Különlegesnek és véletlennek tekinthetjük azt, amikor az összetett szavak tagjainak a határán egy nem „kért” kétjegyű mássalhangzó „keletkezik”. Holott az valójában nem az. Ilyen például a pácsó, amely nem a pancsó egyik változata, hanem a pácoláshoz nélkülözhetetlen anyag: pác-só. Így, ha kötőjellel írom, sokkal jobban érthető, bár természetesen ez nincs benne a helyesírási szabályzatban. Bezárt piacon kesergő újságíró alkalmi szava a piacsirató, azaz piac-sirató. Így már mindjárt világos, igaz? Az összetételi tagok elválasztása kötőjellel a könnyebb érthetőséget szolgálja. Ugyanez elmondható a következő szavakról: okoszuhanyrózsa, nyílászáró, házsor (okos-zuhanyrózsa, nyílás-záró, ház-sor).

Rapcsák András, az első patrióta polgármester
Miklós Péter történész könyve szerényen nem tesz kísérletet a rejtély feloldására, miért volt a kiváló magyar polgármester archetípusa Hódmezővásárhely egykori első embere. Recenziónk.