A borókapálinka székely neve: fenyővíz. Borókafenyő bogyójából készített pálinka. Másik neve: fenyőmagpálinka.
A lármafa mindenhonnan jól látható, kiemelkedő helyen felállított faalkotmány, amelyet nagy veszedelem idején felgyújtottak, mihelyt a strázsa észrevette, hogy jön az ellenség. A többiek is sorra így tettek, ezzel fellármázták a székelységet, Erdély népét. Persze a lármafa máshol is előfordult, magam a Muravidéken, Lendván találkoztam vele.
A hasábburgonya székely neve: szalmapityóka. Nem vált köznyelvivé, de a szalmakrumpli már közismert. A burgonya székely nyelvjárási neve: pityóka. Szócsaládja: pityókabor (rossz bor), pityókaleves (krumplileves), rokolyás pityókaleves (eresztett tojással készült krumplileves), pityókatokány (krumplitokány). A pityóka hangzására nézve talán a csicsókából (napraforgóval rokon növény) ered. A csicsóka – picsóka – pityóka szerves jelentésfejlődésnek (jelentéshasadásnak) tekinthető. A kürtőskalács nincs benne a székely szótárban, pedig valódi székely szó – legalábbis a tájszótárak Csíkból, Gyergyó vidékéről, Háromszékről, Tordáról, Kolozsvárról hoznak rá adatot. A kürtőskalács élesztős, vajas sütemény, amelyet henger alakú fára vagy bádogra csavarva sütnek meg, és dióval vagy cukorral ízesítenek. Ma már szélesebb körben elterjedt, éppen itt az ideje, hogy világszerte megismerjék mint hungarikumot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!