Ha megnyomnád az On-gombot…

A millenniumi nemzedék tagjait digitális pionírokként szokás jellemezni. Eszerint minden 26 és 40 év közötti fiatal remekül ért a számítástech­nikához, biztonságosan használja a modern kor eszközeit. Egy új kutatás szerint nagyobbat nem is tévedhetnének a munkaerőpiaci szakemberek. Mit jelent ez az irodákban?

Szerényi Gábor rajza

Kevin Williamson, a ’90-es évek egyik kultsorozatának producere néhány éve azt nyilatkozta, hogy „ma már nem lehetne leforgatni a Dawson és a haverokat, mivel szereplői olyan problémákkal küzdenek, amelyeket a mai fiatalok másképp oldanak meg, vagy a technikai eszközök miatt fel sem merülnek”. A Dawson és a haverok kiválóan mutatta be az Y-generáció tinédzser- és fiatalfelnőtt-problémáit. Az 1980 és 1995 között születettek az utolsó generáció, amely még ismerte az internet előtti világot, még kézzel (is) írt beadandókat az iskolában, tudta kezelni a tárcsás telefonokat, sőt az utcai pénzbedobós készülékeket is, és felragyogott a szeme, amikor a tárcsázós internetkapcsolat létrejött. Szülei a „baby boomerek” (akiknek neve a második világháborút követő húsz év kiemelkedő gyermekáldását mutatja) vagy esetleg a korai X-generációsok, vagyis az 1965 és 1979 között születettek. Millenniumi nevét Neil Howe és William Strauss íróknak köszönheti, akik az amerikai generációs elmélet megalkotásakor úgy gondolták, hogy a ’80-as, ’90-es évek szülöttei fogják meghatározni az új évezred irányát és gondolkodását.

A munkahelyeket tekintve egyre inkább érződik az ígért hatás. Míg a baby boomer- és az X-generáció számára természetes volt, hogy napi nyolc órában bejárnak a munkahelyükre, a millenniumi generáció számára már a rugalmas munkavégzés, az otthonról dolgozás a legfontosabb, és Kiss Tímea webfejlesztő szerint akár kisebb fizetést is hajlandók ezért cserébe elfogadni. A friss diplomások munkakeresését segítő AfterCollege cég felmérése azt mutatta ki, hogy ez a millenniumiak 68 százalékára igaz. Stephane Kasriel, az Upwork igazgatója úgy véli, hogy a változás már érezhető, és a cégek egyre jobban idomulnak a munkavállalói igényekhez. Hiszen az Y- és a Z-generáció már közel negyven százalékát adja a munkaerőpiacnak, és számuk 2025-re 58 százalékra nő. A fiatalabb menedzserek 48 százaléka vezető pozícióban van, így befolyással bírnak az alkalmazási körülményekre. Gyökér Irén, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének docense szerint a millenniumiak között elfogadott, hogy négy, négy és fél évet töltenek egy munkahelyen, így a hűségük sokkal gyengébb, mint szüleiké és nagyszüleiké, megtartani őket pedig a nagyobb szabadsággal lehet.

Ez azonban csak akkor működik, ha megvannak a megfelelő technikai feltételek. Tehát el lehet végezni egy feladatot éjjel vagy hétvégén is, ha a munkavállalónak úgy kényelmes, de csak akkor, ha tudja kezelni a távoli elérést biztosító eszközöket. A Specops Software svéd számítástechnikai biztonsági cég legújabb kutatása szerint itt kezdődnek a problémák. A felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy a digitálisan hozzáértőnek vélt millenniumiak számítástechnikai készségei megdöbbentően elmaradnak a várakozásoktól.

Szerényi Gábor rajza

Régi igazság, hogy a millenniumiak csak digitális pionírok, míg a Z-generáció beleszületett az internet és a közösségi média világába, a legújabb, 2011 óta született generáció (alfák) pedig születésnapra kutya helyett tabletet kér, de az általános vélekedés szerint az Y tagjai megtanulták az eszközök használatát, és ezért képesek velük dolgozni a mindennapokban. A Specops Software viszont azt találta, hogy az olyan fogalmak, mint tűzfal, számítógépes kártevők (malware), a gépek biztonságos távoli elérését biztosító virtuális magánhálózat (VPN), sőt az internetes szabvánnyá vált leíró nyelv, a HTML sem ismert a millenniumiak több mint háromnegyede számára. A kutatás szerint a malware fogalmát 82 százalékuk nem érti, ezért 67 százalékuk szenvedett már el hekkertámadást. Elvileg 39 százalékuk tudja, hogy mit kellene csinálni támadás esetén, de csak 27 százalékuk változtatta meg egyáltalán a jelszavait valaha. 92 százalékuk nincs tisztában a VPN kezelésével, 89 százalékuk nem tudja, mit kell csinálni a tűzfallal, de még a keresési előzmények törlésével is gondja van több mint a harmaduknak (34 százalék).

Szociológiai kutatások felhívják a figyelmet, hogy mivel az Y-generáció tagjai a baby boomerek háború utáni optimizmusát örökölték, illetve fiatal éveik a prosperáló gazdaság időszakára esnek, így hajlamosak a túlzottan pozitív gondolkodásra, ami könnyen elbizakodottságra vezet. Ezt az irodai életben is megélik, ahol – bár nem értenek bizonyos eszközökhöz –, nem aggódnak amiatt, hogy azok helytelen használatával esetleg kárt okoznak.

A koronavírus miatt számos vállalat küldte haza világszerte dolgozóit, ám a legnagyobb techcégek a Szilícium-völgyben továbbra is bejáratták a munkavállalókat. A neten számos történet keringett, hogy vagy biztonsági megfontolásokból kellett a munkavállalóknak ugyanúgy benn dolgozniuk, mint a járvány előtt, vagy azért, mert a hazavitt gép és eszközök nem működtek otthoni körülmények között. Ez utóbbit most a korlátozások feloldásával kezdik vizsgálni, hogy tényleg az eszközzel vagy a kapcsolattal lehetett a probléma, így a cég hibájáról van-e szó, vagy valójában a munkavállaló nem tudta megfelelően használni a rendelkezésére bocsátott eszközt. Az eredmények későbbre várhatók, de olvasni rendszergazdák olyan hozzászólásait a neten, amelyek szerint a dolgozó képes volt telefonálni az éjszaka közepén, hogy nem tudja bekapcsolni a laptopját. Mint kiderült, csak meg kellett volna nyomni az On-gombot.

Szakértők szerint úgy tűnik, hogy az új tapasztalatok minden, a járvány kapcsán az otthoni munkavégzés irányába történt lépést kérdésessé tesznek. Egyrészt sok eddig nem otthonról dolgozó rájött, hogy nem tudja jól beosztani az idejét, így szüksége van az irodai keretekre, másrészt a cégek is megijedni látszanak, hogy munkavállalóik technológiai hiányosságai veszélybe sodorják a vállalati információkat. A Z-generációt kutatók régóta próbálják felhívni a figyelmet, hogy míg a millenniumiak számára nem okoz gondot az online lét, a Z-k – tanulva idősebb társaik hibái­ból – gondosan vigyáznak adataikra, és ezért az Y-generáció tagjainál sokkal inkább offline élik életüket, így például kevesebbet vásárolnak online, és szívesebben dolgoznak csoportban, mint otthon.

Utóbbit azért is teszik, mivel a Z-generáció tagjai minden korábbi generációnál jobban küzdenek figyelemzavarral. A KeynectUp­ kutatása szerint míg a millenniumiak átlagos odafigyelési időtartama nyolc másodperc, addig a Z csak 2,8 másodpercig tud figyelni, de ezzel tisztában is van, így inkább dolgozik irodai körülmények között, úgy többet tud kérdezni. A kérdéseket viszont az azonos nyelvezet miatt leginkább az Y-generáció tagjai tudják megválaszolni, ezért fordulhat elő, hogy a Z-generációsok 62 százaléka dolgozik nehezen együtt a baby boomerekkel és az X-generációval, és csak öt százalékuknak okoz problémát a millenniumiakkal való együttműködés. HR-szakértők szerint éppen ezért a jövő jó munkahelye nem annyira az otthoni munkavégzés és az irodai munka kérdéskörében keresendő, hanem hogy az adott cég mennyire tudja a generációk közötti jó kommunikációt biztosítani .