Lehengerlő történelem

A világon egyedülálló léptékű anyag birtokosa Niederreiter Zoltán, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet adjunktusa: csaknem ötezer-ötszáz újasszír, újbabiloni és óperzsa pecséthenger képét és leírását őrzi számító­gépén. Az asszirológus és régész az MTA Lendület pályázat egyetlen idei bölcsészettudományi nyertese.

image description

Ilyen pecséthengerek hazánkban a Szépművészeti Múzeumban találhatók – a kollekció harminc darabból áll, amelynek kétharmada publikálatlan –, mivel a múlt század közepén született törvény szerint a nem Magyarországról származó ókori remekeket ebben az intézményben kell gyűjteni. (Ennek ellenére elképzelhető, hogy magántulajdonban is található néhány ilyen relikvia.) A pecséthengerek kutatása a nemzetközi asszirológián belül egyre nagyobb jelentőséget kap, az elmúlt öt évben nagy projektek alakultak Angliában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban azért, hogy egy-egy időszakot e forrásanyag alapján dolgozzanak fel.

Mit lehet kezdeni ezzel a sok ezer pecséthengerrel? A kutatás egyik célja (és ez az egész projekt lényege) az istenek világának feltérképezése. Elsődlegesen az ábrázolásokra koncentrálnak, azon belül is az istenalakokra, de elemeznek minden adatot a tárgyakkal kapcsolatban. A létrejövő adatbázis ezután már alapként szolgálhat további tudományos vizsgálódásokhoz, a hamisítványok összegyűjtéséhez, illetve a pecséthengereken megjelenő istenalakok más tárgyakon szereplő istenábrázolásokkal történő egybevetéséhez.

Niederreiter Zoltán: Számunkra is meghatározó ez a kultúra
Fotó: Szépművészeti Múzeum

„Az istenek világának feltérképezése azonban a jelen esetben nem azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott isten kultusza mely térségben volt elterjedt, illetve egy adott régióban hányféle isten létezett. Ennek az az oka, hogy a tárgyak zömének nem ismert a megtalálási helye, emiatt nem köthetők egy adott régióhoz. Azonban a pecséthengerek, illetve az azokon látható ábrázolások összehasonlítása, osztályozása, elemzése, értelmezése, a fejlődési irányok feltérképezése számos új információt adhat erről a korszakról” – mondja Niederreiter Zoltán, aki úgy véli, hogy mai kultúránk ezeknek a pecséthengereknek a világában kezdődött el. E tárgyak és az általuk hordozott ábrázolások egyetemes örökségünk részét képezik. A kutató szerint a kontinuitás igazolt, gondoljunk csak Gilgames alakjára vagy Ninivére, Istár istennőre vagy a babiloni teremtésmítoszra. Az ókori Elő-Ázsia színes, izgalmas, informatív világához olyan kulturális vívmányok kötődnek, mint az írásbeliség kezdete vagy a mai vallások számos eleme.

Niederreiter Zoltán bízik abban, hogy a Lendület pályázat keretében a Szépművészeti Múzeum mezopotámiai gyűjteményének hamarosan önálló vezetője lesz. A projekt lezárásaként kiállításon szeretne betekintést engedni az újasszír és újbabiloni kor isteneinek és démonainak világába.