Nem légből kapott

A környezettudatos befektetők kedvenc célterülete lett az amerikai hulladékfeldolgozó ipar, mert az ágazat vezető­ cégei azt állítják magukról – s ezt mindenféle bizonyítvánnyal igazolják is –, hogy ők aztán csudára környezettudatosak. Pedig az általuk kezelt felszíni hulladéklerakókból csak úgy dől az üvegházhatású metángáz.

Bulldozers move trash atop of a 300-feet tall hill at the Simi Valley Landfill and Recycling Center in Simi Valley, California May 8, 2008. Trash, rubbish, whatever you call it, the 1.6 billion tonnes of stuff the world throws away each year -- 250 kilograms per person -- is being touted as a big potential source of clean energy. As concerns about climate change escalate and prices on fossil fuels like oil and natural gas soar to record levels, more companies are investing in ways to use methane gas to power homes and vehicles. To match feature ENVIRONMENT-WASTE/ REUTERS / Hector Mata (UNITED STATES) - GM1E45L0L7L01 Fotó: Hector Mata

Olyan nagyágyúk kezelésében, illetve tulajdonában lévő befektetési társaságok és alapítványok kezdtek pénzt tolni a vezető amerikai hulladékfeldolgozó társaságokba (Waste Ma­nagement, Republic Services és így tovább), mint például a Microsoftot alapító csúcsmilliárdos Bill ­Gates vagy a világ legnagyobb vagyonkezelő társaságát, a BlackRockot gründoló Larry Fink. Mindketten a fenntartható fejlődés elkötelezett hívei­nek mondják magukat, s a nagyvállalatokat klímavédelmi akciókra szólítják fel. E felhívást a két hulladékkezelő társaság is minden bizonnyal – de papíron mindenképpen – megfogadta, ugyanis a Dow Jones bevette őket a fenntarthatósági világ­indexbe (Sustainability World Index). Pedig a hulladékipar sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint azt a befektetők hiszik – legalábbis ez derül ki a levegő minőségét ellenőrző kaliforniai hatóság éveken át folytatott légi felderítési vizsgálatai­ból. Az eredmény lesújtó:

a felszíni hulladéklerakók az üvegházhatású gáznak számító metán kibocsátásának 43 százalékáért felelősek az államban – s ez az arány bizony magasabb a fosszilis üzemanyagok égetésekor keletkező, valamint a mezőgazdasági kibocsátásnál.

A NASA sugárhajtási vizsgálatokkal foglalkozó pasadenai laboratóriuma és a szivárgásokat felderítő Scientific Aviation 2016 óta végez ellenőrző repüléseket a lerakóhelyek fölött. Úgy találták, hogy a Republic Services és a Waste Management néhány lerakatából hatszor annyi metángáz szivárog, mint amennyit az amerikai szövetségi környezetvédelmi ügynökség létesítményenként becsült. A tíz legnagyobb hulladékhegy pedig átlagban 2,27-szor bocsát ki többet a határértéknek is számító becsléseknél. A kaliforniai kutatás eredménye világméretekben is azt sugallja, hogy a hulladékfeldolgozó ipar nagyobb szerepet játszik a klímaváltozás felgyorsulásában, mint ahogy ezt a szabályozó hatóságok gondolták. Sőt arra is rámutat, hogy

hiányosságok vannak az ENSZ kibocsátásmérési módszereket, becsléseket meghatározó irányelveiben, amelyeket aztán a vezető ipari államok kormányai is átvesznek

– mondták a Reuters brit hírügynökségnek a felmérésben részt vevő tudósok és felügyeleti hatósági tisztviselők.

Az írói szerepben is tetszelgő Bill Gates – az év elején megjelent művének címe Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? – a Republic Services részvényeinek több mint egyharmadát birtokolja, s a feleségével közösen létrehozott alapítványon, valamint saját magánbefektetési cégén keresztül a Waste Management nyolc százaléka is az övé. A BlackRock 4,6 százalékot mondhat magáénak a Republic Servicesből és öt százalékot a Waste Managementből, többnyire közvetetten, különféle alapokon keresztül. A két cég belefoglalása a Dow Jones fenntarthatósági indexébe az S&P Global hitelminősítő társaság nemzetközi pontrendszerén alapul, amelyben környezetvédelmi, társadalmi elkötelezettségi és vezetési szempontokat vesznek figyelembe. A Waste Management a legmagasabb környezetvédelmi pontszámot kapta a szélesebb körű kereskedelmi tevékenységet illetően, és csaknem a legmagasabbat a klímaváltozást kezelő stratégiája vonatkozásában. Ez utóbbiban állítólag a Republic Services is jeleskedett. Mindkét vállalat biztosította együttműködéséről a légi ellenőrzéseket végző kaliforniai hatóságokat, s ahogy már lenni szokott, kijelentették,

mindent megtesznek a metánszivárgás csökkentése érdekében: több földet hánynak a hulladékhegyre, valamint megpróbálják hatékonyabban elvezetni a metánt újrahasznosítás céljából.

Buldózerek egy kaliforniai hulladéklerakó és -újrahasznosító telepen. A metán nagyobb kárt okoz, mint a szén-dioxid Fotó: Reuters

A metán sokkal nagyobb intenzitással melegíti az atmoszférát, mint a szén-dioxid, ámbár rövidebb ideig. Az EPA számításai szerint így is egy tonna metán huszonötször nagyobb kárt okoz a klimatikus viszonyokban száz év alatt, mint ugyanennyi szén-dioxid. Az elmúlt években gyorsan nőtt a metánkoncentráció az atmoszférában. E koncentráció mérése viszonylag könnyű, a kibocsátó források követése már kevésbé. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi munkacsoportja (IPCC) 2006-ban irányelveket fogalmazott meg a kormányok számára arról, hogy miként kell a felszíni hulladéklerakók metánkibocsátását megbecsülni közvetlen mérések – mint például az átrepülések – nélkül. E becslés a tárolt hulladék összetételén, mennyiségén és feltételezett lebomlási ütemén alapul. Ám kutatók szerint ez a módszer egyáltalán nem megbízható. Az IPCC erre vállvonogatva azt válaszolta, majd felülvizsgálja az irányelveket, ha a tagállamok erre felkérik. Az ENSZ mindazonáltal úgy becsüli, hogy a hulladéklerakatok és a szennyvíz az ember okozta metánkibocsátás ötödéért felelősek, rögtön a mezőgazdaság, illetve az olaj- és gázipar után. A hulladéktemetőkben a metán a szerves anyagok lebomlása útján keletkezik, alacsony oxigéntartalmú környezetben. A gáz akkor szivárog, ha a szemetet takaró földréteg túl vékony, vagy megsérül az elvezetésre telepített, zárt csővezetékrendszer, azaz a metáncsapda. Az EPA szerint az Egyesült Államokban a háztartási hulladék ötödét élelmiszer teszi ki, s ez okozza a fő gondot. Az IPCC ugyanakkor rámutat, hogy

a lerakatok metánkibocsátása kevésbé jelent problémát a fejlődő országokban, mivel ott jobban takarékoskodnak az élelmiszerrel, s a szeméthegyeket sem fedik be földdel.

Idén februárban a Scientific Aviation szivárgásfelderítő repülőgépe körülbelül ötvenméteres magasságban átrepült a Republic Services egyik hulladéktelepe fölött, és több felvételt készített infravörös spektrométerrel. Tudósok a felvételekből azt a következtetést vonták le, hogy a lerakat óránként több mint egy tonna metánt juttat az atmoszférába – ez olyan, mintha tizenkétezer autó álldogálna a környező utakon járó motorral –, azaz hatszor annyit, mint ahogy az EPA korábban becsülte. A 2017 óta végzett mérések igazolják a tényt. Hivatalos bizottság is kiszállt, s megállapította, hogy a metánszivárgás több helyen is meghaladja az engedélyezett határértéket. Egyidejűleg felszólították a hulladékkezelő cégeket, hogy a légi mérésekre támaszkodva szüntessék meg a szivárgást. Sok esetben ez nem is ördöngösség, csak még több földet kell a hulladékkupacokra hordani, s rendszeresen karban kell tartani, javítani a metán elvezetésére és üzemanyagkénti hasznosítására szolgáló csőrendszert. A Fehér Ház a múlt hónapban pedig felszólította az USA felszíni hulladéklerakatait, hogy még több metáncsapdát telepítsenek a szivárgás megelőzésére. Kalifornia állam közben azt tervezi, hogy 2023-tól műholdas méréssel helyettesíti a repülőgépes módszert; a százmillió dolláros programot Michael Bloomberg milliárdos üzletember máris támogatásáról biztosította. A mérések célpontjai nemcsak hulladéklerakók lesznek, lencsevégre kerülnek más üvegházhatású gázokat kibocsátó források is, mint például olajfinomítók, gázvezetékek és farmok.

Kiemelt kép: Reuters