Milyen magas a Mount Everest?

Az Everest magassága nemcsak fölrdajzi, de politikai kérdés is, mivel a hegy a nepáli függetlenség egyik jelképe.

Hegymászók az Everesten, a Hillary-lépcsőn. Hibahatárok Fotó: Bradley Jackson Forrás: Getty Images

Közel egy métert nőtt a Föld legmagasabb hegye, a Mount Everest a decemberben bejelentett nepáli és kínai mérés szerint. Az új érték 8848,86 méter. Drámai fényképek láttak napvilágot 2019 májusában, amikor a nepáli földmérő és hegymászó Kim Lal Gautam csapatával együtt 22-én hajnali háromkor elérte a Mount Everest csúcsát. Tavalyelőtt a hegy a valaha volt legsűrűbb hegymászószezont élte meg, így a földmérőcsapat kénytelen volt a leghidegebb és ezért leghalálosabb hajnali órákban dolgozni, mivel csak akkor lehettek egyedül. Gautamnak el is fagyott az egyik lábujja, miközben három serpa segítségével GPS-antennát, illetve radart szerelt a csúcson, hogy egyrészt a magasságot, másrészt a jég vastagságát is meg tudja mérni.

A Mount Everest 1856 óta számít a világ legmagasabb pontjának, mikor az indiai matematikus, Radhanath Sikdar a Nagy trigonometriai felmérés keretében feltérképezte az indiai szubkontinenst, és trigonometrikus alapon megbecsülte, hogy a „15. csúcs” 8839,81 méter. Egy évszázaddal később indiai mérések teodolitot használva más eredményre jutottak: azóta 8848 méter a hivatalos magasság. 1999-ben Bradford Wash­burn amerikai csapata először használt GPS-t, és 8850 métert mért. Gautam expedíciójának újdonsága az volt, hogy egyszerre alkalmazta a teodolit- és a GPS-mérést. A csapat tagjai nemcsak a csúcson dolgoztak, hanem nyolc másik ponton is, ahonnan tisztán rá lehetett látni a hegyre.

Az Everest magasságát különféle erők befolyásolják. Egyrészt az indiai tektonikus lemez folyamatosan gyűri az eurázsiai lemezt, így emelve körülbelül tíz millimétert minden évben az északnyugati régión (ezen belül a Himaláján), ami az Everest esetén évente egy millimétert jelent. Ugyanakkor a külső erők, mint a szél, a hó és a jég folyamatosan pusztítják a hegység felszínét. A tektonikus mozgások miatt kialakuló földrengések szintén változtathatnak a magasságon. Attól függően, hol van az epicentrum, és hogyan reng a föld, a hegységek nőhetnek, vagy alacsonyabbak is lehetnek. Utóbbira Roger Bilham, a Boulderi Egyetem kutatója szerint példa az 1934-es nagy erejű földrengés, amikor hat milliméterrel csökkent az Everest magassága. Ezek alapján érdekelte a kutatókat, hogy mi történt a 2015-ös 7,8-es nepáli földrengés után a heggyel.

Hegymászók az Everesten, a Hillary-lépcsőn. Hibahatárok
Fotó: Getty Images

Ám az Everest magassága legalább annyira politikai, mint földrajzi kérdés, mivel a hegy a nepáli függetlenség egyik jelképe is. A kínaiak először 1978-ban mérték meg, 8848,13 méterre. 2005-ben egy új expedíció szerint a hegy csak 8844,43 méter magas, a többi pedig jégpáncél. Mikor Gautam sikeresen befejezte mérését, a kínai és a nepáli hatóságok megállapodtak, hogy Kína is méréseket fog végezni. Bár a Covid-járvány miatt egyetlen ­hegymászó sem juthatott fel, 2019 májusában egy kínai földmérőcsapat mégis megmászta a hegyet, miközben speciális mérőműszerekkel egy kínai repülő is elszállt a csúcs felett. Munkájukat a GPS-rendszer kínai megfelelője, a BeiDou-szatellitek segítették.

A két mérés egyeztetett adatai (8848,86 méter) kerültek tavaly decemberben nyilvánosságra, azzal, hogy ez még mindig nem kőbe vésett, a tudósok és a kartográfusok csak ezután kezdik elemezni az adatokat. Minden felmérés ugyanis bizonyos hibahatárral dolgozik, mivel a Föld nem egyszerű ellipszoid, hanem geoid formájú. Így a számítások meghatározásához nem elég a magasságot megmérni, hanem az is fontos, honnan mérjük.