Elemér 2024. február 28.
logo

Ki a legtökösebb?

Jancsó Orsolya
2020.11.01. 15:44
Ki a legtökösebb?

Amerika bánatára évek óta európai termesztők hódítják el a legnagyobb óriástök címet. Az éghajlatváltozás, a modernebb technológia vagy a szerencse játszik az óvilágiak kezére? Az októberi tökfesztiválon Martonvásár kastélykertjében a profikat és a hobbistákat a jövő évi felkészülés foglalkoztatta.

Október végén kétféle mozi lepte el a tévéadókat, az egyik a halloween­ éjszakájára felkészítő klasszikus horror, a másik a hatalmas tökökkel díszített, sütőtök-narancssárgával leöntött családi film. Ez utóbbi kötelező velejárója, hogy minden szereplő házában megfelelő mennyiségű dísztök legyen látható, és az egyik jelenetben az egész család töklámpást faragjon.

A koronavírus miatt a szervezők kénytelenek voltak törölni az évek óta magyar kedvenccé előlépett rácalmási és őrségi fesztivált. A termelők a martonvásári kastélykertben gyűltek össze, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja ugyanis remek lehetőséget látott a programban, hogy gyerekeknek és felnőtteknek bemutassa a mezőgazdaság vívmányait.

A nagy, élénk narancssárga és a halványabb zöldesbézs tökök remekül megfértek az apróbb sárga és zöld dísztökökkel, patisszonokkal, cukkinikkel, kolbásztökökkel, egyéb őszi terményekkel. Volt stilizált őszi terül-terülj asztalkám és egy óriáspéldánnyal megpakolt oldtimer is. A parkban fényképezkedő két menyasszony-vőlegény pár aligha választhatott volna szebb időt és különlegesebb hátteret a csoportképekhez, illetve a beállított fotókhoz. A kastély oldalában az ország különféle pontjairól érkező gazdák pakolták ki büszkeségeiket. Törpilla, Dönci és Melcsi is nevezett nyolc másik induló mellett. Többségük olyan, mint egy hatalmas, felfújt és félig leeresztett léggömb, amely nem tudja, éppen merre folyjon. De itt nem a szépség számít, hanem a súly. Az idén Brindzár Zsolt alsógagyi kertjében 304 kilóra nőtt Törpilla az aranyérmes, második Melcsi 301 kilóval, Tápiószentmártonon Kókai Tibor nevelte, a bronzérmet pedig Dönci és Filep László viheti haza Nagydobosra, 248 kilóval.

Fotó: Mirkó István

– Kicsit le vagyunk sújtva az eredménytől – mondta a mérlegelés után a hazai óriástök-termesztés elindítója, Keszler László. – Amikor az űrtartalom-táblázatot néztük, úgy tűnt, hogy Zsolti terménye négyszáz kilós is lehet, amivel felkerülhettünk volna a világranglistára. De sajnos a súly mégsem lett elég. Az idén amúgy is rájárt a rúd a hazai termelőkre az időjárás miatt. Szoktunk nemzetközi versenyeken is részt venni, de a pandémia miatt ez nem lehetséges, pedig dobogóra állhatnánk Szlovéniában.

Keszler László hat éve foglalkozik óriástök-termesztéssel. Egy brit magazinban olvasott először a hobbiról, és mikor hazaköltözött, nagyapja gárdonyi kertjében ő is kipróbálta. Első példánya negyven-ötven kilósra nőtt, de már ezzel is tökkirályi címet szerzett Rácalmáson. Azóta még négyszer koronázták meg, időközben felhagyott vendéglátós karrierjével, ma már kizárólag a töktermesztésnek és a méhészkedésnek él. Folyamatosan képzi magát, hogy megvalósíthassa célját: feltegye Magyarországot a világ töktérképére.

Erre a halloweeni díszítést ellenzők rendre felhördülnek, mondván, hogy miért kellene Európa közepén is Amerikát majmolni. Tény, hogy a tök mint ehető zöldség Amerikából került Euró­pába. A Brit-szigetekről kivándorló írek boldogan cserélték fel a marharépát és a karalábét a sokkal látványosabb tökre, amelyből mindenszentek előestéjére faragtak lámpást az örökké bolyongó Jack O’Lantern legendájának megfelelően. A töktermesztés első emlékeit i. e. 7000 és 5000 közé teszik Mexikóban. A maják és aztékok, illetve az észak-amerikai indiánok is előszeretettel fogyasztották, majd az európai telepesek is rászoktak. Ma az egész világon termelnek tököt, a legtöbbet Kína, India, az Egyesült Államok, Egyiptom és Mexikó, Európában Ukrajna és Románia. Magyarország tehát jó eséllyel indulna éghajlati szempontból. Az óriástök-termesztés rá­adásul egy magyar és egy mexikói mag keresztezésével indult, miközben Magyarországon a töktermesztés és a töklámpásfaragás szigetszerű jelenségként honosodott meg – állítják az antropológusok. Somogyban, Csongrádban, a Tiszaháton ismert leginkább a népszokás, hogy ilyentájt szemet, szájat vágnak a fiatalok a tökbe, és gyertyával világítják meg. A „fénylik, mint Salamon töke” szólás szintén utal a magyar tökkel kapcsolatos szokásokra. A legenda szerint a visegrádi várban töklámpásokkal világítottak az őrök a dunai hajósoknak, és ezt látta Salamon, mikor 1081-ben László oda záratta.

Fotó: Mirkó István

– Tökkirálynak lenni olyan, mint a pünkösdi királyság – mesélte Keszler László, aki szerint egyre több hazai termelő fedezi fel a régi szokásokat. Brindzár Zsolt és Kókai Tibor is egyetértett, hogy „kihívást” látnak a töktermesztésben, „jópofa hobbit”, amellyel hírnevet szerezhetnek Magyarországnak és azon belül kisebb közösségüknek is. A Miskolc melletti Alsógagy mindössze 94 lelkes falu, de egyre több turista keresi fel, mert érdekli őket Brindzár Zsolt ültetvénye.

A töktermesztés azonban nem olcsó kedvtelés. A profi termelők akár több ezer dollárt is elköltenek egy-egy magra. Ahogy George Hamilton, a New Hampshire Egyetem zöldség- és gyümölcs­specialistája fogalmaz, az óriástökök esetén a genetika áll a fontossági sorrend első három helyén, után jöhet a megfelelő napfény, meleg, víz és tápanyagfelvétel. Keszler László szerint azonban, hogy egy adag magból sikerül-e kiválasztani a győztest, az nem több lottózásnál. Az idei csúcstartó például ugyanabból az adag magból származik, amelyikből Törpilla is termett.

Egy óriástök nevelése folyamatos munkát igényel. Már beltéri palántázás előtt kezelni kell a földet, kiültetés után terelgetni, locsolni (naponta akár két-háromszáz liter víz is kellhet), védeni a naptól és kártevőktől, ugyanakkor gondoskodni, hogy elég meleget kapjon: 20-25 fok az ideális, ha ennél melegebb van, a héj megrepedhet, és akkor elindul a rothadás, ha pedig nem kap elég meleget, nem nő elég nagyra. A kártevők közül leginkább a gombáktól tartanak a gazdák. Amerikában van, aki ezt házi koktéllal igyekszik megelőzni, más a NASA által kifejlesztett szerre esküszik, de igazság szerint egyik sem életbiztosítás. A hazai termelők olcsóbb vegyszerekkel dolgoznak, és minden évben reménykednek, hogy sikerül átlépni az ötszáz kilós álomhatárt.

Fotó: Mirkó István

Az óriástök (Cucurbita maxima) Atlantic ­Giant fajtája, amelyből az elmúlt évek több rekordere is kikerült, alapvetően a hűvösebb éghajlatot kedveli. New England azért válhatott vezető töktermelővé, mert az óceáni éghajlat „se nem túl hűvös, se nem túl meleg” a töknek – állítják a helyi termelők. Ennek némileg ellentmond, hogy a legnagyobb mennyiséget a jóval szélsőségesebb éghajlatú Illinois állítja elő. Mindkét államban kísérleteznek a keresztezésen kívül genetikai manipulációval is, főként, hogy a kétezres évek eleje óta Európában is hatalmas fejlődésnek indult az óriástök-növesztés, sőt a rekorder a belga ­Mathias Willemijns 1191 kilós tökével.

Cindy Ott, a Delaware Egyetem történelem­professzora szerint nincs logikus magyarázata az Amerika-szerte elterjedt termesztésnek. Hiszen az óriástök nem ehető. Alig mozgatható.

A mai hobbisták nagy része nem is falusi környezetből jön, ahol jobban tartották a régi hagyományokat, de mégis szívük mélyén szeretnének kicsit farmerré válni. Éppen ezért vitatják sokan közülük az európai termesztési módot, ahol hatalmas fóliasátrakban teremtik meg az ideális körülményeket a tök számára. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt ma már nem feltétlenül igaz, hogy az azonos délkörön fekvő európai területek rosszabb körülményeket biztosítanának, mint New England szabadföldi termelése. Egyre jellemzőbbek ott is a szélsőséges viszonyok, amelyek nem kedveznek a töktermesztésnek, igaz, ott a fóliázás helyett a génmanipulációban látják a megoldást.

Magyarországon ez nem elfogadható. Keszler László és társai szerint „abban semmi kihívás nincsen”. Sokkal inkább áldoznak a közös információcserére, a különleges mag közös beszerzésére, egymás segítésére, a teljes évad megtervezésére. Az így termelt tököknek a végjátéka is tetszetősebb. A mérlegelés után a terményekből óriási szobrok készülnek, de a budapesti állatkert elefántjai is kaptak már belőlük. A legnagyobb attrakció az volt, amikor négy éve villanymotort raktak a tökökbe, és a Velencei-tavon hajóztak bennük.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.