Higgyünk a szemünknek?

A Gallup idei felmérése szerint az amerikaiak kétharmada hiszi azt, hogy van értelmes élet a Földön kívül is. Az idegenek földi látogatásában már kevesebben hisznek.

Látogató a hikói Idegenkutató Központban. Az 51-es körzetként ismert bázis melletti városban sokan megélnek a hiszékenységből Fotó: Jim Urquhart Forrás: Reuters

Matthew Roberts átlagos amerikai srác, aki több időt tölt az interneten, mint az amerikaifoci-meccseken. Unaloműzésből januárban létrehozott egy Facebook-oldalt, ahol mémeket osztott meg, és várta a lájkokat. Június 27-én kitalálta, hogy szeptember 20-án gyűljön össze minden ufóhívő az 51-es körzet előtt, és rohamozzák meg, hogy végre kiderüljön az „igazság”. A poszt három nap alatt 40 ezer lájkot gyűjtött, szeptember közepére 2,1 millióan jelezték, ott akarnak lenni, további 1,6 millióan pedig lehetségesnek tartották a részvételüket. A helyi szervek bejelentették, hogy az ellátórendszer nincs felkészülve egy Woodstock-jellegű rendezvényre, az amerikai hadsereg pedig figyelmeztette az internet közönségét, hogy az 51-es körzet szigorúan őrzött katonai létesítmény, amelynek háborgatásával az illető az életét is kockáztathatja. A felfordulás nyomán Roberts visszalépett, és végül csak háromezren jelentek meg az ominózus éjszakán, közülük is mindössze öt embert vettek őrizetbe. Az egész esemény úgy ért véget, ahogy kezdődött: viccként.

Időközben egy másik eset is borzolta az ufóhívők kedélyeit. 2017-ben a The New York Times hozta le szenzációként, hogy pár évvel korábban a Hornet anyahajó vadászpilótái ufót láttak. A történetet többen kétségbe vonták, de idén szeptember végén a hadsereg elismerte, ám az ufó kifejezést kerülte. Annyit jelentettek be, hogy „azonosítatlan repülő tárgyakat” láttak a pilóták. A felvételen egyébként a pilóták sem tudják eldönteni, hogy mit látnak, de hiperszonikus sebességgel, több ezer méterrel a felszín felett repülő objektumról számolnak be.

Látogató a hikói Idegenkutató Központban. Az 51-es körzetként ismert bázis melletti városban sokan megélnek a hiszékenységből
Fotó: Reuters

A Gallup idei felmérése szerint az amerikaiak kétharmada hiszi azt, hogy van értelmes élet a Földön kívül is. Az idegenek földi látogatásában már kevesebben hisznek, de 68 százalék gondolja úgy, hogy az amerikai kormány többet tud annál, mint amit ufó témakörben nyilvánosságra hoz. Ez az arány még magasabb volt a hidegháború idején, amikor az ufótörténet az első észleléssel 1947-ben elkezdődött. Akkoriban az amerikaiak féltek az oroszoktól, az atomháborútól, a kommunizmustól és gyakorlatilag mindentől, ami eltért az amerikai életformától. Ennek remek kivetítése lett az ufóizmus. A 60-as években aztán már szexuális kapcsolatokról is szóltak beszámolók, amely szociológusok szerint a faji megkülönböztetés, illetve az esetleges fehér-néger párok parafrázisa volt. Aztán 1990-ben Amerika egyedüli szuperhatalom maradt, és mindenki fölött való katonai fölényét kiválóan ábrázolta Roland Emmerich rendező A függetlenség napjában. Ám a mindenki fölött való dominancia visszájára fordult, és az amerikai cowboy mindent legyőző világképét felváltotta az X-akták paranoiája. Szeptember 11. után Steven Spielberg forgatta a Világok harcát, amely pedig a terror elleni háborút jelenítette meg ufóformában. Mindegyikben megjelennek az összeesküvések bizonyos formában, éppen ezért nem csoda, hogy az amerikai kormány hiába adta ki számos alkalommal, hogy mi történt az 51-es körzetben, az ufóhívők nem hisznek a hivatalos verziónak.

A szociálpszichológusok szerint az összeesküvés-elméletek egyfajta vallásként is felfoghatók, így a legnagyobb jelentőségük a csoport összefogásában és ezáltal az önértékelés erősítésében van. Mi több, Carl Gustav Jung úgy summázza az ufókultuszt, hogy az pszichológiailag a vallás helyettesítésére szolgál. Egyes megalitkutatók úgy vélik, hogy ezzel a magyarázattal függhet össze – számos nép legendájában fellelhető –, hogy az ősi építményeket istenek és varázslóik építették. Az ufóizmus alapvetése ugyanis, hogy a földönkívüliek jobb technikai felszereltséggel rendelkeznek, mint az emberiség. Éppen ezért felmerül a kérdés, hogyan gondolkodhatunk egy olyan dologról, amely alapvetésünk szerint meghaladja az emberi gondolkodást, hiszen innentől kezdve minden hasonlítás lebutítja a feltételezés szerint fejlettebb civilizációt.

A Pentagonnak 2012-ig volt hivatalos földönkívülieket kutató osztálya. Ennek vezetője, Luis Elizondo nyilatkozott úgy korábban: kutatásaink nyomán már túl vagyunk azon, hogy alapos okunk legyen kételkedni abban, hogy egyedül vagyunk-e a világban. A SETI Intézet csillagásza, Seth Shostak ezt úgy kommentálta, hogy „harminc éve még egyetlen bolygót sem ismertünk a Naprendszeren túl, ma több mint háromezerről tudunk. Tudjuk, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, és minden ötödik vagy hatodik Föld-szerű.” Tehát komoly az esély, hogy valóban létezik valamilyen létforma (akár a földihez hasonló) a világegyetem egyik bolygóján. De hogy E. T. tényleg rendszeresen látogat-e minket, arra még Fox Mulder sem tudna válaszolni, hiába ünnepli az X-akták lassan harmincéves évfordulóját.