Kolerafelkelés

Százkilencven éve, 1831. július 17-én Budán és Pesten zavargások törtek ki a koleralázadás nyitányaként.

Jul. 15 és 16-dikán semmiféle Cholerai gyanús eset nem adta többé magát elő Pestvárosában. Ebből a’ lett, hogy az a’ vélekedés, mintha az ottani hirtelen lett megbetegedéseket és halálozásokat nem a’ napkeleti Cholerának kellene tulajdonítani óráról órára mind inkább közönségessé lett. A’ fő Oskolabeli tanuló Ifjak, éppen ekkor elbotsáttatván, midőn látnák, hogy a’hídon állal nem mehetnek, 17-dikben reggel nagyszámmal öszvegyülekeztek, hogy a’ városi Tisztviselöségtől jó egésségbeli állapotjok felől a’ haza utazásra megkívántató úti bizonyság leveleket nyerhessenek, ’s midőn ezeket meg nem nyerhetnék, ezek az elámíttattak, – kikhez (éppen vasárnap lévén) nagy számú újságon kapó ’s henyélő emberek tsatolták magokat, – a’ Duna hídjához mentek, hogy az általmenést megpróbálják. Minthogy

– a’ mint említénk – 15 és 16-dikban újabb betegségi esetek Pesten nem tapasztaltattak, azt végezte volt már a’ Tisztviselőség, hogy Pest és Buda között a’ közösülést ismét helyre állítsa, ’s ezt megértvén a’ Tanuló’ Ifjúság nagyobb részént letsendesedett és eloszlott. De a’ heverőknek a’ nép seprejéböl öszvetódult ’s már fellovalt seregét nem lehetett többé az elkezdett kártékony kitsapongásokban meggátolni. A’ közönség és magánosok több épületeinek ablakai kövekkel béverettek, a’ Cholera tekintetéből gyanús házak, mellyek körül keríttettek, az elzárás alól felszabadíttattak, némelly bormérő házak kiraboltattak, ’s ezután a’ boritaltól nekihevült tsoport kiment a’ város körén kívül felállíttatott Contumatz épülethez, ’s azt széljel verte.

Az alatt, míg ezek történtek, a’ Vármegye és Város Tisztviselö­sége a’ Katonai Karhoz folyamodott, hogy az fegyveres erővel vetné közbe magát a’ rendnek és tsendességnek foganatosabb módon lehető helyre állításában. A’ Katonaságnak egyik tsapatja éppen előtalálta a’ Contumatia épülete lerontásából vissza térő tsoportot, ’s midőn ez a’többszöri felszólításra sem engedne, sőt ellentállani akarna, annak eloszlatására Fő Hertzeg Ferdinand Regementjéböl egy tsapat huszárság küldetett jó foganattal. Midőn pedig továbbat még több tsoportok tódultak elő és magokat egyesítették, ismét megszóllíttattak, hogy a’rendtartáshoz szabják magokat, ’s ekkor gyalog katonaság parantsoltatott ellenek, hogy a’ zenebonáskodókat széllyel űzze.

Minekutánna közülök heten halva maradtak ’s többen megsebesítettek, a’ többiek hirtelen széllyel oszlottak. A’ tsendesség ezen szempillantattól fogva helyre állott.

(Magyar Kurir 1831. július 26.)

A’ Budai Német Újság Jul. 28-dikán ezt hirdeti. Felsőségi rendelés szerént hirdettetik, hogy a’ Cholera nyavalya miatt, melly a’ Tisza mentében uralkodik, a’ Lörintz napi Debreczeni Vásár, melly Aug. 15 dikére esnék, ezen esztendőben, a’ Városi Tanáts kérése következésében, nem fog tartatni.

Hivatalos jelentés szerént Budán és Pesten a Cholera nyavalya Jul. 28-dikán valóban kiütött, ’s gonosz nemű és hirtelen halált okozó tulajdonsággal fejlődzik ki. Budán a’ Rátz- és Vízivárosban , Pesten pedig a’ Ferentz- és Jó’sef városban mutatta magát. A’ betegek száma eddig ezen két városban 132-re ment a’ polgárság között, ’s ezeknek két harmad része kihalt. E’ két városnak a’ többi részeiben tsak egyes halálos esetek fordultak elő. A’ Cholera ugyan ezen napon a’ városi ispotályban is kiütött, a’ hol a’ helynek szűk volta miatt sokan áldozatjai lehetnek. A’ Pesti Katona ispotályban Jul. 28-dikán estve 50-en feküdtek még betegen gyaníthatólag a’cholerában, a’ Budai katona ispotályban pedig 14-en.

(Magyar Kurir 1831. augusztus 2.)

Nem lehet a’ mai Kritikus időben eléggé ajánlani, hogy a’ szájról szájra kelő híreknek kötve kell hinni; mert ezek tsak aggódást ’s félelmet szülnek és sok rossz következéseket vonhatnak magok után. – Tudtunkra is több levelek jöttek a’ napokban Bétsbe, mellyekben sajnálkodva írják, hogy a’ Cholera Bétsben is pusztít, holott annak itt legkissebb nyoma sints. Itten hasonlóképpen járnak ollyan hírek, hogy Bétstől nem messze ez ’s meg ez Városban elhatalmazott ez a’ nyavalya, holott azokból jött bizonyos tudósítások éppen ellenkezőt írnak. – A’ tudni vágyás magában ártatlan jó tulajdonság; de azt ámítással akarni kielégíteni, több mint hiúság ’s a’ jó erköltsiséggel ellenkezik.

(Magyar Kurir 1831. augusztus 5.)

Budán kiadatott hivatalos tudósítások szerént Jun. 13-kától Oct. 25-kéig 86 Törvényhatóságokba terjedt ki a’ gyanús cholera pusztítása, ide számlálván Trentsin­ Sz. K. városát is, mellyet most későbben lepett meg. A’ choleráben szenvedett Helyek száma eddig 3511, ’s ezekben 393252 személyre ragadott el az epeveszély, kik közűl 181152-ten kigyógyultak ; 171571-en meghaltak, és 40429-en még orvoslás alatt voltak. Az ólta egészen megszűnt a’ nyavalya, ezen tudósítások szerént, 1222 Helyeken; újonan kiütött pedig 160 Helyen.

(Magyar Kurir 1831. november 1. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Százkilencven éve, 1831. július 17-én Budán és Pesten zavargások törtek ki a koleralázadás nyitányaként. Magyarországon 230 ezer ember esett a járvány áldozatául.