzetközi weboldalakon, ahol a hazai orvosok is hirdetik szolgáltatásaikat, amelyek minden pluszköltséggel együtt is olcsóbbak, mint a nyugat-európai és amerikai eljárások. Igaz, versenyezniük kell a legnagyobb plasztikai sebészeti célországokkal, így Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehországgal, Európán kívül pedig Törökországgal, Brazíliával, Thaifölddel, Japánnal és persze az Egyesült Államokkal.

– Egy közepes német klinika tízezer euró körül végez emlőnagyobbítást, míg itthon 3000 eurót kell fizetni érte. Országonként változnak a pontos összegek, Londonban például drágább, mint Dániában – sorolja a számokat Urszán Albert. Szakértők szerint nincs két egyforma műtét, nagyon különböző eljárásokra lehet szükség, amelyek mind befolyásolhatják az árat, ráadásul elképzelhető, hogy az állami intézményekben olcsóbban is ki lehet hozni egy műtétet, mint a magánkórházakban.

A plasztikai sebészeti honlapokon szereplő árak éppen ezért nem a teljes fizetendő összeget jelentik, mivel arra az altatási, illetve a kórházi ellátás költsége is rájön.

Az állami intézmények olcsóbb műtéti költségeihez egyes források szerint az is hozzájárul, hogy számos műtétet úgy végeznek társadalombiztosítási támogatással, hogy azt valójában – törvény szerint – a betegnek kellene fizetnie. Egy neve elhallgatását kérő orvos több „bújtatott plasztikai műtétről” is beszélt.

– Amikor a 80-as években elkezdődtek itthon a plasztikai sebészeti beavatkozások, mindent a tb állt. Aztán a 90-es években jött a szigorítás, hogy kizárólag a rekonstrukciós műtéteket lehet tb-finanszírozással végezni. Azonban majdnem minden hölgynek van egy ciszta a mellében, amelyhez egyébként nem kellene nyúlni, de a sebész kiírja a műtétet, és ha már előkerült a kés, akkor fel is varrják az illető mellét. Vagy találnak valakinél egy nagyon kicsi köldöksérvet, amellyel szintén együtt lehetne élni, de ha az illető hasplasztikát szeretne, akkor ennek alapján elvégezhető. Az orrsövényferdülés például az orrplasztikát teszi lehetővé – sorolja.

Ez a három plasztikai műtét a legkelendőbb Magyarországon. Az Egyesült Államokban az Amerikai Plasztikai Sebészek Társaságának tavalyi évről szóló kimutatása szerint szintén ezek a legnépszerűbb beavatkozások. Összesen négy százalékkal több mellnagyobbítást, öt százalékkal több zsírleszívást végeztek Amerikában, mint 2017-ben. Az orrkorrekció két, a szemhéj- és a hasplasztika egy-egy százalékkal csökkent, de 18 millió embert operáltak meg csak az Államokban (25 ezerrel többet, mint egy évvel korábban).

Pszichológusok egyetértenek, hogy egyre elfogadottabb a plasztikai sebészet, bár annak csak a „finom” ágazata. Az olyan beavatkozások, amelyek nem is kifejezetten műtétek, hanem altatás nélkül, helyi érzéstelenítéssel, gyakorlatilag néhány tíz perc alatt elvégezhetők. Innen származik a nevük: „ebédideji műtétek”. Ezekhez nem kell feltétlenül plasztikai sebész, orvosi fém- vagy ezüstszál behúzását, hialuronsavas szájfeltöltést már bőrgyógyász is elvégezhet. Probléma akkor van, ha ezek a kozmetológia határterületét súroló beavatkozások kikerülnek az orvosi felügyelet alól. Magyarországon is van olyan kozmetika, amely végez szájfeltöltést – illegálisan.

– A kozmetikus csak addig dolgozhat, amíg nem hatol be teljesen a bőr alá – mondja Vadon-Szécsényi Zsuzsanna vezető kozmetikus. – A mezoterápia, a dermaroller és az egyéb bőrmegújító kezelések, amelyekkel megkapargatjuk a bőr felszínét, az utolsó olyan „igazítások”, amelyeket egy kozmetikus elvégezhet. Itt nincs szó hatóanyag-injektálásról, vérzésről, csak a kollagén és az elasztin termelődéséért felelős bőr középső rétegébe szúrunk megfelelő tűkkel, hogy ott ingereljük a szöveteket a bőr ruganyosabbá tételéhez.

Urszán Albert sajnálja, hogy nincs igazi ellenőrzés, amely nyomán kiszűrhetők lennének a határt átlépő kozmetikusok. A szép, fiatalos bőrre vágyók pedig ritkán néznek utána, hogy egy-egy beavatkozást ki végezhet, inkább az árcédula érdekli őket, és a kozmetika olcsóbb, mint a sebészet. A probléma azonban az, hogy a nem megfelelő kezelés nem tart annyi ideig, mint a hozzáértő injekcióbeadás.

Mivel a száj nagyon mozgékony szerv, ezért a rosszul befecskendezett hialuronsav hamarabb szívódik fel a szükségesnél, így a páciens végül többet fizet, mint ha szakemberhez fordult volna. Urszán Albert azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy tulajdonképpen még szerencse, hogy a hialuronsav felszívódik, mivel így az esetleges problémák is eltűnnek idővel.

Divatbemutató Berlinben. Az új trend követői plasztikai műtét helyett inkább több apró praktikával igyekeznek útját állni az öregedésnek
Fotó: Reuters

Alapvető trend, hogy a kozmetikushoz járó vendégek 80-90 százaléka egyre inkább szeretné kerülni az invazív szépészeti beavatkozásokat, és egyre inkább kozmetológiai kezelésekkel őrizné meg szépségét.

– Kilencven és 250 ezer forint között mozognak a már tényleg használó öregedésgátló kezelések. Nagyon sok minden függ a vendég bőrtípusától, korától, munkakörétől, hogy milyen környezeti ártalmak érik a bőrt. Egy 35 éves, normál életvitelt folytató, nem dohányzó hölgy esetében egy kúra 90 ezer forint körül mozog, ugyanez egy ötvenes éveiben járó, dohányzó, semmilyen megelőző kezelést nem folytató hölgy esetében már 250 ezer forint. A kúrák terméktől és bőrtípustól függően hat-tíz alkalmasak, és ezek után tényleg kipihentebbnek és fiatalabbnak látszik az illető körülbelül hat-nyolc hónapig – magyarázza Vadon-Szécsényi Zsuzsanna.

Bokor Judit pszichológus szerint is a „kipihentség” a kulcsszó. Ugyanis ma már bizonyos körökben szinte kötelezők a kisebb szépészeti beavatkozások: a ráncok mélyülését megakadályozó botox és a mélyebb ráncok simításáért felelős hialuronsavas feltöltés tipikusan ebédideji műtétnek számítanak.

– Ha ma megnézünk egy Kaliforniában játszódó mozifilmet, már nem látjuk a Nicole Kidman-féle babaarcokat, amelyeken nincs egy ránc sem. Már nem divat a mimikai ráncok eltüntetése, ugyanakkor a természetességre való törekvés sem teljesen igaz, mivel a hölgyek úgy akarnak természetesnek tűnni, hogy mindezt fiatalon teszik – mondja el a pszichológus.

A trend tehát, hogy kevésbé fekszünk kés alá, inkább igyekszünk több apró beavatkozással útját állni az öregedésnek. Ez pedig nagyon jól jön a szépségiparnak. Korábban ugyanis az ember orrát jó esetben egy életre megcsinálták, míg ma a sok kicsi, de folyamatosan végzendő beavatkozás remekül eltartja a plasztikai sebészeket és a kozmetikusokat is. A nagy kozmetikai gyárak olyan termékeket gyártanak, amelyek támogatják a plasztikai beavatkozások utókezelését.

Az összefonódásokat a közösségi média egészíti ki. A fiatalság, a tökéletes test és arcbőr frissességének igénye ömlik ránk a médiából. Ott pedig ismerőseink legjobban filterezett képeit láthatjuk, ezért ma már a plasztikai sebészek legtöbbször azt a kérést kapják, hogy a páciensek úgy szeretnének kinézni, mint egy adott Instagram-filterrel létrehozott kép.

Mellimplantátumokkal játszó kislány. Mindent csak akarni kell?
Fotó: Reuters

– Nincs egyértelmű válasz, kit mi visz arra, hogy kés alá feküdjön, de mindenképpen van mögötte bizonyos önértékelési zavar. Ha valaki kicsit bizonytalanabb, könnyebben hatnak rá a média elvárásai, így könnyebben meggyőzhető, hogy csak bizonyos változtatások árán lehet egy csoport tagja – mondja el Bokor Judit. A pszichológus olyan extrém esetről is mesélt, amikor egy értékesítéssel foglalkozó hölgynek a főnöke javasolta a plasztikai műtétet, hogy kipihentebbnek tűnjön. Szemhéjfelvarrásra küldte el, mivel úgy vélte, később az ügyfelek szívesebben tárgyalnak majd a megszépült kolléganővel.

A csoporthoz tartozás tehát nagy úr, sokan akarunk megfelelni a divatnak. Japánban és Dél-Koreában éppen ezért születésnapi ajándék a 16 éves lányoknak, hogy elmehetnek szemnagyobbító műtétre, amely által európaibb tekintetük lehet. Ez Bokor Judit szerint felveti a faji hovatartozás kérdését, de alapvetően nem probléma, ha csak egy divathullámnak való megfelelésről van szó. Az már baj, ha valaki nem tud megállni a szépészeti beavatkozásokban, hiszen nem az adott testrésze hibás, hanem lelki eredetű gondjai vannak.

Urszán Albert éppen ezért hangsúlyozza, hogy minden beavatkozás előtt fel kell mérni a páciens kívánságait, és a teljesíthetetlen igények esetén bele sem szabad kezdeni. Ez némileg ellentmond annak a vélekedésnek, hogy bármit megtehetünk, és mindent csak akarni kell. Bokor Judit szerint életünket alapvetően áthatja, hogy sokkal több lehetőség áll rendelkezésre, így a testünkkel is szabadabban bánhatunk. Tizennyolc évesen gond nélkül sminkelhetjük magunkat harmincnak, a negyvenéves hölgyek pedig némi odafigyeléssel bőven letagadhatnak tíz évet, de vigyázni kell, hogy tudjuk, hol van az illúzió egészséges határa.

Külső, belső

Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara áprilisban folytatott kifejezetten a Z generáció körében kutatást, hogy mitől szép egy nő. Az eredmények szerint a legfontosabb tényezők: a kisugárzás, a kedvesség és az intelligencia, döntő a természetesség, és alapvető elvárás az ápolt haj, a szép bőr, illetve a szép szemek. A férfiak szerint a dús keblek és a szép szemek a legfontosabb tulajdonságok, a nők viszont a szép bőrt és hajat helyezték előtérbe. A belső tulajdonságokat illetően megegyezett a két nem véleménye. Fodor Mónika dékánhelyettes kiemeli, hogy mindez megmutatja a régi igaz-

ságot, hogy a külsőségek a figyelmet keltik fel, de a humorérzék és az intelligencia tartják fenn a másik érdeklődését. „A külső megfog, a belső megtart” – teszi hozzá a dékánhelyettes. A felmérés külön rákérdezett, hogy a résztvevők milyen információk alapján döntenek a szépségről. Az eredmények szerint a baráti társaság és a család véleménye a legmeghatározóbb, ezeket követi a közösségi média.