A 267 oldalas kötet összes tanulmányát terjedelmi okokból rövid ismertetésben lehetetlen bemutatni. Papp István Szabó Dezső temetése és a Rajk-per című munkája azonban mindenképp kiemelendő. Szabó Dezső romantikus teatralitással Châteaubriand nyughelyéhez hasonló mauzóleumot képzelt el magának, de nem a tengerparton, hanem a Gellért-hegy ormain. Mivel 1944-re komoly rajongótábort tudhatott maga mögött, elgondolása nem is volt esélytelen. Szabó Dezső az ostrom alatt halt meg a József körút 31/a alatt álló ház pincéjében. Papp István tanulmánya a halál okaként két verziót említett: szívrohamot és tüdőgyulladást. Magam harmadik változatot is ismerek: a légópincében jelen lévő fiatal, egyébként orvostanhallgató rajongója végzetes alultápláltságot is említett. A holttestet a liftaknában helyezték el, majd másnap konyhaszekrényből átalakított koporsóba fektették az írót. Tíz nappal később temették el a Rákóczi tér József körút felőli részén. Ideiglenes sírját a Községi Temetkezési Intézet hamarosan meg akarta szüntetni, de az író ismerősei megakadályozták, hogy Szabó Dezső holtteste tömegsírba kerüljön. Exhumálását végül 1949-ig sikerült elodázni híveinek, ám a Gellért-hegyre gondolt mauzóleum az író tevékenységének átértékelése miatt nem valósulhatott meg.
(A Rajk-per éve: közelítések 1949-hez. Szerk.: Takács Tibor. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kronosz Kiadó. Budapest–Pécs, 2020. Ára: 4350 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!