De az máig rejtély, hogy hová tűntek az eredeti Neogrády-festmények és a Borászati Lapok színes mellékletei. Hiába segítették többen is az író munkáját, nem találták meg őket. Ambrus Lajos az előkerült fajták közül a kéknyelű színes nyomatát balatoni kirándulása során pillantotta meg Szeremley Huba éttermében. Az ismert borász nemcsak a kéknyelűt mentette meg, hanem a bakatort is. Az előkerült fajtákból az író tizenkettőt használt fel a naptárhoz, minden hónaphoz egyet-egyet párosított. Az elfeledett Neogrády-festmények mellett megismerteti az olvasókat a szőlőfajtákkal, termőhelyükkel, fürtjeikkel, zamatukkal, savasságukkal vagy éppen hímnős virágukkal. A kéknyelűt a május hónapnál találjuk. Ahogy a budai szőlőiskola 1844-es lajstromából megtudhatjuk, ebből készül „a legjobb ’s legtartósb fejér bor”. Áprilisban a nemes kadarkáról olvashatunk hosszabban. Erről a fajtáról azt állítják, hogy: „minden jóravaló magyar vörös bornak ez szolgáltatja nyers anyagát.
A legjobb villányi vörösbor 1 rész oportó és 9 rész kadarka keverékéből készül”. A júliusi juhfark nevét a hosszú, hengeres, az állat farkához hasonlóan visszahajló fürtje miatt kapta. A szeptemberi ezeréves Magyarország emléke a világhírű „kecskeméti szőlőbűvész”, Mathiász János csemegeszőlője. Fürtjei nemritkán az egy kilogramm súlyt is elérik. „Lugas-szőlőnek is kiváló.”
Ha Ambrus Lajos elegáns falinaptárát karácsonyra adnák ajándékba, előtte feltétlenül olvassák el. Nem csak a szakembereknek, mindenkinek érdekes, színes olvasmány. Szívet melengető, ha pedig hozzájutnak az ajánlott borokhoz, akkor testet is.
(Ambrus Lajos: Régi magyar szőlők Neogrády Antal akvarelljeivel. Naptár a 2021-es évre. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2020. 18 lap. Ára: 4000 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!