Aki a mesterséges intelligenciát uralja, azé lesz a világ – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta még négy évvel ezelőtt, valószínűleg mára sem változott meg a véleménye.
A napokban a 97 éves Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki idős korára csak ritkán ad interjút, arról értekezett, hogy milyen kockázatokat rejt az Egyesült Államok és Kína versengése, ha nem tudják idejében, tárgyalásos úton rendezni a problémákat. Armageddont, a végítélet napját vizionálta a sokat látott és tapasztalt diplomata, aki maga is részt vett az 1970-es években Washington és Peking kapcsolatának rendezésében. Ha a mostani viszályra nem találnak közösen megoldást, akkor még a legrosszabb forgatókönyvet sem zárta ki Kissinger. Az atomütőerő és a mesterséges intelligencia összekapcsolása még közelebb hozta a szörnyű pusztítás lehetőségét. Kína sokkal veszélyesebb ellenfél, mint a hidegháború alatt a Szovjetunió volt, mert neki megvan a valós gazdasági és technológiai teljesítménye – hangsúlyozta az exdiplomata. Nem árt hallgatni az öreg figyelmeztetésére.
Hasonló következtetésre jutott az az amerikai szervezet, amely a közelmúltban tette le az asztalra hétszáz oldalas jelentését arról, hogy milyen változásokat okoz a mesterséges intelligencia a jövő konfliktusaiban. A mesterséges intelligencia hatása a nemzetbiztonságra – e tárgykörben végez kutatásokat a testület. Most rendkívül alapos, de legalább annyira lehangoló tanulmányt adtak ki. A vezetője is szakmabeli, Eric Schmidt, a Google volt elnök-vezérigazgatója. Anélkül, hogy ezt az egyszerű polgárok észrevennék, forradalmi korban élünk – állapították meg a tanulmány készítői. Az ipari, háztartási eszközökön túl egészen az űrkutatásig mindenhol megjelennek a „gondolkodó robotok”. Hatékonyabbak, gyorsabbak, nem fáradnak el, mint az ember. A haditechnikáról nem is beszélve: új háborús eszköz formálódik, mégpedig az algoritmusok hadserege. Jelenleg, amit látunk belőle, az csupán a jéghegy csúcsa. A jelentéstévők közül számosan ezt olyan nagy jelentőségűnek tartják, amely még az elektromosság elterjedésének XX. századi hatását is meghaladja. A rövid időn belül beálló változások az egész társadalmat átalakítják. És ebben a stratégiai és technológiai versenyben két ország közt dől el a világelsőség, ezek az Egyesült Államok és Kína.