Mivel a bányászati jogok akkoriban német tulajdonban voltak, a második világháború évei alatt valamennyi adománya a német hadiipar féméhségét igyekezett csillapítani, az abszolút rekord éve mégis a világégés után, 1953-ban jött el: ekkor hatszázezer tonna bauxitot nyertek ki az itteni földből! ’88-ban zárták be végleg, mivel immár nem lehetett gazdaságosan működtetni. Fennállása alatt összesen 13,6 millió tonna „magyar ezüst” került elő belőle.
A sas-hegyi fejtés egykori területén kószálva csaknem azonnal feltűnik, hogy a látogatók dolgát könnyítő intézkedésekben nincs hiány: a gyalogösvényt fadarálék borítja, a komolyabb emelkedőkön fából ácsolt lépcsők vezetnek fel, egy kapaszkodást igénylő szakaszon korlát húzódik.
Néhány lépés megtétele után pedig tudatosul az emberben: noha az uralkodó szín a rőtvörös, egyebek is társulnak hozzá: a vízmosásokban lefelé tartó kőfolyások fehérje, a talajból előmeredő sziklák feketéje és mélylilája, a csipkebogyóbokrok gyümölcseinek élénkpirosa, a fenyők harsány zöldje és egy horpadásban felgyűlt, aprócska tavat alkotó csapadékvíz kékesszürkéje…
A hátrahagyott nyomok tanúsága szerint a korábbi látogatók agyaggalamb-lövészetet tartottak, valamint kerékpártúrát tettek itt. Egy ágon elveszített maszk díszlik. Visszafelé tartva aztán szembetalálkozunk az egyetlen csoporttal, amely rajtunk kívül a helyszínt járja: két fiú és egy lány.
– Nem lehet, hogy az a NASA-szonda itt landolt a minap? – kérdi a fiú.
– Keressük meg! – indítványozza a másik, majd mindhárman felnevetnek, és elindulnak a katlan belseje felé – remek szórakozásnak néznek elébe.
Földtan és QR-kód
A Bauxitföldtani Parkban található látogatóközpont és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum jelenleg a járványhelyzet miatt zárva tart, a tanösvény hétvégente látogatható, hét közben viszont nem, mert felújítási munkálatok zajlanak a területén – tudtuk meg Mécs Csabától, a Gánt-Ért Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. Interaktívvá alakítják a tanösvényt, így a tizenhárom állomást jelző tábla mindegyikére QR-kódot telepítenek majd. Ez a Japánban kifejlesztett informatikai megoldás (a nevében található két betű a „quick response”, vagyis „gyors válasz” rövidítése) első ránézésre nem más, mint egy négyzet alakú grafikus felület. Ám ha a látogatók – a megfelelő alkalmazásokkal ellátott – okostelefonjaik segítségével leolvassák e kódot, hozzájuthatnak a belé rejtett pluszinformációkhoz – szöveghez, képhez, zenéhez. A QR-kódok tehát bővítik az átadható ismeretek körét, és színesítik a felhasználói élményt. A megújult tanösvényt várhatóan április végén adják át a nagyközönségnek. A látogatók a tizenhárom állomást bejárva körülbelül százmillió év földtani folyamatait követhetik nyomon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!