Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Reneszánszát éli a lengyel filmművészet: az Ida (2013), az Azok az álmatlan éjszakák (2016) és a Hidegháború (2018) sorra nyerték az európai filmfesztiválokat az elmúlt évtizedben, a Corpus Christit pedig már a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is jelölték idén. Jan Komasa rendező megrendítő erejű alkotása a bűn, a megbocsátás és megváltás örök kérdéseit boncolgatja.
Már maga az alaphelyzet is erkölcsi ellentmondásokkal terhelt. A húszéves Daniel (Bartosz Bielenia) rablásért és gondatlanságból elkövetett emberölésért tölti büntetését egy javítóintézetben, ahol az ottani lelkész, Tomasz atya (Łukasz Simlat) hatására aztán szép lassan felfedezi magának Istent. Egyetlen cél fogalmazódik meg benne: ő is katolikus pappá szeretne válni, büntetett előélete miatt azonban vágya elég esélytelennek tűnik. Próbaideje alatt egy kisváros fűrésztelepére küldik dolgozni, azonban egy fatális véletlen és egy meggondolatlan füllentés miatt papnak nézik, ő pedig tovább játssza a szerepet, és innentől az események egyre zakatolnak a szükségszerűen tragikus végkifejlet felé.
Mateusz Pacewicz forgatókönyvíró valós jelenségből gyúrta a film alaptörténetét, elmondása szerint ugyanis Lengyelországban elszaporodtak a papi imposztorok, akik olcsó trükkökkel igyekeznek meglopni a naiv kisvárosi és falusi híveket. A magát szintén papnak kiadó Daniel viszont nem anyagi javakra vágyik, hanem megtisztulásra. De vajon lehetséges tiszta lappal mindent újrakezdeni, és képesek vagyunk-e hátrahagyni korábbi vétkeinket? Elég, ha saját magunknak meg tudunk bocsátani, vagy a közösség feloldozására is szükség van? Vajon tudunk-e segíteni másokon azzal, hogy mi magunk jobbá válunk?
Piotr Sobociński Jr. operatőr szürke képei reménytelen, komor hangulatot adnak a cselekménynek, a néző pedig csak pillanatokra lélegezhet fel, miközben a javítóintézet erőszakkal fűtött mindennapjait vagy az autóbalesetben elhunyt lakóit gyászoló kisváros életét szemléli.
A nyomasztó hangulat a speciális fénytechnikának is köszönhető, sokszor alulexponált felvételeket látunk. A Corpus Christi viszont határozott ívű történetmesélése dacára száz százalékig karakterorientált film, a Danielben lezajló morális változásokra fókuszál. A főszerepet játszó Bartosz Bielenia intenzív játékától valósággal kirázza a nézőt a hideg: nem véletlen, hogy a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál is felfigyelt tehetségére.
A vakítóan kék szemű fiatal színész egyszerre képes törékeny és kegyetlen lenni.
Ambivalens karaktere távol áll a papok megszokott filmes ábrázolásától: cigizik, kopott sportcipőt hord, és tetoválások borítják a testét, sötét múltja furcsa módon mégis tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy munkáját végezze. Nem ítélkezik, hiszen első kézből ismeri a bűn természetét, és mivel már ő maga is megjárta a poklot, jól tudja, mit jelent a vezeklés. Híveihez képes zsigeri őszinteséggel, nem pedig erkölcsi magaslatokról letekintve szólni. Az álpapból aztán végül valódi reformer lesz, aki számára a hit mindennek a forrása, nem törődik az intézményesített egyház dogmatikus rendszerével és a hagyományokból fakadó egyenlőtlenségekkel. Ösztönösen, tudatos terv nélkül cselekszik, újszerű, radikális látásmódjával pedig óhatatlanul megosztja a híveit, és ellenségeket gyűjt maga köré.
Komasa munkája már most igazi szerzői filmes jegyeket hordoz. A fiatal rendező erős kézzel, izgalmasan és némi abszurd humorral fűszerezve tálalja a mély társadalmi drámát, miközben kirekesztettségről, közösségi képmutatásról is beszél. A Corpus Christi univerzális, megindító és provokatív történet az ember spirituális átalakulásáról, amely újszerű nézőpontból közelít az Istenbe vetett hithez és a hatalomhoz. Daniel személyes tragédiája az, hogy megtalálta élete hivatását, ám mivel csalást követ el, tettébe bele van kódolva a lebukás. Végső soron a nézőnek kell eldöntenie, hogy büntetést vagy feloldozást érdemel-e egy olyan ember, aki hazugságra építkezik, de igazat szól.
(Corpus Christi. Lengyel filmdráma, 115 perc, 2019, magyarországi bemutató: 2020. július 2. Forgalmazó: Magyarhangya. Rendező: Jan Komasa)
Nem olyan könnyű megvásárolni egy földdarabot, mint száz éve.
Az amerikaiak harminchárom évig őrizték a Szent Koronát
A Pesti Napló szerint rendszerváltozás zajlik Amerikában. Felháborodást kelt, hogy baloldali képviselők magyarországi beavatkozásra kérik az Emberi Jogok Ligáját és a francia kormányfőt.
A hazájához és egyházához hű Jány Gusztáv katonai becsületét máig nem állították helyre.
Megérkezett a hó, rengeteg a baleset a közutakon
Jürgen Klopp megjelent Gulácsiék edzésén, a magyar kapus jövője a téma Lipcsében
„Túl jó, bivalyerős” – Gulácsi edzője végre tisztázta a helyzetet
TGM ellenfél volt. Valódi, nem olyan ócska szibarita váz, mint annyian a baloldalon
Most közölték a megdöbbentő hírt: belehalt az influenzába a népszerű műsorvezető
Óvodai érzékenyítés rajzolt meztelenségekkel
Slot: Erre nem vagyok büszke
Elképesztő, amit Szoboszlairól írtak a brit lapok
Pottyondy Edinától, Osváth Zsoltig, Lakatos Márktól Gyöngyösi Mártonig tartott Pressman vendéglistája
Annyira tehetetlen az egyik legnépszerűbb magyar színész, hogy a rajongóihoz fordult segítségért
Nagy bajban Magyar Péter, Orbán egyik legnagyobb ellenfelét küldték elsimítani az ügyet
Ezek megőrültek, agyukra ment a Magyar Péter-imádat
Nem olyan könnyű megvásárolni egy földdarabot, mint száz éve.
Az amerikaiak harminchárom évig őrizték a Szent Koronát
A Pesti Napló szerint rendszerváltozás zajlik Amerikában. Felháborodást kelt, hogy baloldali képviselők magyarországi beavatkozásra kérik az Emberi Jogok Ligáját és a francia kormányfőt.
A hazájához és egyházához hű Jány Gusztáv katonai becsületét máig nem állították helyre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem olyan könnyű megvásárolni egy földdarabot, mint száz éve.
Az amerikaiak harminchárom évig őrizték a Szent Koronát
A Pesti Napló szerint rendszerváltozás zajlik Amerikában. Felháborodást kelt, hogy baloldali képviselők magyarországi beavatkozásra kérik az Emberi Jogok Ligáját és a francia kormányfőt.
A hazájához és egyházához hű Jány Gusztáv katonai becsületét máig nem állították helyre.
Kétszáz évvel ezelőtt született az írófejedelem, akinek kultusza napjainkig töretlen.
Anglia szerepet játszott a történtekben.
Nem azért vagyunk a cégnél, hogy szeressenek, a túlzó főnöki stílus viszont rombol — állítják női felsővezetők.
„Weber utasít, Péter végrehajt.”
A dél-amerikai ország is betiltja az iskolai mobilhasználatot.
Elárulta, hogy szerinte mi lenne a legjobb.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
