Slágertéma – egyben hosszas tűnődésre okot adó kérdés –, hogy a hal mellé vajon milyen bor illik. A hagyományos megközelítés szerint fehér, de ez nem minden esetben igaz: ha gazdagabb fűszerezésű, zsírosabb halat készítünk, bátran fordulhatunk a könnyű, csekély tannintartalmú vörösborok felé is, sőt ha pirospaprikát is használunk az ízesítéshez, más már nem is jöhet szóba, mint egy jó kadarka mondjuk Szekszárdról, vagy nem új hordóban érlelt kékfrankos, zweigelt Sopron vagy Eger pincéiből… De aki feltétel nélkül szereti a halakat, a tenger gyümölcseit, az osztrigát és a rákot, annak a legbiztosabb választás a száraz pezsgő.
A rozék esetében szintén érdemes átgondolni a széles körben ismert megállapítást, miszerint minden ételhez jók. Hogy miért? A túlnyomórészt málnás ízű, egyszerű rozék jól behűtve csakugyan remekül illenek egy kellemes nyáresti beszélgetéshez vagy kerti sütögetéshez – főleg úgy, hogy sok gyümölcs és zöldséges fogás van az asztalon. Ha viszont találunk testesebb rozét hosszabb utóízzel, azt tartogassuk a valamivel bonyolultabb fogásokhoz, például hideg zöldségkrémlevesekhez, roston sült halakhoz.
A számos színes fotóval illusztrált – a szakszavakat lehetőleg mellőző, alapvetően személyes hangvételű – kötet elolvasása után az ember más szemmel nézi majd a nagyáruházak borkínálatát.
Ha pedig a sütés-főzéshez is kedvet kapott, megpróbálkozhat a mellékelt ételreceptek elkészítésével, illetve vendégek hívásával is – hiszen utána már biztos nem okoz neki fejtörést, milyen italokkal szolgálja fel e fogásokat.
(Mészáros Gabriella: Ételekről és borokról… – Borgasztronómia napjainkban. Akó Kiadó, Budapest, 2020, 318 oldal. Ára: 6900 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!