Nem légből kapott

A környezettudatos befektetők kedvenc célterülete lett az amerikai hulladékfeldolgozó ipar, mert az ágazat vezető­ cégei azt állítják magukról – s ezt mindenféle bizonyítvánnyal igazolják is –, hogy ők aztán csudára környezettudatosak. Pedig az általuk kezelt felszíni hulladéklerakókból csak úgy dől az üvegházhatású metángáz.

Bulldozers move trash atop of a 300-feet tall hill at the Simi Valley Landfill and Recycling Center in Simi Valley, California May 8, 2008. Trash, rubbish, whatever you call it, the 1.6 billion tonnes of stuff the world throws away each year -- 250 kilograms per person -- is being touted as a big potential source of clean energy. As concerns about climate change escalate and prices on fossil fuels like oil and natural gas soar to record levels, more companies are investing in ways to use methane gas to power homes and vehicles. To match feature ENVIRONMENT-WASTE/ REUTERS / Hector Mata (UNITED STATES) - GM1E45L0L7L01 Fotó: Hector Mata

Buldózerek egy kaliforniai hulladéklerakó és -újrahasznosító telepen. A metán nagyobb kárt okoz, mint a szén-dioxid Fotó: Reuters

A metán sokkal nagyobb intenzitással melegíti az atmoszférát, mint a szén-dioxid, ámbár rövidebb ideig. Az EPA számításai szerint így is egy tonna metán huszonötször nagyobb kárt okoz a klimatikus viszonyokban száz év alatt, mint ugyanennyi szén-dioxid. Az elmúlt években gyorsan nőtt a metánkoncentráció az atmoszférában. E koncentráció mérése viszonylag könnyű, a kibocsátó források követése már kevésbé. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi munkacsoportja (IPCC) 2006-ban irányelveket fogalmazott meg a kormányok számára arról, hogy miként kell a felszíni hulladéklerakók metánkibocsátását megbecsülni közvetlen mérések – mint például az átrepülések – nélkül. E becslés a tárolt hulladék összetételén, mennyiségén és feltételezett lebomlási ütemén alapul. Ám kutatók szerint ez a módszer egyáltalán nem megbízható. Az IPCC erre vállvonogatva azt válaszolta, majd felülvizsgálja az irányelveket, ha a tagállamok erre felkérik. Az ENSZ mindazonáltal úgy becsüli, hogy a hulladéklerakatok és a szennyvíz az ember okozta metánkibocsátás ötödéért felelősek, rögtön a mezőgazdaság, illetve az olaj- és gázipar után. A hulladéktemetőkben a metán a szerves anyagok lebomlása útján keletkezik, alacsony oxigéntartalmú környezetben. A gáz akkor szivárog, ha a szemetet takaró földréteg túl vékony, vagy megsérül az elvezetésre telepített, zárt csővezetékrendszer, azaz a metáncsapda. Az EPA szerint az Egyesült Államokban a háztartási hulladék ötödét élelmiszer teszi ki, s ez okozza a fő gondot. Az IPCC ugyanakkor rámutat, hogy

a lerakatok metánkibocsátása kevésbé jelent problémát a fejlődő országokban, mivel ott jobban takarékoskodnak az élelmiszerrel, s a szeméthegyeket sem fedik be földdel.

Idén februárban a Scientific Aviation szivárgásfelderítő repülőgépe körülbelül ötvenméteres magasságban átrepült a Republic Services egyik hulladéktelepe fölött, és több felvételt készített infravörös spektrométerrel. Tudósok a felvételekből azt a következtetést vonták le, hogy a lerakat óránként több mint egy tonna metánt juttat az atmoszférába – ez olyan, mintha tizenkétezer autó álldogálna a környező utakon járó motorral –, azaz hatszor annyit, mint ahogy az EPA korábban becsülte. A 2017 óta végzett mérések igazolják a tényt. Hivatalos bizottság is kiszállt, s megállapította, hogy a metánszivárgás több helyen is meghaladja az engedélyezett határértéket. Egyidejűleg felszólították a hulladékkezelő cégeket, hogy a légi mérésekre támaszkodva szüntessék meg a szivárgást. Sok esetben ez nem is ördöngösség, csak még több földet kell a hulladékkupacokra hordani, s rendszeresen karban kell tartani, javítani a metán elvezetésére és üzemanyagkénti hasznosítására szolgáló csőrendszert. A Fehér Ház a múlt hónapban pedig felszólította az USA felszíni hulladéklerakatait, hogy még több metáncsapdát telepítsenek a szivárgás megelőzésére. Kalifornia állam közben azt tervezi, hogy 2023-tól műholdas méréssel helyettesíti a repülőgépes módszert; a százmillió dolláros programot Michael Bloomberg milliárdos üzletember máris támogatásáról biztosította. A mérések célpontjai nemcsak hulladéklerakók lesznek, lencsevégre kerülnek más üvegházhatású gázokat kibocsátó források is, mint például olajfinomítók, gázvezetékek és farmok.

Kiemelt kép: Reuters