A népzenei revival, újjászületés elindításában fontos szerepe volt annak, hogy – Martin György tanácsára – elszegődtünk Halmos Bélával a Timár Sándor által vezetett Bartók Táncegyüttesbe tánchoz muzsikálni. Ezzel ott új világ kezdődött: ettől kezdve a táncosok élő zenére próbáltak, mi meg kénytelenek voltunk jelentős repertoárbővítésbe kezdeni. Addig főleg énekelt verseket játszottunk, meg néhány népdalfeldolgozást, de a társastánc kíséretét jelentő hangszeres muzsikálás terén volt még tanulnivalónk. Ez a váltás új szeleket hozott mindannyiunk számára, megszűnt a zongoramuzsikára járt legényes tánc és a félig cigány-, félig „komolykodó” zenei együttesekre komponált feldolgozások korszaka. A népzene eredeti funkciójában, pop jellegű kamarazeneként tudott eztán megjelenni, ami a táncosokat is nagyon inspirálta.
Méltóság és szabadság
Európai látókörű, tudományos munkásságában mindig újító és nyitott szellemű volt, s közben – szinte már gyermeki ragaszkodással – kötődött a katolicizmushoz és szegedi alsóvárosi gyökereihez, a Tisza-parti város földjéhez és népéhez.