Alacsony széntartalmú műtrágyát napelemes megoldással is lehetne gyártani. Bizonyos vélemények szerint ahhoz, hogy a meglévő termőterületeken túl sok műtrágya és öntözővíz felhasználása nélkül tudjuk növelni a termelést, a növények génmódosítására lehet szükség. Sokan méregként tekintenek erre a megoldásra, Magyarországon, illetve az unió egészében törvény tiltja a GMO, azaz a génmódosítási eljárást.
A megtermelt élelmiszer pazarlása is fontos kérdés, ugyanis 25-30 százaléka már nem jut el a végfelhasználók tányérjaira, gyakorlatilag a kukában végzi. A lejárati napokon az áruházak is megválnak a termékektől: van már olyan vállalkozás például, amely termékével megakadályozná a baktériumok megjelenését a gyümölcsökön, valamint gátolná azok oxidációját is. Szükség lenne olyan módszerek kialakítására is, amelyekkel pontosan megállapítható, hogy az adott élelmiszer romlott-e. A baromfi- és a sertéshúsfogyasztást csökkenteni kell. Bár sorozatban készülnek a műhúsok, de ezek sosem pótolják az igazit. Sőt a vadon élő halállomány csökkenése is kritikus, a halfarmokon például a nagyobb halak táplálékába sokszor kisebb halakat kevernek. Egyes kutatók a megoldást az alternatív, azaz például algából vagy lenmagból készült táplálék előállításában látják, amely megfelelő mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!