Hűtött kabát

Rendhagyó olimpia a Tokió 2020 (+1). A világ legnagyobb kifutójának számító megnyitóünnepségen elmaradtak a jelentős divatdiplomáciai állásfoglalások, így az sem fájó, hogy a magyar csapat Nubu tervezte felvonulóruhájáról elfelejtkezett a nemzetközi divatvilág.

1330531608 Fotó: Laurence Griffiths Forrás: Getty Images

Az olimpiai divat normális esetben egyenlő a modern anyagokból még modernebb eljárással készült, légáteresztő, szárazérzetkeltő, alakkiemelő sportruházattal és a szerencsétlen, de hatalmas divatőrületet teremtő formaruhákkal. Tokió azonban a legvitatottabb sportesemény a modern kori olimpiák történetében. A pandémia, a japán szervezőbizottság számos tagjának különféle botrányok miatti lemondása, a legnagyobb szponzor, a Toyota utolsó pillanatban történt visszalépése, a megrendezés történelmileg legalacsonyabb támogatottsága (a japánok mindössze húsz százaléka áll az esemény mögött), a nézők nélkül folyó versenyek, a számos világhírű sportoló távolmaradása és a faluban rendre jelentkező koronavírusos esetek mind a problémákat mutatják. Az olimpia hivatalos Instagram-oldalának, a @Tokyo2020-nak sincs komolyabb követőbázisa, mint egy közepes influencernek. A megnyitó előtt mindössze félmillióan voltak kíváncsiak az oldalra, a versenyek kezdete óta némileg növekedett az érdeklődés, de még mindig nem érte el az egymilliót.

Mivel a nézők kitiltása nyomán a rendezők csak a közvetítés, illetve a brandelt termékek után befolyó összegre számíthatnak, minden korábbinál jobban bíztak a megnyitó divatszempontból fontos részében, az országok felvonulásában és az általuk generált poszt- és tweetcunamiban. Ez egyrészt növeli a játékok nézettségét, másrészt a sportrajongók remélhetőleg nemcsak adott divatmárkák termékeit vásárolják meg, hanem a speciális Tokió 2020 darabokat is.

A divatmárkák a kilencvenes-kétezres években ismerték fel a komoly üzleti lehetőséget az olimpiai csapatok felvonuló- és versenyruhái mögött. Az újkori ötkarikás játékok kezdetén még nem kötelezték a résztvevőket, hogy egyenruhában jelenjenek meg. Igaz, a görög maratoni futó, Spyridon Louis divattörténelmet írt, mikor 1896-ban Athénban tradicionális, hímzett szoknyában vette át az aranyérmét. Később terjedni kezdett, hogy a versenyzők saját egyesületi viseletüket hozzák az olimpiára, néhány esetben pedig híres tervezők is kirándulást tettek a sport világába. 1920-ban Antwerpenben a francia teniszbajnok, Suzanne Lenglen kavart például óriási botrányt a Jean Patou tervezte rövid versenyruhájában. André Courrèges 1972-ben, Münchenben az olimpiai szervezők egyenruháját kreálta, Halston és Valentino Garavani pedig a hetvenes-nyolcvanas években tervezett felvonulóruhákat. 1998-ban a kanadai csapat által viselt Roots simléderes sapka akkora divatőrületet teremtett, hogy a nemzetközi márkák végérvényesen felfedezték az olimpiai divat üzleti lehetőségét. Így kaptak hasonló kiegészítőt az amerikaiak is a Rootstól négy évvel később, Salt Lake Cityben, amikor a cég 25 ezer sapkát adott el naponta. Ralph Lauren 2008 óta öltözteti az amerikai olimpiai csapatot, akkora bevétellel, hogy tíz százalékot fizet a Nemzetközi Olim­­piai Bizottságnak a brandelt termékek után. A cég nemegyszer kapott kritikát azért, mert hatalmas Polo Ralph Lauren-logó virít minden sportolón. Valószínűleg a kritikák finomítása okán időzíti legnagyobb újdonságait épp az olimpiai évekre. Két évvel ezelőtt a pjongcsangi hideghez igazítva az amerikai sportolók három fokozatban fűthető kabátot kaptak, most pedig Tokió forró és nedves klímája miatt önmagát hűtő dzsekiket. A technológia a számítógépek, monitorok hűtéséhez hasonló.

Fotó: Getty Images

Ralph Lauren másik újítását, hogy sportolóit farmerbe bújtatta a megszokott szövet helyett, már nagyobb nemtetszés övezte. A sportolók szerint a kabát hiába hűtött, a farmerben izzadnak. A dizájnt illetően a nemzetközi sajtó megállapította, hogy Ralph Lauren most sem tért el a jól bevált előkészítő iskolás móditól, így semmi különöset nem alkotott. A kanadaikat öltöztető Hudson’s Bay szintén a farmer mellett voksolt. A faluban a sportolóknak elvileg japán mangára emlékeztető graffitimintázattal díszített dzsekit kell hordaniuk, amire többen úgy reagáltak, hogy tizenkét évesen volt rajtuk hasonló, és nem hiszik, hogy idősebben bárki szeretne ilyet viselni. A felvonulóruházat sem sikerült Kanadának: az ország színeit hordozó melegítőre hasonlító darabokat az egyik legfantáziátlanabbként értékelte a szaksajtó. Unalomban Kanadánál rosszabb értékelést csak a piros-feketében játszó svájci csapat kapott.

Pénzügyileg valószínűleg sem Giorgio Armani­nak, sem a Lacoste-nak nem éri majd meg az olimpia. Armani Tokió legnevetségesebb felvonulóruháját tervezte az olaszoknak. A fehér kezeslábasra rajzolt pizzába és Pac-Man számítógépes játékba oltott olasz zászló azonnal mémmé vált a közösségi médiában, és olyan tweetek születtek róla, mint: „Ki hívta meg a Teletabikat?” A franciákat is kikezdte a Twitter. A La­coste tervezte felvonulóruhákat nem mentette meg sem egyik sportolójuk megnyitón ugrott szaltója, sem az, hogy a francia zászlót mintázva vonultak be. A net és a divatszakértők egybehangzó véleménye szerint orvosi köpenyre hasonlít a ruházat, ami még pandémia idején is túlzás.

Nyertes lehet viszont a libériaiak tervezője, Telfar Clemens, akinek gendersemleges, vegán ruháiért világszerte rajonganak. A 2020 legmenőbb táskájának választott Bushwick Birkin libériai származású amerikai dizájnere hetvendarabos kollekciót tervezett ajándékként szülei országának, amelyet kapszulakollekcióvá alakítva meg lehet vásárolni a játékok alatt. Szintén sikereket könyvelhet el Mexikó, amely az Oaxaca régióban jellemző hímzéssel díszítette a versenyzők ruháit, kizárólag helyi művészek dolgoztak a feltűnően színes megoldáson. A mintázat kapcsán Mexikó számos alkalommal támadta már a híres divatházakat, hogy olcsón teszik pénzzé a mexikóiak örökségét, s így kárt okoznak a helyi kézműveseknek. Mexikó reméli, hogy sportolóik által be tudják mutatni, milyen igazi hímzést viselni.

Az olaszok beonulása a megnyitóünnepségen. Pizza és kezeslábas
Fotó: Getty Images

A hazájukra jellemző viselet és a színesség ünneplése miatt dicséret illeti Angolát, Brazíliát, Bhutánt, a Cook-szigeteket, Kamerunt, Mozambikot, Tuvalut és főként Tongát, miután Pita Tau­fatofua Rio és Pjongcsang után harmadszor is fűszoknyában, beolajozott testtel jelent meg. A görögök valószínűleg a magyarok riói felvonulóruhájának sikerén felbuzdulva szintén országuk színeiben játszó pliszírozott szoknyát adtak a sportolónőikre. Dicsérték is őket a divatblogok. Sajnos a magyar csapat nem tudta megismételni a Use Unused kreációja hozta ismertséget, semmilyen nemzetközi visszhang nem érkezett a Nubu dizájnjára. Pedig a japán tradicio­nális öltözködés és az adott ország színeinek keverése Kolumbia esetében például igen jól sikerült: a piros, kék, sárga csíkkal díszített japán kimonó számos rajongót szerzett. A Zapsport tervezője, Anastasia Zadorina is ügyesen bánt a japán örökséggel, a doppingbotrány miatt még mindig színeiktől eltiltott orosz sportolókat a szabályok tiszteletben tartásával öltöztette piros-fehér-kék dzsúdóruha-utánérzésbe.

Ahogy a megnyitóünnepség sokakban csalódást keltett, a hagyományos trendteremtők is adósak maradtak igazán emlékezetes felvonulóruhákkal. Azonban a divatbakik hamar kiheverhetők, hiszen három év múlva a világ divatfővárosában gyűlnek össze a sportolók.

Szexizmus

A riói olimpia alatt vált híressé az egyiptomi Doaa Elghobashy és a német Kira Walkenhorst standröplabdameccse, amelyen Elghobashy muszlimként tetőtől talpig beöltözve, míg Walkenhorst bikiniben játszott. A kép nyomán sokan kérdezték: „Melyik a szexistább?” A sportolónők öltözködését illető szexizmus nem új keletű vita. Tokióban a német tornászválogatott irányította rá a figyelmet, amikor hosszú kezeslábasban versenyeztek a megszokott dresszek helyett. A kezdeményezés ugyanakkor más sportágakban nem újdonság. A kétszeres világ-, hétszeres Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes műkorcsolyázó, Irina Szluckaja ugyanis gyakran versenyzett kezeslábasban.