időjárás 3°C Gál 2021. October 16.
logo

Rákosi Mátyás Fohászati Művek

Margittai Gábor
2021.02.03. 14:14
Rákosi Mátyás Fohászati Művek

Tudod, hogy Rákosi Mátyás tanítványom volt Szegeden? Legjobb tanuló. Stréber.

(Babits Mihály beszélgető­füzetei, 1938–1941)

*

Rákosi Mátyást is csak a peremen élte meg, de még mielőtt „népünk szeretett atyja”, azaz diktátor lett volna. Családja egy időben Sopronban élt. Rákosi apja tojás-, baromfi- és tollkereskedő volt. Ezt az író nem nevezi sem hátránynak, sem előnynek, nem kíván gúnyolódni ezen, az életfenntartás egyik lehetséges formájának tartja. Úgy véli azonban, hogy ennek a kispolgári származásnak nagy szerepe volt abban, hogy a Rákosi-rendszer „olyan kivételes dühhel és engesztelhetetlen gyűlölettel éppen ama kispolgári osztály jámbor tömegei ellen” fordult, amelyből maga is vétetett. Szerinte a bankigazgatónak, gyárosnak, vállalkozónak, tehát a nagypolgári rétegnek még akadt mentsége, de a kisembereken könnyedén gördült át a politikai rendőrség mindent ellapító gépezete. Épp mert ez máskor is így volt, mert Rákosit is ez a kispolgárellenesség sújtotta, kialakult benne a hatalmaskodás vágya. ­Peéry Rezső humanitásának erejére vall, hogy még a diktátor sorsát is megérti.

A nagypolgárságnak nem volt szüksége származását „túlpótolnia”. „Hanem a kisembernek, a kispolgárnak a sorsa attól még lehetett viszonylag nehéz és keserves. A faji és vallási türelmetlenség ostora elsősorban rajta csattant, elsősorban neki kellett az alkalmazkodás útjait olykor a polgárságnál erőteljesebb – s persze komikusan ható – igyekezettel keresnie. Itt azután lehetett s kellett is sokat feledtetni és pótolni, amíg a szegény tollkereskedő papa szorgalmas és becsvágyó Mátyás fia eljutott a Keleti Akadémiára és Londonba.”

(Új Látóhatár, 1978/3.)

Ma, amikor az egész magyar nép forró szeretettel ünnepli nagy vezetőjének, Rákosi elvtársnak 60. születésnapját, a megújult magyar történettudomány külön is részt kér magának az ünnepségből. Rákosi elvtársban az egész magyar nép bölcs tanítómesterét tiszteli. De a magyar történettudomány külön hálával is tartozik Rákosi elvtársnak azokért az útmutatásokért, amelyekkel a magyar történet számos igen fontos kérdését megvilágította. „A mi pártunk – mondotta Rákosi elvtárs – kétségtelenül a magyar élet »legrégibb«, »legmélyebb« pártja. Nemcsak azért, mert a magyar dolgozók legszélesebb tömegeire támaszkodik és mert, kíméletlen üldözések közt felnövekedve, a legmélyebb felelősséget érzi a magyar nép sorsáért. De azért is, mert „mi tanultunk a legtöbbet a nemzetközi viszonyokból, a munkásmozgalmak és szabadságharcok történetéből, a XX. század leghatalmasabb eseményeiből, a szovjet forradalomból s mi tudtuk eddig az összes pártok közül az így nyert tapasztalatokat legjobban hazánk talpraállítására és újjáépítésére használni”.

[…] A magyar történetírásra az a feladat várakozik, hogy Rákosi elvtárs útmutatásai alapján a dualista korszak jellegét és történetét anyagszerűen feltárja és a tények világánál leleplezze a hazafias frázisokkal kendőzött sovinizmust, a liberális jelszavakba burkolt népelnyomást és a nemzetiségek elnyomását, továbbá a hitvány, nemzetietlen külpolitikát.

Nemzeti történelmünk e sötét, reakciós korszakából az ekkor megszülető munkásosztály mozgalma mutatja a kivezető utat. E téren is számos fontos kérdés megvilágítását köszönhetjük Rákosi elvtársnak.

(Századok, 1952)

*

A gyűjtőfogház földszintjén sorakoztatják valamennyi cellából a rabokat. Az igazgató harsányan kihirdeti:

– Ide hallgassanak! Ma délután közénk jön Rákosi Mátyás miniszterelnök elvtárs…

A hátsó sorból egy öblös hang megszólal:

– Na végre! És ki lesz az új miniszterelnök?

– Hogy hívják az ún. „békepapok” intézményét Magyarországon?

– Rákosi Mátyás Fohászati Művek.

Pártiskola a faluban. János bácsit megkérdezik:

– Milyen ember Rákosi elvtárs?

– Lehetne rosszabb is…

– Hogy beszélhet így a Forint Atyjáról! Azonnal vonja vissza!

– Visszavonom, kérem. Nem lehetett volna rosszabb…

(Magyar Szó, 1970. április 22.)

*

Amint az MTI jelenti, a gorkiji kórházban, hosszas szenvedés után elhunyt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja veze­tőségének volt első titkára. Rákosi Mátyás orvosi kezelés céljából tartózkodott a Szovjet­unióban.

(Előre, 1971. február 9.)

*

Két elvtárs találkozik. Az egyik lelkendezve újságolja a másiknak:

– Hallottad? Rákosi Mátyás meghalt!

– Rákosi Mátyás? Ki volt az?

Csodálkozik az első:

– Te nem tudod, hogy ki volt Rákosi Mátyás?

A másik szégyenkezik:

– Sajnos, nem tudom. Te tudod?

Most már az első szégyenkezik:

– Sajnos, én tudom.

(Magyar Szó, 1971. február 10.)

Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár

Ötven éve, 1971. február 5-én halt meg szovjet száműzetésében Rákosi Mátyás kommunista diktátor.