Vesszőfutás

Egy lehetséges gazdasági világválság és ezzel egyidejűleg pénzügyi válságok fenyegető jelei mutatkoztak 2019-ben. Amíg egy éve 20-22 háború folyt naponta, ez napjainkra 50 százalékkal megnövekedett.

Amerikai nő fekszik Afganisztánban elesett fivére sírjánál az arlingtoni temetőben Fotó: Kevin Lamarque Forrás: Reuters

Az elmúlt évben mindhárom globális játékos megpróbálta javítani pozícióit. Az USA logikus módon katonai, gazdasági, politikai, technológiai fölényét akarta továbbra is érvényesíteni. Kína is gyorsan növekvő gazdasági és katonai erejét nyomatékosította a szomszédaival való kapcsolatokban, de kerülte a nyílt konfrontációt az USA-val. Oroszország – tekintettel arra, hogy gazdasági teljesítménye óriási mérete ellenére csak Olaszországéval egyezik meg – ugyancsak katonai képességeivel próbált teret nyerni. Ugyanakkor kerülte az összeütközést az USA-val, és próbált megállapodásra jutni, főleg a korábban megkötött és az USA által felmondott vagy a most lejáró katonai szerződések kérdéseiben. Illetve különösen az IMF esetében.

Kétezertizenkilenc januárjában új, jobboldali elnöke lett Brazíliának, aki megpróbálta szorosabbra fűzni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. May miniszterelnököt leszavazta a brit parlament, és folytatódott a kisebbségi kormány vesszőfutása a Brexit kapcsán. Bajorországban zajlott a hatalomátvétel, és Söder megszerezte a miniszterelnöki mellett a pártelnöki funkciót is. Seehofer – hiába maradt német belügyminiszter – pozíciója tovább gyengült, ami meglátszott politikai teljesítményén és a kormányzaton belüli szerepén is. Februárban a pápa elsőként a történelemben ellátogatott az Arab-félszigetre, ahol nem csupán az ott élő, döntően vendégmunkás keresztényekkel, de az arab legfőbb egyházi vezetőkkel is találkozott. Egy eddig ismeretlen svéd középiskolás lány színre lépett a környezetvédelem területén, és meghirdette a diákok pénteki tiltakozó napját. Bár szereplését és tevékenységét a világban ellentmondásosnak ítélték meg, de tevékenysége világra szóló figyelmet kapott.

Márciusban volt az új-zélandi mecset elleni merénylet, amely az ország történelmében a legtöbb áldozattal járt. Ennek következményei, hatásai mindmáig érezhetőek. A Boeing botránya azt jelentette, hogy a vezetés tudott a problémákról, megpróbálta azokat elleplezni, aminek tragikus következményei lettek.

Áprilisban óriási ünnepségek keretében beiktatták a 126. japán császárt. Neki már, ahogy egyetlen császárnak sem, nincsen isteni hatalma a második világháború vége óta, de szimbolikus jelentősége óriási. Az ország az USA oldalán egyre aktívabban vesz részt a világpolitikában, különösen a koreai kérdésben és a kínai politika ellensúlyozásában. A Strache-botrány kormányválsághoz vezet Ausztriában, és Kurz kancellár kijelentette, hogy „ami sok, az sok”. Ezek után hónapokig szakértői kormány működött Bécsben. May sírva búcsúzott el a kormányzástól, és kezdetét vette a hatalmi harc a Konzervatív Párton belül, majd újabb országos választás zajlott le. Egy fiatal német tizenéves videója katasztrofális vereségbe vitte a CDU-t az európai uniós választásokon, és felmerült a kérdés, mennyire stabilak az európai nagy pártok, ha egy videóval ekkora hatás érhető el.

Júniusban részint a sikertelen uniós választási eredmények hatására lemondott a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, Nahles, és kezdetét vette a féléves vezetői válság az SPD-ben.

A Perzsa-öbölben támadás ért több olajszállító tankert, majd három hónappal később megtámadták Szaúd-Arábia legfontosabb olajfinomítóját. Egyik esetben sem lehet tudni, hogy ki volt a támadó, és bár mindkét esemény nyilvánvaló, egyiknek sem lettek következményei. Újabb USA–Észak-Korea-csúcstalálkozóra került sor, ahol a hangzatos, bombasztikus bejelentéseket semmiféle valós eredmény nem követte.

A július döntően Ukrajnáról szólt. Az új elnök beiktatásáról, a Krím-kérdéséről, a lehetséges megállapodásról a Dombasz kérdésében és a hadifoglyok cseréjéről. Az Ukrajnán keresztüli orosz energiaszállításokról csak az év végén kötöttek kompromisszumos megállapodást, de legalább halvány reménysugár jelentkezett a sokéves mélypont után.

Augusztusban, egy Németországban élő csecsen meggyilkolása után kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki a németek és az oroszok. Kasmírban több évtizedes válság után újra egymásnak feszült India és Pakisztán. A probléma nyilván nem oldható meg, a vitázó felek mindegyike rendelkezik atomeszközökkel.

Amerikai nő fekszik Afganisztánban elesett fivére sírjánál az arlingtoni temetőben
Fotó: Reuters

Szeptemberben tartományi választások voltak Németországban. A volt NDK területén fekvő Brandenburgban és Szászországban az AfD 27 és 23 százalékkal óriási sikert ért el. Brazíliában az esőerdők jelentős része valószínűleg részint gyújtogatás miatt leégett, és ez óriási nemzetközi vitákat váltott ki. A Cook utazási iroda csődje turisztikai láncreakciót indított el, és a folyamat még nem zárult le. Októberben Hongkongban erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek el a lakosság és a kínai vezetés között a volt városállam demokráciájának kérdéséről. Ezek a megmozdulások mindmáig tartanak, és mindkét fél folyamatosan erőszakot alkalmaz. Ausztráliában a bozóttüzek óriási területeket érintettek, és ez kihatott a politikai életre és az emberek hétköznapjaira is. A türingiai tartományi választásokon a Die Linke, a kommunista utódpárt 31, míg az AfD 23 százalékot kapott, így valamelyik bevonása nélkül nem lehet kormányt alakítani.

Novemberben ünnepelte Németország a határnyitás 30. évfordulóját. A kormányzó CDU kongresszusán annyira nem történt semmi, hogy ez lesz az egyik legjelentéktelenebb ilyen találkozó a párt életében.

Decemberben a NATO londoni ülésén élesen kirajzolódtak az USA–Európa közötti és az Európán belüli ellentétek. Trump ellen folytatódott a bizalmatlansági indítvány, Johnson pedig megnyerve a választásokat, brit miniszterelnök lett.

Európa helye, szerepe 2019-ben tovább csökkent. Merkel egyetlen ez évre vonatkozó ígéretét sem tudta betartani. Megígérte többek között, hogy egyenlő esélyek lesznek a képzésben és a lakhatáshoz való jogban. Ma Németországban 678 ezer embernek nincs lakása. A németeknél az év szava a nagykoalíció volt. A sajtóban a leggyakrabban szereplő politikusok Trump, Johnson és Merkel voltak.

A korábbi folyamatok erősödtek fel 2019-ben. Egy lehetséges gazdasági világválság és ezzel egyidejűleg pénzügyi válságok fenyegető jelei mutatkoztak. Amíg egy éve 20-22 háború folyt naponta, ez napjainkra ötven százalékkal megnövekedett.