Csáberő

Míg más államok már tavaly összerogytak a rájuk nehezedő pandémia ­súlya alatt, addig Vietnam a nemzeti jövedelem terén az árhullám fölött tudta magát tartani. Az előrejelzések szerint az idén gazdasági növekedésben világbajnok lesz, és az elkövetkező években előkelő helyezését az élbolyban is megőrzi. Mi a titok nyitja?

Bui Van Cuong wears a gas mask as he braises black carp in claypots with longan firewood to serve as a traditional Vietnamese dish for Lunar New Year celebrations in Ha Nam province, Vietnam February 5, 2021. Picture taken February 5, 2021. REUTERS/Kham TPX IMAGES OF THE DAY - RC2SQL92LO0H Fotó: Nguyen Huy Kham

A hatvanas években egyértelmű volt, hogy a szocialista világ „szolidarizált” a vietnami néppel, amely hősi harcát vívta a kapitalizmus szekértolóival. Veled vagyunk, Vietnam! – hangzott a jelszó. A nagyhatalmak közti hidegháború felforrósodott, azaz élesben, életre-halálra folyt. Észak-vietnami csapatok és déli társaik 1975-ben elfoglalták Saigont, a déliek fővárosát, ezzel megfutamították az amerikaiakat és helyi kiszolgálóikat is. Ez a nép Dávidként képes volt legyőzni Góliátot – ezt kürtölte világgá a szocia­lista progadanda, miközben Hanoinak nem elhanyagolható segítséget nyújtott a Szovjetunió.

Negyvenöt évvel később, idén februárban a vietnamiak legnagyobb ünnepén, a holdújéven, a Teten, az amerikai nagykövet arról rappelt, hogy megbonthatatlan az amerikai és a vietnami nép barátsága: „Az Egyesült Államok és Vietnam – most és mindörökre – bizalmi partnerek maradnak, így fejlődünk együtt.” Az idősebb nemzedéknek a Tetről az 1968-as offenzíva jut az eszébe, amikor a vietkongok a háborúban fordulatot hozó csapást mértek az amerikaiakra. Most meg a zeneszámból készült videóklip hetekig szerepelt a vietnami slágerlistákon. Az amerikai karrierdiplomata jól tudta, hogy mivel lophatja be magát az ázsiai szívekbe. A szöveget, amely akár lehetne egy párthatározat lekántálása is, kedves gesztusként értékelték Vietnamban. A kétoldalú kapcsolatok valóban jók: 2016-ban Barack Obama elnök látogatást tett a délkelet-ázsiai országban, ami sokat lendített a két egykoron évtizedig harcban álló állam viszonyán. Az amerikai befektetők kedvelik Vietnamot, főleg mert kiszámítható partnernek tartják. Igaz, a közelmúltban egyes hangok azzal vádolták meg Hanoit, hogy manipulálja a dong árfolyamát.

Vietnam gazdasága továbbra is dinamikus, bár a koronavírus-járvány hatással volt rá. Ám Vietnam volt az egyik állam, amely nem zárta negatív mutatókkal az évet. Tavaly az ország nemzeti jövedelme majd három százalékkal növekedett, e téren még Kínát is maga mögé utasította. Mi volt ennek az oka? Egyrészt az, hogy a járvány első szakaszát példamutató módon kezelték. A majd százmilliós állam komolyan vette a pandémiát. Egy éve három hónapra bezárták Vietnamot. A határokon nem volt ki- és bejövetel, beszüntették a belső utazást is, három hónapra szigorú kijárási tilalmat rendeltek el, ha megbetegedéssel találkoztak, visszakövették, hogy kitől indult el. Így egy negyedév alatt 1500 konoravírus-fertőzöttet azonosítottak, ez mostanra felfutott több mint négyezerre. A halottak száma harminchat. A világon ezekkel a mutatókkal Vietnam a második helyen áll abban a versenyben – csak Új-Zéland előzi meg –, hogy mely ország tudott a legeredményesebben fellépni a járvánnyal szemben.

Vietnam – Az amerikai nagykövet rapben örökítette meg a két ország barátságát Fotó: Reuters

Ez a bezárkózás különösen a lánckereskedelmi folyamatokat érintette, például az országban tevékenykedő autóipari vállalkozások – mint a Honda, a Toyota, a Nissan, a Ford – összeszerelő üzemeiben is leállt a munka. Ám ősszel teljes erővel beindult a vietnami gazdaság, amely az év végére behozta visszaesésének egy részét. Az idei előrejelzések azt mutatják, hogy a növekedés szárnyal, úgy hat százalék fölött lesz, és ezt megőrzi az elkövetkező években is. Ehhez a kiugró fejlődéshez hozzájárulnak a tavaly kötött kereskedelmi egyezmények is. Többéves tárgyalások után az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodás alapján 2025-re negyven százalékkal nő a vietnami kivitel a 27-ek országaiba. A vámok 99 százalékát eltörölték, így szabad út nyílik a vietnami okostelefonok, az elektronikai, a ruházati termékek, de még a mezőgazdasági áruk előtt is. A másik megállapodás az ázsiai országok között jött létre: 15 térségbeli állam – benne a legnagyobakkal, mint Kína, Japán, Ausztrália – megállapodása révén megalakult – ahogyan a szakértők nevezik – az „Európai Unió kezdeti, ázsiai­ változata”. Ennek célja az, hogy azonos elvek alapján, ha lehet, minimális vámokkal kereskedhessenek egymással és a világgal. Szintén tavaly a hanoi kormány jelentős változásokat hozott a vállalkozási törvényben, ezt még inkább üzleti szelleművé alakította, amelyhez csatlakozott a megreformált munka törvénykönyve is.

A munkanélküliség 2,4 százalék, a költségvetés hiánya nem szállt el, a deficit a 2019-es három százalékról tavaly hat százalékra emelkedett. Az ország eladósodottsága a nemzeti jövedelem 47,5 százaléka, ez sem tragikus, sőt kiváló. Tavaly ősz óta a másik tényező, amely segítette a gazdaság gyors felfutását, az, hogy a vietnami export több lábon áll, az ország kínálata nem csak egyetlen piacon jelentős. Az elektromos ipari termékek exportja 26 százalékkal nőtt, különösen televíziókra, nem túl drága mobiltelefonokra, számítógépekre, irodai berendezésekre van külföldi igény. A bútoripar kivitele is több lett 12 százalékkal. Vietnam behozatala főleg a nagy ipari gépekre irányul, amellyel be akarnak kapcsolódni a fejlett technológia gyártásába.

Már évekkel ezelőtt a környező országok szinte mindegyike meglátta a lehetőséget a vietnami gazdaságban. A legnagyobb befektetők közt van Dél-Korea, Japán, Tajvan és természetesen Kína. Ebben a csábító környezetben az Egyesült Államok is rohamtempóban igyekszik behozni a lemaradását. A Google itt fogja gyártatni olcsó mobiltelefonjait, a Microsoft pedig laptopgyártást telepít az országba. Vietnamba eddig is szívesen jöttek a külföldi befektetők: egy szalag melletti munkás alig 300 dollárt, mintegy kilencvenezer forintot keres, ez is magyarázza a csáberőt.

A vietnamiak szorgosak, igyekvőek, nem lázadoznak, a kommunista párt biztosítja azt a politikai irányvonalat, amellyel minden ember előbbre juthat. Ez derült ki az idei év elején a Vietnami Szocialista Köztársaság egyetlen politikai tömörülésének, a Vietnami Kommunista Pártnak az ötévente tartott kongresszusán. A párt, ha a gazdasági fejlődést nézzük, joggal lehet büszke teljesítményére. Az egypártrendszer élén az a 76 esztendős Nguyen Phú Trong áll, aki az 1980-as évek elején a Szovjetunióban végzett. A kemény leninistának tartott pártvezető egyben az államelnök is, ezt a két funkciót egy politikus még nem töltötte be a legedás Ho Si Minh 60-as évekbeli uralma óta. Számosan állítják, hogy az egyszemélyi vezetésnek vannak jó oldalai is.

Mások viszont úgy vélik, hogy Ázsia déli, délkeleti részén nem létezik szigorúbb rendszer a vietnaminál. A véleményszabadság, a szabad sajtó errefelé ismeretlen fogalom, a párt rátelepszik az egész társadalomra. A nyugati szakértők a politikai foglyok számát úgy kétszáz főre teszik. Az év elején elítélt jogvédők közül többen tizenöt-húszéves börtönbüntetést kaptak. Az emberi jogok elkötelezett hívei abban bíznak, hogy majd Franciaország felemeli hangját a bebörtönzöttek érdekében. Macron elnök viszont hallgat. De miért kellene tiltakoznia, hiszen a globális tőkének megfelel a vietnami kommunista rendszer.

Kiemelt kép: Reuters