Ami a hírekből kimarad

A török–szíriai határ mentén folyamatosak az összecsapások, és nő a halottak száma.

Migránsok próbálnak áttörni a Törökországot Görögországtól elválasztó szögesdrót kerítésen Edirne közelében Fotó: Reuters

A koronavírus kapcsán – miközben a menekülttáborokban nőtt a fertőzések száma – senki sem tette fel a kérdést, hogy mi fog történni ezekkel a migránsokkal, és azt sem, hogy a Balkánon az Európa felé igyekvő menekültek miből élnek, és miből tartják fenn magukat.

Migránsok próbálnak áttörni a Törökországot Görögországtól elválasztó szögesdrót kerítésen
Edirne közelében
Fotó: Reuters

Az Európai Unió területét elérő mintegy 20 ezer migráns nyolcvan százaléka érkezett tengeren keresztül 2020 első negyedévében, és a maradék húsz százalék szárazföldön át. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évek statisztikája – mely szerint a migránsok tíz százaléka érkezett tengeren keresztül – drasztikusan megváltozott.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a francia nagyvárosok elővárosaiban az ott élő muzulmán többségű lakosság elzavarta a kivezényelt rohamrendőröket, akik a kijárási tilalmat akarták érvényesíteni. De az sem volt különösebben fontos a nyugati médiumok számára, hogy a török–szíriai határ mentén folyamatosak az összecsapások, és nő a halottak száma.

A Balkánon, miközben sor került a NATO bővítésére, végre elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Albánia, valamint Észak-Macedónia között. Bár a Balkánon semmi sem biztos, de pozitív fejlemény, hogy Koszovó megszüntette a büntetővámokat Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával szemben.

Németország, amely a világ azon kevés államának egyike, amelyek komolyan veszik kötelezettségeiket, és az egyetlen nagyhatalom, amely betartja a fegyverembargót, 2020. december 31-ig meghosszabbította a német fegyverek exportjának tilalmát Szaúd-Arábiába. Berlint nem érdekelte, hogy rajta kívül mindenki más exportál fegyvereket, és az sem, hogy az elmúlt öt évben Szaúd-Arábiában nőtt a legnagyobb mértékben a katonai kiadások aránya a GDP százalékában.

Kilencven éve, április 3-án született Helmut Kohl német kancellár, a német egység megálmodója és végrehajtója. Megemlékezésekre Németországban nem került sor, hiszen aki a hatalomból eltávolította, az a mai kancellár, Angela Merkel volt.

Még rövid hírben sem jelent meg, hogy Dánia 200 millió euróval növelte védelmi kiadásait, mert ellenséges katonai tevékenység zajlik Grönland térségében.

Kína folytathatja menetelését a globális hatalom megszerzéséért. Ugyanakkor újra felszínre tör a Hongkong körüli belpolitikai feszültség és a tajvani kérdés is. Észak-Korea folytatta rakétakísérleteit, és fütyül a nemzetközi tiltakozásra. Ahogy az ország vezetése ügyesen kihasználta a szovjet–kínai ellentéteket, most ugyanezt teszi Kína és az USA vonatkozásában.

Kína nem felejtette el, hogy a koronavírus legnehezebb napjaiban jelentős segítséget kapott az Európai Uniótól, és a megváltozott helyzetben, amikor a vírus óriási károkat okoz, támogatja ­Európát és Amerikát.

Sor került az első olyan háromoldalú hadgyakorlatra Dél-Afrikában, ahol a helyiek mellett az oroszok és a kínaiak együtt vettek részt.

Új-Zélandon az ország történetének legnagyobb merénylete után, amelynek során muzulmán hívőket mészároltak le, felkérték a lakosságot, hogy szolgáltassák be félautomata fegyvereiket. A 230 ezer fegyver kevesebb mint egynegyedét adták le.

A Donbasz térségében, ami Donyeck és Luhanszk tartományokat illeti, csökkenő intenzitással, de folytatódnak a harcok. Az év első 75 napjában a harcoknak 41 ukrán halottjuk és 182 sebesültjük volt.

Ez történt április közepéig. A jövő egyre kérdőjelesebb.