Székely szavak

A szavak egy része alkalmi, másik részük erősen tájnyelvi, harmadik részük nem is székely.

Sántha Attila 2004-ben jelentkezett Székely szótárával. A második, bővített, Ádám Gyula és Fodor István fényképeivel illusztrált szótára 2018-ban feltűnést keltő címmel jelent meg: Bühnagy székely szótár. A bühnagy szó nincs benne a köznyelvben, érdekes módon a szótárban sem, tehát nyomozni kell. A bü, büh jelentése: undok, ocsmány. A szerző egy másik kiadványában, a szótár gyerekeknek szóló változatában (Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak, Budapest, 2019) azért megtalálható. Bünagy, bühnagy: ocsmányul nagy, erősen nagy. A Bühnagy székely szótár címe tehát köznyelvre fordítva: Erősen nagy székely szótár. Gyanakszom, hogy bü, büh talán a böhöm szóval rokon, s így lehetne böhöm nagy szótár is.

Bühnagy vagy böhöm, a lényeg, hogy a szép kivitelezésű szótárban több ezer erdélyi, székely szó található. Persze egy részük alkalmi, másik részük erősen tájnyelvi, harmadik részük nem is székely, mert széles körben elterjedt. De vannak olyan székely szavak, amelyek valóban a székelyektől jutottak el a köznyelvig – pedig már nem is gondolnánk.

A Székelyföldön hallottam először a borvíz kifejezést a forrásvízre, ásványvízre. Ha Erdélyben meg-megállunk egy borvízforrás mellett tiszta, friss vízért, már a szó hangulata is jó érzést kelthet a fröccskedvelőkben. Pedig nincs sok köze a borhoz! Arról kapta nevét, hogy a bor ízére emlékeztető savanyú vagy savanykás jellege van.

Valódi székely szó a kaláka. Közös munka, amellyel megsegítenek valakit. Vannak sajátos kalákák – tudjuk meg a székely szótárból: ganyé­zó (trágyahordó) kaláka, kutyakaláka (a falusi kutyák együttes ugatása), tilolókaláka (valaki megsegítése tiloláskor – kenderből fonal készítésekor). És további formák: kalákás, kalákáz, sőt megkalákáz (közös munkában megsegít valakit). Ismét tanulhattunk valamit.

A csűrdöngölő is közismert köznyelvi szó lett – különösen a táncházmozgalomnak köszönhetően az egész magyar nyelvterületre kiterjedt. Pontos jelentése a következő: székely táncrend, eredetileg viszont mulatság az új csűrben (takarmánytároló épületben), amikor annak földjét ledöngölik.

A borókapálinka székely neve: fenyővíz. Borókafenyő bogyójából készített pálinka. Másik neve: fenyőmagpálinka.

A lármafa mindenhonnan jól látható, kiemelkedő helyen felállított faalkotmány, amelyet nagy veszedelem idején felgyújtottak, mihelyt a strázsa észrevette, hogy jön az ellenség. A többiek is sorra így tettek, ezzel fellármázták a székelységet, Erdély népét. Persze a lármafa máshol is előfordult, magam a Muravidéken, Lendván találkoztam vele.

A hasábburgonya székely neve: szalmapityóka. Nem vált köznyelvivé, de a szalmakrumpli már közismert. A burgonya székely nyelvjárási neve: pityóka. Szócsaládja: pityókabor (rossz bor), pityókaleves (krumplileves), rokolyás pityókaleves (eresztett tojással készült krumplileves), pityókatokány (krumplitokány). A pityóka hangzására nézve talán a csicsókából (napraforgóval rokon növény) ered. A csicsóka – picsóka – pityóka szerves jelentésfejlődésnek (jelentéshasadásnak) tekinthető. A kürtőskalács nincs benne a székely szótárban, pedig valódi székely szó – legalábbis a tájszótárak Csíkból, Gyergyó vidékéről, Háromszékről, Tordáról, Kolozsvárról hoznak rá adatot. A kürtőskalács élesztős, vajas sütemény, amelyet henger alakú fára vagy bádogra csavarva sütnek meg, és dióval vagy cukorral ízesítenek. Ma már szélesebb körben elterjedt, éppen itt az ideje, hogy világszerte megismerjék mint hungarikumot.