Vert falak

Magyarországon több mint félmillió vályogház áll, nagy részük romokban. Pedig mind a fenntartható környezet, mind a humánökológia, mind az egészségmegőrzés tekintetében a földből, szalmából és vízből megalkotott építőanyag a legjobb megoldás. Ha egy vályogház összedől, nem marad méreg a helyén, elemeiből újabb ingatlan emelhető, masszájából a legmerészebb formák is kirakhatók. Megmentésükhöz a Népi Építészeti Program nyújt támogatást.

A petőmihályfalvai közösségi tér látványterve. Egyre nagyobb az igény a természetes építőanyagok iránt Forrás: NaturARH Studio Kft.

Gyula külterületén vett magának egy vert falú parasztházat Gyepes István. Svábok építették csaknem száz éve. Bár az ingatlant sokáig nem lakta senki, a masszív falak vakolat nélkül is biztosították a befektetőt arról, hogy az elkövetkező fél évszázadban nem lesznek különösebb gondjai az épülettel. Kezdetben ugyan bemerészkedett egy-két egér a konyhába, hisz a padláson korábban gabonát tartottak, és a korszerűsítésre is áldozni kellett, a tulaj mégis úgy véli, jó vásárt csinált: mindössze tízmillió forintért jutott hozzá egy teljesen élhető, szerethető, minden tekintetben otthonos családi házhoz.

– Nemcsak magamnak tettem ezzel jót, hanem azoknak is, akik sok évtized múlva úgy döntenek, lebontják – mondja István. – Ebben a házban nincs veszélyes anyag, minden eleme felhasználható. Ha összeomlik is, nem marad a helyén szemétkupac, sőt a falazatából kibontott anyagból újabb természetbarát ház építhető. A vályog stabil, kiszáradás után legalább annyira kemény, mint a beton, pedig kizárólag föld, szalma és víz alkotja. Talán épp ez az oka annak, hogy megnőtt rá az igény.

Több tíz évet kibír

István feltételezését szakember erősíti meg.

– Ezek a házak régen agyagtapasztással, agyagvakolattal és mészfestékkel készültek, csak egy kis téglaalapjuk volt. Korszerűsítésükkel az 1970-es években kezdtek el foglalkozni, szigetelésüket betonnal, cementtel és cementes vakolattal próbálták megoldani – ecseteli Gáspár János építőmester. – A vizesedés innentől kezdve lett probléma. Tíz éve merült fel egyre többekben, hogy vajon mitől van ez. Korábban az volt a bevált módszer, hogy amikor megjelent a salétrom, leverték a falról a régi vakolatot, és felvitték rá az újat, de ugyanolyan rosszul, mint az elődeik. Annak ellenére, hogy a mai technológiák sem teszik lehetővé, hogy az utólagos szigetelés tökéletes legyen, a napjainkban felújított vályogházak akár több tíz évet is kibírnak. A munka mégis sok, a hozzáértő kevés. A megnövekedett igényeknek országszerte három képzett brigád tesz eleget.

A mester állítja, hogy a vályogot manapság azért kedvelik, mert sokkal élhetőbb körülményeket teremt, mint a többi építőanyag. Két-három olyan felkérése is van évente, amely mögött az áll, hogy a szülők észreveszik, míg a panelban köhög a gyermekük, a vidéki nagymamánál nem. Aztán utánaolvasnak, és rájönnek, mi a baj forrása. A légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek az kedvez, hogy a vályog és a mész lélegzik, megszűri a levegőt, így biztosítja az emberi szervezet számára ideálisnak tartott 50–60 százalék páratartalmat. Sokak számára az is pozitívum, hogy a hatvan centi vastag falazatú vályogotthonnak a rezsije is kevesebb. Az ilyen ingatlanból nyáron nem hiányzik a klímaberendezés, hisz a helyiségek hőmérséklete nem haladja meg a 23 Celsius-fokot, télen pedig, ha egyszer felfűtik, huszonnégy óra alatt csak egy-két fokkal hűl le. Amikor a megrendelő dönt, leginkább ez a mérvadó.

A petőmihályfalvai közösségi tér látványterve. Egyre nagyobb az igény a természetes építőanyagok iránt
Fotó: NaturARH Studio Kft.

Kortársunkká válik

A vályogban rejlő lehetőségeket mára az építésztervezők is felismerték. Bihari Ádám kifejti, évtizedekkel ezelőtt még nem volt szükség mérnöki tudásra ahhoz, hogy felépüljön egy-egy vályogház, hiszen faluhelyen az alapfogásoknak szinte mindenki a birtokában volt, a különlegesebb építészeti megoldásokat pedig a pallér vagy az építőmester segítette. Afrikában ma is élnek olyan törzsek, amelyek azt tartják, a fiatal legény attól válik férfivá, hogy megépíti saját hajlékát. Ez a mi kultúránkban is benne volt. A klasszikus népi építészet máig élő példái egykoron mindenfajta építési engedélyezési tervdokumentáció és építésvezető felügyelete nélkül készültek el, az eredménnyel mégis mindenki elégedett lehetett. Kiemeli: régen tehát nem kellett diplomás építész a vályogház felhúzásához, ma kötelező.

A szakember szerint a népi építészeti kultúra annyira kiforrott, hogy térben és időben mindig a legjobb megoldásokat kínálja azokra a kérdésekre, amelyek az adott korban felmerülnek. Az az összetett gondolkodásmód viszont, amely a magyar népi építészet szereplőit jellemezte, kiveszett. Ezért lett civil szervezetének tagságával együtt olyan építőtáborok, fesztiválok és szemléletalakító események kezdeményezője, amelyek megpróbálják ezt visszahozni. Bár nem vonja kétségbe, hogy az ipari építőanyagoknak is van létjogosultságuk, neki és a csapattársainak az a céljuk, hogy a vályog is kortárs építőanyagként kerüljön be a köztudatba. Jelenleg még mindig ott tartunk, hogy szinte mindenki a régi összedőlt falakkal azonosítja.

Vályogozás Monoron. A népi építészet megoldás lehet a kor kérdéseire
Fotó: Havran Zoltán

Kellemes hőkomfort

– Azok a házak, amelyeket a falvainkban láthatunk, azért dőltek össze, mert immár sok éve lakatlanok. Nem gondozta senki, és valószínűleg a vízelvezetésük sem volt megfelelő – magyarázza az okleveles építészmérnök. Megbízói­nak azzal szokott érvelni, hogy a vályogot a legegészségesebb építészeti eljárások közé sorolják világszerte. Ez sokakat megérint. Az a javaslat már kevésbé, hogy legyenek hívei a fenntartható fejlődésnek, még ha ez többe kerül is nekik, de megmentheti a bolygónkat. Amikor azt hallják, hogy életük egyharmadát, napi nyolc órát a lakásban töltenek el alvással, pihenéssel, felkapják a fejüket, és odafigyelnek arra, hogy a mesterséges anyagok évekig párologtatják magukból a kemikáliákat és a mérgező szereket. Aztán megértik, a természetközeli környezetben sokkal jobban tudunk létezni, mint ennek az ellentétében.

– Tudományos meggyőződésünk, hogy a fenntartható környezet, az elfogadható gazdaság, a humánökológia és az egészségmegőrzés szempontjából a vályog a legoptimálisabb. Bár számos mesterséges építőanyagra mondják azt, hogy intelligens, vagy azt, hogy okos tégla, mégis a vályog az egyetlen, amely természetes módon intelligens. A mi égövünkön elsősorban ezért ajánljuk – mutat rá Bihari Ádám, és ezzel a Környezettudatos Építők Szervezetének álláspontját is megfogalmazza. Ezt a platformot azért hozták létre, hogy egy asztalhoz ültessék az azonosan gondolkodó építőket, szemléletformáló oktatási munkába kezdjenek Magyarországon.

Nem tagadja, a vályognak vannak persze „hátrányai” is. Például nem emelnek belőle teherhordó szerkezeteket, jóllehet alkalmas rá. Afrikában többemeletes épületeket is felhúznak vályogból, de Németországban, Franciaországban is használják ilyesmire a vert falat, amit faszerkezettel támogatnak meg. Az építészmérnök úgy véli, ezzel nem is kellene foglalkozni, hisz szükségtelen ilyen irányba feszegetni ennek az anyagnak a határait. A vályog abban az építési rendszerben alternatíva, amely a vidéki lakókörnyezetet, a kisvárosi, kertvárosi, családi házas övezetet jelenti. Ettől függetlenül bármilyen modern formát ki lehet rakni belőle. A munka árát a kivitelezés minősége szabja meg, tudniillik a fal a házépítésre fordított összegnek csak a tizenöt százaléka. Szaniterre, kazánra, nyílászárókra ebben az esetben is költeni kell.

– Mivel előfordul, hogy a vályogházra abszolút „zöld” megoldásként zsúpfedelet kérnek, érdemes tisztázni, hogy ez a konstrukció kellő törődéssel akár harminc évet is kibír. Évente lefésüljük, ahol a madarak, a rágcsálók megbontják, ott betömjük. Ennek az anyagnak ez a velejárója – állítja Nyíri Zoltán tetőfedő mester.

– De ha rendet tartanak a ház körül, nem jelentkeznek kártevők – egészíti ki Bihari Ádám. – A vályogházról sokan hiszik, hogy keresztülfúrja a patkány. Azt szem elől tévesztik, hogy a patkány bármin keresztülfúr, ha akar. Azt a vályogházat viszont, amely betonsáv alapra, vízszigeteléssel készül, és amelynek a környezetét tisztán tartják, nem támadja meg rágcsáló.

Végezetül egy nagyon régi tévhitet is eloszlatunk. Mert bár az kétségtelen, hogy a vályog az egyetlen páragazdálkodó építőanyag, az a kijelentés nem állja meg a helyét, hogy jó hőszigetelő. Az igazság az, hogy a kellemes hőkomfort­érzet az anyag kiváló páraszabályzó képességének tulajdonítható.

Magyarországon több mint félmillió vályogház áll. Nagy részük pusztulófélben vár jobb sorsra, olyan kisebb falvakban, amelyeket a nagyvárosok felé irányuló korábbi népességmozgás miatt hagytak el lakóik. Kedvező változást azok hozhatnak, akik a városokból költöznek ki újabban vidékre. Nekik nagy segítségükre lehet a kormány Népi Építészeti Programja. Ennek keretében azok kaphatnak támogatást épületfelújításra, akiknek olyan falusi portát sikerül megvásárolniuk, amely természetes anyagokból és hagyományos technikákkal épült, szerepel az országos műemléki jegyzékben vagy az illető település védett épített örökségei között. A beavatkozásokhoz műemlékvédelmi gyakorlattal rendelkező szakértő mentorokat, építészeket és műemlékvédelmi szakmérnököket is ajánlanak.