Okostojások

A kiugró intelligencia nem áldás, de nem is átok. Sok függ attól, hogy az érintett milyen környezetből jön, és akar-e élni ezzel a képességével. ­Bogdán Richárd, a Mensa HungarIQa Egyesület elnöke szerint a vízipisztolypárbaj oldja a konfliktusokat.

Fotó: Bach Máté

– A világ száz országában a legintelligensebb embereket összefogó nemzeti szervezeteknek ma mintegy 140 ezer tagja van. A Mensa HungarIQa tagsága megközelíti a négyezret. Mikor indult el ez a mozgalom?

– A Mensát egy angol egyetemista, ausztrál barátja és a londoni egyetem pszichológusa alapította 1946-ban. Először arisztokratikus társaságot akartak kialakítani, afféle királyságot, amelyben az alapítók uralkodnak – „királynőt” is választottak, szigorúan a szépsége alapján. Eleinte sárga fejű gombostű volt a tagok titkos ismertetőjele. Az angol Mensa korábbi alapszabályában állítólag szerepelt, hogy sárga csíkos, zöld emberkék nem lehetnek tagok. A mi tagjaink között sincsenek ilyenek, a legtöbben a számítógépes szakemberek, a mérnökök, a közgazdászok, a tanárok és a diákok közül kerülnek ki. De megfordult a tagjaink közt szobafestő, pilóta, aerobikoktató, grafológus, jogász, zenetanár, polgármester, labdarúgó-menedzser, társastánctanár, tűzszerész, recepciós, rendőrtiszt, patkolókovács (nő), lóverseny-kocsihajtó (nő), gyémántcsiszoló, grafológus, buszvezető, repülőgép-szerelő, krupié, masiniszta, becsüs és pornósztár.

– Mi az intelligencia? Kizárólag logikai feladványokat tartalmazó teszten mérni leegyszerűsítőnek tűnik…

– Nagyon sok elmélet létezik. Howard Gardner amerikai pszichológus szerint az intelligenciát többféle képesség alapján kell meghatározni. Ő egyebek mellett megkülönböztet zenei, mozgási, vizuális, térbeli, interperszonális intelligenciát. Elképzelhető, hogy valakinek a zenei intelligenciája elképesztően magas, de képtelen kialakítani másokkal kapcsolatot. Egy másik felosztás szerint kétféle intelligencia létezik: kristályos és fluid. A kristályos intelligencia azt mutatja meg, hogy az ember mit kezd a már megtanult ismeretekkel, míg a fluid azt nézi, hogy mire jutunk az új információkkal, hogyan alkalmazkodunk új dolgokhoz. A szakemberek szerint a fluid intelligencia egyfajta központi szerepet tölt be, mi ezért ezt a képességet mérjük.

– Fejleszthető ez a tulajdonság?

– Sokáig azt gondolták, ez a tulajdonság öröklött. Ma már egyértelmű, hogy öröklött és tanult képességről beszélünk. Nagyon fontos ugyanis, hogy milyen környezetbe kerül az ember. Ingerszegény miliőben ritkán derül ki a tehetség, míg ha valaki kora gyerekkorától támogató környezetben él, szárnyalhat.

– Mire jó a magas IQ a mindennapi életben?

– Attól függ, ki mire használja, de térjünk vissza a bevezetőben említett belga csodagyerekre. Magyarországon is volt olyan fiatal zseni, akinek az életéből kimaradt a kortársaival való szocializáció, azaz a gyerekkora. Nehéz eldönteni, hogy az ilyen képesség átok vagy áldás.

A magas intelligencia mindenképpen előnyt jelent, de semmire sem garancia. Se a sikerre, se arra, hogyan tud élni vele az ember. Sok függ attól, milyen a személyisége, mit tanult, milyen a környezete. A mi közösségünkben is vannak sikeres emberek és olyanok, akik a hétköznapokban nehézségekkel küzdenek.

– Megtalálja a zsák a foltját, vagy a párkapcsolatban nem egészséges, ha mindkét emberben túlteng az intelligencia?

– A tagságon belül nagyjából száz párról tudok, szépszámú utóddal. Közülük többen már szintén Mensa-tagként gazdagítják közösségünket. Nem feladatunk a párközvetítés, ennek ellenére jellemző, hogy sok mensás nő a Mensából választ partnert. A fiatal férfiak olykor hajlamosak kompromisszumra a külcsín felé a belbecs hátrányára. Mensás hölgyektől ugyanakkor gyakran hallottam, hogy ők csak rövidebb időre hajlandók erre, hosszú távon a szellemi partnerség fontosabb. Az is beleszól az ilyen típusú kapcsolatba, hogy a férfiak kicsiny része tolerálja, ha a kedvese intelligensebb nála, mert az intelligens nőktől az átlag férfiak félnek. A Mensa HungarIQa azért jó nekik, mert az intelligens férfi kevésbé tart a hasonló szinten lévő nőtől.

– Az intelligens művelt is, vagy nem egyértelmű a kapcsolat?

– Mindannyian ismerhetünk olyan embert, aki elképesztő mennyiségű információmorzsát halmozott fel élete során, mégsem tartjuk intelligensnek. Olyan is utunkba kerülhet, aki intelligens, de nem művelt. Az intelligens embert azt különbözteti meg a művelttől, hogy az információkat hálózatba rendezi, összefüggéseiben értelmezi. A legjobb kombináció a kiemelkedően intelligens, művelt ember. Nem tudom, az autószerelőm mennyire művelt, de kiemelkedően intelligensnek tartom, amit azzal bizonyított, hogy kiderítette, az ülésfűtés biztosítéka okozta a blue­tooth rendszer hibáját. Hálózatba rendezte az információkat, amelyek elvezettek a megoldáshoz. Erre a szakszerviz nem volt képes.

– A magas IQ-jú emberek gyakran érzik magukat magányosnak, elszigeteltnek, akár már kisiskolás koruktól kezdve nehezebben barátkozhatnak. Ráadásul amint kiderül róluk, hogy intelligensebbek az átlagnál, nagyobb nyomást helyeznek rájuk a tanárok, a szülők, a főnökök. Valós ez a jellemzés?

– Minél intelligensebb valaki, annál inkább tisztában van a tanulás, az iskolaválasztás fontosságával. Bizonyos szempontból én is nyomás alá helyeztem a három lányomat, mert látom, tudom, hogy kiugró teljesítményre képesek. Az intelligencia egyébként generációs ugrással is megjelenhet, azaz semmiben sem kiugróan tehetséges házaspárnak lehet valamiben zseniális gyermeke. Ilyenkor az utód nem feltétlenül kapja meg a képességeit kiteljesítő támogatást. Egy kiemelkedően intelligens embernek iskolás korától kezdve viszonylag ingerszegény az átlag környezet, mert nem az ő sebessége szerint kapja az impulzusokat. Mi Mensa Suli+ néven tehetséggondozó programot dolgoztunk ki és működtetünk azért, hogy az ilyen gyerekek se unatkozzanak az iskolákban. Nem zseniket keresünk, hanem a tehetséges, intelligens gyerekek fejlődését szeretnénk segíteni. Ha kiderül, kit mi érdekel, mentort is találunk neki. Az egyik 12 éves kislányról például kiderült, hogy őt a közlekedésszervezés érdekli.

Fotó: Bach Máté

– Felmérés igazolja, hogy a mensások életük vége felé inkább arra panaszkodtak, hogy sohasem tudtak megfelelni saját belső elvárásaiknak. Hiába voltak okosabbak az átlagnál, ez még nem jelentett egyenes utat a boldog élethez…

– Mi jellemzően az élet minden területén maximalisták vagyunk, szeretünk tökéleteset, kiemelkedőt alkotni. A legújabb technikai vívmányokat használjuk, életünk végéig megőrizzük az újdonságok iránti érdeklődést. Dinamikusak vagyunk, átlátjuk a rendszereket, ezzel jó eséllyel megtaláljuk az optimális megoldáshoz vezető legrövidebb utat. A nyitottságnak köszönhetően fiatalok és idősebbek könnyen szót értenek egymással, a Mensán belül kisebb a generációs szakadék két korosztály között, mint azon kívül. Nincsenek nagy öreg bölcseink, legfeljebb olyanok, akik életkorukból adódóan tapasztaltabbak – ők nem esnek kétségbe, ha a fiatalabbak gyorsabban gondolkoznak náluk. Nem problémának élik meg, hanem igyekeznek tanulni belőle.

– Kopik az intelligencia az életkor előrehaladásával?

– Eddig azt hittük, hogy ez így van, de ezt is kezdik megkérdőjelezni. Kutatók szerint az intelligencia 17 éves korunk körül ér a csúcsra, 30-32 éves korunkig tartjuk ezt a nívót, majd elkezdődik a hanyatlás. Nem kell kétségbeesni, mert az élettapasztalat, azaz kristályos intelligencia az apadó fluid intelligencia helyére lép. A legújabb elméletek szerint mégsem csökken az életkor előrehaladtával ez a tulajdonság, hanem csak a belépő korosztályoké lesz egyre magasabb. A világ fejlődése miatt az intelligenciateszteket is újra kell kalibrálni.

– Változott a megítélésük?

– Eljutottunk oda, hogy kifejezetten intelligens munkatársakat kereső cégek a segítségünket kérik. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt más volt a helyzet. 1994-ben engem kiszúrásból küldtek el tesztet írni. Megírtam, beléphettem, de két éven át nem mertem elmondani a munkahelyemen, hogy tag vagyok, mert tartottam az irigységtől. Nagyon sok tagunk végigkínlódta az iskolai éveket, mert nem találta helyét az oktatási rendszerben, abban a rendszerben, amely a kiugró intelligenciát devianciaként kezelte. Az ilyen embereknek felszabadulás hasonlóak között lenni. A Mensában azonos frekvencián gondolkozunk, nem kell attól tartanunk, hogy a másik nem ért meg bennünket. Megért, de ritkán ért egyet. Rengeteget vitatkozunk, ami sokszor építő jellegű, máskor polémia.

– A Mensa HungarIQa az egyetlen szervezet a világon, amely alapszabályban rögzíti a vízipisztolypárbajt mint a vitás kérdések elrendezésének egyik módját. Az első párbaj tárgya becsületsértés volt. A következő célja az volt, hogy racionális úton tegyen pontot végre a vita végére: az asztrológia tudomány vagy szemfényvesztés? Elcsitult a vita?

– Ezek már nem viták, hanem konfliktusok, hiszen személyeskedéssé fajultak az ellentétek – párbajoztunk már a Hősök terén is. Egymás ­le­fröcskölése röhögésben oldódik fel, szent a béke – a következő parázs vitáig.