A leírásokból, forrásokból egyértelműen kiderül: Bibó Dénes tüzelte fel az összegyűlteket, és provokálta a kivégzés végrehajtását. Több kérdés is felmerülhet az olvasóban: a helyiek miért engedelmeskedtek Bibó Dénesnek? Miért és honnan eredt ez a nagy népharag? Miért fosztották ki a kivégzettek házait? Milyen ítéletet kaptak a gyilkosok? Mi lett a leszármazottakkal? Mindezekre a felvetésekre is igyekszik választ adni e kötet. Az írásos forrásokat kiegészítik fényképek, térképek, adattárak, életrajzi összegzések, hozzájárulva a pontos dokumentáláshoz. De nagy előnye még e könyvnek, hogy foglalkozik a Tanácsköztársaság időszakával is. Móricz Kálmán és Móricz Béla 1919. évi naplójegyzetei a proletár gyerekek bélatelepi nyaraltatását mutatja be, de Latinca Sándornak, a somogyi direktórium vezetőjének fonyódi elfogásáról is szól egy fejezet.
Varga István új kötete tényeken alapul, és hiteles forrásokon. E tények alátámasztják a történészi állításokat is: valóban volt példa a Prónay-különítmény kegyetlenkedésére, és létezett Horthy Miklósnak a terrort fékezni próbáló parancsa is. E kötet nem lehet elégtétel az alaptalanul meghurcolt családok leszármazottainak, de mindenképp állomása a valós tényfeltárásnak, és még egy nagyon fontos űrt kitölt: az áldozatok bűntelenségének nyilvánosságra hozatala segíthet a jóvátételben.
(Fonyód 1919-ben. Források Tószeghy Albert és társai meggyilkolásához. Szerkesztette, összeállította: Varga István. Magánkiadás, Fonyód, 2019. 374 oldal. Ára: 3500 forint)
