Fotó: Ripost–Sulyok László
Az új koncepció a valódi köztér és a belső köztér – a csarnok – közvetlen kapcsolatán alapszik. Így az épület homlokzata teljesen nyitott, üvegfalakkal néz Újpest kisvárosi tömör falas kavalkádjára. Az üveg keménysége erős kontrasztot mutat a finom vakolat- és téglaarchitektúrájú környezetben. A keménységet lágyítja a tükröződések játéka, mégis a sok programot sűrítő, hatalmas és egyneműre formált épülettömeg „leugrik” a tér többi részéről.
A budafoki piac (tervezői: Kertész András Tibor és Torma Sarolta) az újpestivel ellentétben csak piacként működik. Az épület léptékében is jóval szerényebb, földszintes, nem zárt, hanem félig fedett-nyitott csarnok. A piac előtti tér új térként jött létre a régi mozi épülete és a modernista áruház (ma DM és kínai) háta mögött. Az új központ két térfalát alkotta volna maga a piac. A megépült épülettömeget ugyanis egy-egy bazársor egészítette volna ki, előrenyújtott kart formálva a déli oldalon. A boltsor azonban nem valósult meg. A piac építése óta a mozit elbontották, így a hely csak az egyik oldalán kap élő térfalat a piaccal, a szemközti áruház csak a hátsó homlokzatát mutatja.
Az épület lelke egy kis központi tér, nem fedett, egy kis piazza, mely köré az üzletek szerveződnek. A piac struktúrája magába fordul, csak a belső kis tér és a külső tér kapcsolata valósul meg egy szélesebb átjárón. Sajnos a központi piazza nem átjárható a kiemelt ágyások miatt.
A fedett-nyitott terek, melyek az árusok boltjait kísérik, átjárhatók és árnyékoltak.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
E kisvárosi központok ahhoz már messze vannak a belvárostól, hogy mindennapi szükségleteinkért beutazzunk. A fenntartható város eszméje is az, hogy a heti ügyeinket helyben – ötszáz méteres gyalogos távolságon belül – lenne jó megoldani. Kérdés, hogy a távolság miatt már-már leszakadó településrészek beolvadjanak, vagy valami helyi identitást őrizzenek. Színfoltjai legyenek-e a nagyvárosi létnek, ahova érdemes kiutazni, mert valami újra lehet lelni? Budafokon például a borospincékre. Vajon a helyi, közösségi identitást vagy a budapesti, nagyvárosi jelleget erősítik az épületek? Lehet, hogy a külvárosi érzet nincs már, és ez mégiscsak Budapest?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!