Bethlen Zsófia karikagyűrűje

Honfoglalás kori sírokat, egy Árpád-kori fatemplom alapjait és emberi maradványokat is találtak a gyulakutai templomban.

A nemesasszony aranygyűrűje a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumban Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTI/Kiss Gábor

A nemesasszony aranygyűrűje a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumban
Fotó: MTI/Kiss Gábor

Elképzelhetjük, milyen örömmel készülődhetett hazafelé Szövérdi Gáspár János Konstantinápolyból, a szultán udvarából 1626-ban a templomszentelés ünnepére. Ám a sors nem volt kegyes a nagy jótevőhöz: Munténiába érve pestises lett, és mint erről a szentély falán lévő sírfelirat tudósít, „in campo Bokorestino”, vagyis a bukaresti mezőn el is hunyt. Onnan szállították holttestét Gyulakutára. Gyönyörű faragású sírkövén kívül továbbiak is találhatók a falba építve. Lázár Jánosné Sáphán Krisztina homokkő címeré­ben koronán álló emberalak málladozik. A szószék melletti kőtábla Lázár Jánosné Teleki Katának állít emléket, akinek aranyszállal hímzett 1740-es úrasztalterítője az anyaszentegyház textíliagyűjteményének legbecsesebb darabja. Ugyanitt található Lázár György sírköve is. Ő ítélőmesterként írta alá 1653-ban az alkotmányt, az ország követeként érkezett II. Rákóczi Györgyhöz Szatmárra, később Barcsay Ákos híve, egy időben helytartója. Kemény János elől ezért Szentdemeterre menekült, ahol 1660. november 29-én felkoncolták.

A falu leghírhedtebb halottja mégis az a Lázár János, aki a bécsi érdekeket szolgáló határőrség felállításakor a madéfalvi vérengzés egyik kitervelője, végrehajtója volt. Különben érdekes egyéniség, amolyan korabeli széplélek. A Konstantinápolyban töltött évei alatt megtanulta a keleti nyelveket, török hadtudományt franciára, Hafiz perzsa költő műveit latinra fordította, kiadta Varsóban.

Ám a gyulakutai templom az említetteknél is sokkal többet rejt. A masszív torony alatti kaputól jobbra, vállmagasságban faliszőnyeg nagyságú freskó borítja a falfelületet. XV. századi, 1982-ben került elő a vakolat alól. Meztelen felsőtestű, glóriás alak rajzolódik ki rajta, hosszú ujjait imára fogja össze, talán tart is valamit közöttük. A kép két szélén templomtorony látható félköríves ablakokkal. Reformáció előtti freskótöredéket másutt is találtak a vakolat alatt a hajóban, de azokat pedánsan lemeszelték.

A templom egyik középkori kelyhét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Ezt már a Maros Megyei Múzeum honlapján olvasom, ahol arról is tájékoztatják a látogatót, hogy a magyar kormány támogatásával 2021 februárja óta zajlik régészeti kutatás a műemlék épületben. Előbb a templombelsőben folyt szondázó jellegű ásatás, majd a szentélyben lévő kriptát tárták fel. A munkát az udvari temetőben és a külső homlokzaton folytatják.

Szenzációsnak az ásatások második szakasza (idén február 22–26. között) bizonyult. Ekkor találták meg Szövérdi Gáspár János és családja XVII. század eleji, boltozatos tetőszerkezetű, téglafalú kriptáját. Ennek bejárata – mint a mesékben – négy hatalmas kővel volt elzárva. Csaknem másfél méteres folyami kövekről van szó, amelyeket meszes habarccsal kötöttek össze. A vizesedés során keletkezett, 60-70 centiméter mély iszapból ezüst koporsószegek, fémből készült koporsópántok, vasalatok, emberi csontok, arany ékszerek, köves gyűrűk, többek között Bethlen Zsófia karikagyűrűje került elő. Zsófia Bethlen György és Toroczkai Kata leánya volt. A házaspár hagyatékához kapcsolható az a török importáruként meghatározható ruhakiegészítő boglár, amelyet szintén itt leltek meg. Erről azt feltételezik, hogy a portai követként is tevékenykedő férj szerezte be. A kiásott pecsétgyűrűt is neki, Szövérdi Gáspár Jánosnak tulajdonítják.

A helyszínen két felnőtt férfi, öt gyermek, egy idősebb és két fiatalabb nő maradványait különítették el. Köztük lehet Lázár Jánosné Teleki Kata grófnő, aki négy gyermeket szült, közülük Borbála kisgyerekként halt meg 1738-ban, így vélhetően ő is itt kapott örök nyughelyet testvérei mellett. Gál Szilárd régész négy egyénből vett DNS-mintát. Falkutatást Kiss Lóránd restaurátor végzett. A feltárt freskókat, gótikus ablakmaradványokat és a sekrestye egyik bejáratát egyelőre letakarták, de azt szeretnék, ha ezek láthatók maradnának. A kripta lejáratát is megtartanák, a nyílást üveggel fednék le. A leletek restaurálása jelenleg is zajlik, vizsgálatuk újabb eredményeket hozhat a templom patrónusi körének azonosításában és kutatásában.