„De néha a barakk priccsén a hátizsákból / magyar verseskönyv villan szemünkbe: / a Száz Vers, Ady, Vörösmarty Összes. / S akkor az ember megrezzen. / Hallgat, megáll egy percre. / A tábor köddé foszlik hirtelen / s a messze köd mögött egy ország feldereng” – idézi fel például a hazától való távollét s a verses országidézés élményét a bergen-belseni koncentrációs táborban raboskodó Komlós Aladár.
Az abszurd antológia nemcsak idézetekben, de adatokban és elgondolkodtató meglátásokban is gazdag, felkavaró olvasmány. Irodalomtörténeti és történelmi munkaként egyaránt megállja a helyét, és mert felvázolja az adott költők miniatűr portréját is, végső soron tehát meg- és túlélési stratégiák gyűjteményeként is felfogható. Egyértelműen cáfolja, hogy fegyverek közt, a háborúban hallgatnak a múzsák, sőt az ellenkezőjére világít rá: a költészet elapaszthatatlan, megbilincselhetetlen.
(Zoltán Gábor: Szép versek 1944 – Abszurd antológia. Kalligram Kiadó, 2020, 364 oldal. Ára: 3990 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!