Fogadkozások ideje

Biden beiktatása után megváltozott az USA migrációs politikája. Sokkal több embert engednek be a területükre, mint korábban.

Győzelem napi parádé a Krím félszigeti Szevasztopolban 2021. május 9-én Fotó: Sergei Malgavko Forrás: Getty Images

Négy hónappal Biden beiktatása után az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájában Trump korábbi elnökhöz képest lényegi változások történtek – és nem történtek. Megváltozott az USA migrációs politikája. Sokkal több embert engednek be a területükre, mint korábban. Kiállnak a különleges kapcsolatok mellett Nagy-Britanniával, visszatérnek több olyan nemzetközi szervezetbe, amelyekből a korábbi elnök kilépett.

Ugyanakkor nyíltan megfogalmazzák, hogy az egyes számú fő ellenség a Kínai Népköztársaság, a kettes Oroszország. Ezzel a két globális játékost akaratuk ellenére felsorakoztatják egymás mellé.

Ebben az amerikai politikában természetesen az is benne van, hogy az USA helye, szerepe a világban visszaszorulóban. Még mindig az Egyesült Államok állítja elő a világ GDP-jének 20 százalékát, de ez folyamatosan csökken. Jó érzékkel rájöttek arra, hogy most van az utolsó történelmi esély Kína feltartóztatására. Ezért megpróbálják bekeríteni Kínát. Támogatják Japán és Délkelet-Ázsia Peking-ellenes lépéseit, hadgyakorlatokat folytatnak a kínai partok közelében, és ezeken még európai hadihajók is részt vesznek.

Oroszországgal szemben a fő front Ukrajna. Az USA mint szuperhatalom ma jóval erősebb, mint a másik két globális játékos. Évi háromszázmillió dollár katonai segélyt ad Kijevnek. A csúcstalálkozók az ukrán elnök és a nyugati vezetők között rendszeressé váltak. A NATO Parlamenti Közgyűlését jövő év májusában Kijevbe tervezik. A Fekete-tengeren egymást érik a nyugati hadgyakorlatok.

Győzelem napi parádé a Krím félszigeti Szevasztopolban 2021. május 9-én
Fotó: Getty Images

Ezalatt bekövetkezett a Covid harmadik hulláma. Európa gazdag államainak egy részében az egészségügyi rendszer egyszerűen összeomlott. A lakosság egyre nehezebben viseli el a bezártságot. Ausztria május 19-re hirdette meg a nyitást. Szlovákia meghosszabbította a tavaly október elsejétől érvényes karanténintézkedéseket május végéig. Romániában június elsejéig kívánják fokozatosan lebontani a szigorításokat. Németországban e cikk írásakor folyamatosan csökkent a fertőzöttek száma. Merkel képletesen megrótt több tartományt, mivel azok, szemben a kormány politikájával, szorgalmazták a nyitást. Franciaország június elsejétől kezdődően tervezi a kijárási tilalom eltörlését.

Élet-halál harc folyik a vakcinagyártók között a sok milliárd dolláros üzletekért. Mexikó bejelentette, hogy Szputnyik vakcinákat fog gyártani, míg Törökország vett ötvenmillió orosz vakcinát. Az amerikai–török kapcsolatok részint ennek, részint sok egyéb kérdésnek köszönhetően, így az örmény népirtás, valamint az orosz–török viszonyok miatt mélypontra kerültek.

A világ nincs felkészülve a járvány esetleges negyedik hullámára. Nagyon sok a kérdőjel, és az emberek várják a válaszokat. A nagypolitikában is sok az ismeretlen. Lehetetlen megmondani, hogy a világ legfontosabb, legnagyobb hatalmú vezetője, az Egyesült Államok elnöke, Biden képes lesz-e a négyéves ciklusát egészségi okok miatt kitölteni. A felmérések azt mutatják, hogy az amerikai nép nem szeretné utódnak az alelnököt, a nagypolitikában korábban szinte teljesen ismeretlen Kamala Harrist. A belpolitikában az elnök által beígért közeledésre mindmáig nem került sor, és a színes bőrűek és fehérek szembenállása a legdrámaibb az amerikai polgárháború óta.

Nagy-Britanniában a Brexit óta szintén nőtt a kérdőjelek száma. Az északír helyzet polgárháborúval fenyeget, a skót kilépési kísérletek folytatódni fognak, a királyi család belső feszültségei szintén nehezítik a brit birodalom egységét.

Franciaországban a nyugdíjas tábornokok és katonák tiltakozásával, a migráció megállításának a követelésével sokan egyetértenek. A jövő évi választások mindennek nevezhetőek, csak lefutottnak nem.

Németországban öt tartományi választás van, illetve lesz idén. Az eddigi kettőt a kormányzó párt, a CDU elveszítette. A maradék háromból kettő a volt NDK területén, egy pedig Berlinben mint önálló tartományban lesz. A szeptember 26-i országos választásokon van rá esély, hogy a konzervatív pártok, a CDU és a CSU nem fognak tudni kormányt alakítani.

Az USA döntése nyomán a NATO elhatározta, hogy húsz év után kivonja csapatait Afganisztánból. A szakértők majd elemzik, hogy a széles nemzetközi szövetség mit ért el és mit nem. Mindenesetre ez a háború rendkívüli összegekbe került. A németek bejelentették, hogy csak az ő kiadásaik meghaladták a 12 milliárd eurót. A kivonulás után nyilvánvalóan a tálibok harci cselekményei fel fognak élénkülni. Hogy ennek milyen hatásai lesznek a térségre, a pakisztáni belpolitikára, a kapcsolatokra Indiával, a volt szovjet, muzulmán déli köztársaságok biztonságára, a nemzetközi terrorizmusra, a kábítószerexportra, ezek a kérdések ma még nem megválaszolhatóak.

A világ most fogadkozik, hogy a koronavírus-járvány után minden meg fog változni. Remélem, de nem vennék erre mérget. Végletekig anyagias világban élünk, ahol túl sok minden átértékelődött. A száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárvány és az első világháború vége után is fantasztikus fogadkozások voltak. Aztán jött a világgazdasági válság, majd a helyi háborúk sorozata. Utána pedig a második világháború a maga borzalmai­val, a népirtással, az atombombáival.

Majd jöttek újra az ígéretek.

Szóval újra csak figyelemre méltó korban élünk.