Alfától ómegáig

A színész-rendező-műfordító-író a török színház megújítója és a török filmművészet megteremtője.

Forrás: Pexels

A sokaknak ismeretlen Muhsin Ertuğrul török színész-rendező-műfordító-író 1892-ben született Konstantinápolyban. Ő volt a török színház megújítója, a török filmművészet megteremtője. Játszott, rendezett, színházakat vezetett, tanított, darabokat fordított, két szakmai folyóiratot indított, de ha szükség volt rá, a színházban bármilyen feladatot ellátott. Először 1909-ben titokban, a szülei tudta nélkül lépett fel egy mindössze egymondatos szerepben. Mivel a családja nem nézte jó szemmel a színház iránti rajongását, elhagyta otthonát, vállalva a súlyos megélhetési gondokat. Az első törökországi Othello-előadásban még súgó volt, később kisebb szerepeket kapott. Első ízben fordította le és játszotta el a Hamletet Törökországban. 1911-ben Párizsba, öt évvel később Berlinbe ment színházat látni. Hosszan harcolt azért, hogy muszlim nők is színpadra állhassanak, ami sok izgalom és küzdelem után végül sikerült. Az első hölgy – Afife Jale – megjelenése zajos sikert aratott, és hatalmas botrányt is okozott.

Muhsin Ertuğrul Berlinben színészként, huszonöt évesen pedig már rendezőként ismerkedett a filmkészítéssel. Ő adott először szerepet Lugosi Bélának, aki később Hollywoodban Drakulaként vált világhírűvé. 1922–1939 között a török filmipar meghatározó személyiségeként elkészítette az első török dokumentumfilmet Győzelmes út címmel. Ő rendezte az első olyan játékfilmet is, amelyben muszlim színésznők szerepeltek. Stockholmban megismerkedett a svéd rendezővel, Mauritz Stillerrel és Greta Garbóval, akik később meglátogatták Isztambulban. 1928-ban Hollywoodban megnézte a New York fényei című hangosfilmet, amelynek hatására három évvel később leforgatta az első török hangosfilmet, az Isztambul utcáit.

Filmes munkái közben sem lett hűtlen a színházhoz. Társulatokat alapított, színházakat vezetett, országjáró turnékat szervezett, fordított, rendezett és játszott. 1935-ben tartotta meg az első előadást gyermekek számára. Az ő nevéhez fűződik Ankara két emblematikus színházának megalapítása. 1953-ban forgatta A szőnyegszövő lány című filmet, amely az első teljes színes alkotás volt Törökországban. Hatvannyolc évesen hetedik alkalommal rendezte meg a Hamletet.

Magát másodlagosnak tekintve a színházat az igazságra figyelmeztetés fegyverének tartotta. Nem is tetszett mindenkinek a munkássága. A 77 éves művészt fegyelmi bűncselekmény miatt át akarták adni az emberi méltóság ügyével foglalkozó bíróságnak.

„Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a párthovatartozás alapján megvonások kezdődnek a kultúra területén is”

– álltak ki mellette egyetemi professzorok. Muhsin Ertuğrult nem lehetett megtörni. Nyolcvankét évesen másodszor is elvállalta a Városi Színházak művészeti főigazgatói posztját. Így vallott magáról:

„Minden kívánságom az volt, hogy színész legyek a színpadon és a közönség előtt, de ez a kedves vágyam sohasem teljesült. Szétosztottam magam a színház munkaterületein alfától ómegáig. Bárcsak ne így tettem volna. Ez megmarad, mint a legnagyobb bűncselekmény, amelyet magammal szemben követtem el.”

Ayşegül Çelik könyvét nemcsak Muhsin Ertuğrul gazdag élete miatt érdemes elolvasni. Az írónő színesen és közérthetően ismerteti meg az olvasókkal a török színház- és filmművészet történetét is.

(Ayşegül Çelik: A török Hamlet. Az ember, aki tudja, hogyan kell meghalni. Muhsin Ertuğrul élete. Fordította: Akcal Réka. Nap Kiadó Kft., 2020, 274 oldal. Ára: 3297 forint)