Megsemmisítő válasz

A közelmúltban amerikai illetékesek arról számoltak be, hogy Oroszország műholdrombolót telepített az űrbe. A múlt hónap végén maga Putyin elnök felügyelte a tengeralattjáróról is indítható hiperszonikus, atomtöltet hordozására alkalmas Cirkon robotrepülőgép tesztjét. Moszkva felkészül a legrosszabbra.

A haditengerészet napja Szentpéterváron, 2020. július 26. Régi verseny új távlatokkal? Fotó: China News Service Forrás: Getty Images

Ha Oroszországot rakétatámadás éri, akár hagyományos töltetekkel is, Moszkva azonnal működésbe hozza nukleáris arzenálját – áll a június elején Putyin elnök által aláírt dokumentumban, amely először határozza meg nyilvánosan az orosz nukleáris elrettentés elveit. Magyarán, ha Oroszország területét rakétákkal lövik, akkor a Kreml a támadó ellen kész bevetni atomfegyvereit. Ez egyértelmű beszéd.

A napokban Andrej Sztyerlin vezérőrnagy, az orosz vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Hrjapin, a vezérkari akadémia katonai-stratégiai kutatóintézetének munkatársa a védelmi minisztérium lapjában, a Krasznaja Zvezdában megpróbálta az egyszerű orosz emberek előtt is világossá tenni az új katonai doktrína elemeit. Ha a világon olyan rakétaindítást észlelnek, amely Oroszországot fenyegeti, akkor azonnal összeül a katonai-politikai vezetés, és dönt a lehetséges válaszcsapásokról. Az orosz nukleáris elrettentési politika alapján lehetőség van bármely támadásra azonnal nukleáris rakétákkal válaszolni. Az elrettentésnek ez a lényege. „A válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz” – szögezte le cikkében a két szerző. Hangsúlyozták, hogy agressziónak a dokumentum azt tartja, ha a külső erők „Oroszország mint állam megsemmisítésére törekednek”. Ha az ország kulcsfontosságú kormányzati vagy katonai potenciálját éri támadás, akkor kész nukleáris fegyverrel válaszolni.

A különböző katonai doktrínák akkor érnek valamit, ha azokhoz megvan az erő és az eszközök, amelyekkel alkalomadtán érvényt tudnak szerezni a tervek megvalósításának. Moszkva a világon elsőként helyezte rendszerbe még tavaly év végén az Avangard nevű hiperszonikus hadászati atomrakétát, amely harmincezer kilométer/óra feletti sebességgel száguld a célja felé. Az új fegyver a hangsebesség huszonhétszeresével repül, nem ballisztikus pályán, hanem közel a Földhöz, manőverezhető, miután megszabadult atomtölteteitől, a rakéta „hazajön”. Jelenleg ezt semmiféle rakétavédelmi eszközzel nem lehet feltartóztatni, úgy megy át ezeken a rendszereken, mint forró kés a vajon – jellemezte egy orosz szakértő. Jó, ha tudják az Oroszországgal nem rokonszenvező oldalon, hogy védtelenek az Avangard ellen.

A múlt hónap utolsó napjaiban Vlagyimir Putyin a haditengerészet napján Szentpéterváron személyesen vett részt a Cirkon robotrepülőgép egyik utolsó tesztjén. Több mint két éve a moszkvai duma két házának együttes ülésén már beszélt az új fegyverekről, amelyek kísérleti fázisban vannak. Számtalan, a tudományos-fantasztikus irodalom tárgykörébe tartozó eszközről szólt. Új hiperszonikus fegyverek, lézer­ágyúk, új típusú szárazföldi, légi és vízi telepítésű nukleáris rakéták, drónok, tankok szerepeltek a bemutatójában. Az első nyugati reakciók alapján sokak szerint Putyint magába szippantotta a sci-fik világa. Aztán tavaly év végén rendszerbe állították az Avangardot, és rövid időn belül a Cirkonnal is ez lesz a helyzet.

Mi is ez a tengeralattjáróról, de hadihajóról, fregattról, sőt víz alatti drónról is indítható robotrepülőgép, amely szintén rendkívüli sebességgel, hiperszonikusan száguld a célja felé?

A haditengerészet napja Szentpéterváron, 2020. július 26. Régi verseny új távlatokkal?
Fotó: Getty Images

A végsebessége több mint 11 ezer kilométer/óra, ez a hangsebesség kilencszeresének felel meg, másodpercenként három kilométert képes megtenni. A hatótávolsága mintegy ezer kilométer. Korábbi interjújában egy nyugalmazott ellentengernagy, Vszevolod Hmirov szabadabban beszélt az új fegyverről, mint az állományban lévő katonapolitikusok. „Tételezzük fel, hogy az Egyesült Államok partjaitól ötszáz kilométerre lévő tengeralattjáróról indított Cirkon öt percen belül eléri a parttól szintén ötszáz kilométerre lévő amerikai létfontosságú hadvezetési pontokat – fejtette ki a volt ellentengernagy. – A Moszkvára Euró­pából indított rakéták repülési ideje tíz-tizenkét perc. Eddigre már megsemmisültek azok az amerikai parancsnokságok, amelyeknek a feladata az Európából indított rakéták irányítása lenne.” Hmirov szerint kulcsfontosságú a Cirkon sebessége, amely bármely jelenleg működő légvédelmi rendszert képes átütni. Esetleg észlelni tudják, de megsemmisíteni nem. A légvédelmi rendszerek egy kilométer/másodperccel haladó rakétát tudnak lelőni. A Cirkon ennek háromszorosával megy.

A hiperszonikus fegyverek kifejlesztésében Oroszországé a stratégiai előny. Az Egyesült Államok nem rendelkezik ilyen gyors fegyverekkel, sem pedig a hatástalanításukra szolgáló védelmi eszközökkel. Az orosz elnök abban bízik, hogy mire mások utolérik Oroszországot, addigra már ők készen lesznek az ezeket leküzdő eszközökkel.

Az Egyesült Államokban is gőzerővel folyik a kutatás, de ők még mindig nem hiszik el az orosz áttörést. A Fehér Ház megpróbálja erre az időre Oroszország határaihoz minél közelebb vinni a rakétavédelmi rendszereit, hogy idejében észlelje a hiperszonikus fegyvereket. Ez zajlik Romániá­ban, Lengyelországban és Ázsiában.

A közelmúltban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt ígérte az amerikaiaknak, hamarosan ők is rendelkeznek majd „hiperszuper” fegyverekkel. Kérdés, hogy mikor. Az egyik legutóbbi nyári teszt kudarccal végződött. Az amerikai fegyverfejlesztők alaposan elaludtak, vagy épp elaltatták őket. Vlagyimir Putyin véleménye szerint „a Szovjetunió megszűntével megkezdődött egy arra irányuló kísérlet, hogy azok, akik magukat a hidegháború győztesének tekintették, maguk alá rendezzék a világot. Elkezdték semmibe venni a nemzetközi megállapodásokat, és a maguk ízlésére átszabni a világot.” Az orosz elnök ezzel magyarázza, miért volt szüksége Moszkvának a hiperszonikus fegyverek kifejlesztésére.

De nemcsak a Földön, hanem az űrben is folyik a fegyverkezési verseny, annak ellenére, hogy a résztvevők ájtatosan állítják: ők nem telepítenek fegyvereket az űrbe. Az elmúlt hónap második felében az amerikai szakértők állítása szerint a tavaly év végén felbocsájtott Kozmosz 2542 nevű orosz szatellit műholdromboló gyakorlatokat hajtott végre. Az oroszok természetesen tagadják ezt, az ő állításuk szerint csupán műholdmegfigyelő eszközről van szó. Egy kisebb műholdat eresztett ki magából, amely az amerikaiak szerint egy négyzetméteres és kétszáz méter/másodperces sebességgel mozog az űrben. Az űrben szállva pedig minden tárgy veszélyes lehet, mert lövedéknek tekinthető. Az amerikaiak jól tudják ezt, hiszen rendelkeznek irányítható katonai műholdakkal, és hasonló kísérleteket már végrehajtottak. John „Jay” Raymond, az amerikai űrhadtest parancsnokának hitvallása szerint „az űr is hadszíntér, mint a levegő, a szárazföld és a tenger”.