Kilencvenhez közeli nagybátyámat a második hullám vitte el, a szoros családból ő az egyetlen áldozata a koronavírus-járványnak. Unokabátyám heteket töltött a vírus szövődményei miatt kórházban – kis híja volt a lélegeztetőgépnek –, szerencsére felépült. Racionális ember, villamosmérnöki diplomával a zsebében, de amikor arról beszéltünk, hogy ki mikor milyen védőoltást kapott, megfagyott közöttünk a levegő. Ő ugyan nem kísérleti nyúl – mondta, persze nem hiszi, hogy csip volna bármelyik vakcinában, de azért mégsem adatja be, mert ki tudja. Amíg védi az immunrendszere, biztosan nem oltakozik, a többit meglátja. A feleségem egészségügyben dolgozik. Neki is van olyan kolléganője, aki inkább elhagyja a munkahelyét, semhogy beoltassa magát – miközben tisztában van azzal, hogy az elutasítással mit veszélyeztet.
A vírushoz viszonyulás olyan árkokat üt családtagok, munkatársak, barátok között, mint a pártpolitikai hovatartozás. Csakhogy az előbbin életek múlhatnak. A sajátunké és azoké, akikkel kapcsolatba kerülünk. Körkörös a felelősség. Egymást védjük, óvjuk.
A friss adatok szerint a világon 207 millió ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban. A halálos áldozatok száma 4,36 millió a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. Naponta félmillió ember fertőződik meg a vírussal. A kórokozó az MTI közlése szerint 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a Covid–19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 36,7 millió, a halálos áldozatok száma ott 622 ezer.
A világ a negyedik hullámra készül. Mi is. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint hazánkban magas az átoltottság, és sokan már átestek a betegségen, ez jelentősen csökkenti azok számát, akik terjeszthetik a fertőzést. Az új variánsok el tudnak indítani újabb járványhullámot, de a beoltottaknak jó a védettségük, esetükben minimális az esélye a súlyos megbetegedésnek. Az izraeli parlament egyik bizottságában Saron Elroj Prájsz, az izraeli egészségügyi minisztérium közegészségügyi osztályának vezetője a napokban arról beszélt, hogy nem látnak hatvan évnél fiatalabb oltottakat a kórházakban. Csakis oltatlan hatvan év alattiak kerültek oda, de a hatvan évnél idősebbek között vannak oltottak is. A Walla hírportál szerint a megfertőződött oltottak nyolcvan százaléka senkinek sem adta tovább a vírust. Újabb bizonyíték arra, hogy aki megkapta a két oltást, az elenyésző eséllyel kerül kórházba, míg aki ilyen-olyan okkal elutasítja a vakcinát, könnyedén orvosok és nővérek között találhatja magát.
Rusvai Miklós virológus az M1 egyik reggeli műsorában azt kérte, minél többen oltassák be magukat most, amikor még „béke” van, és nem gyorsult be a koronavírus-járvány negyedik hulláma. A virológus szerint sokféle oka lehet annak, hogy a veszélyeztetettek között többen nem oltatták még be magukat. Vannak, akiknek egészségi állapotuk miatt nem adható be, mások információhiányból vagy „fals információkból” adódóan nem adatták be az oltást, de olyanok is akadnak, akik nem tudtak regisztrálni. Nekik segítsünk. Rusvai Miklós szerint ezekben a napokban nem valószínű, hogy begyorsul a járvány, a száraz, meleg időt, mint általában a légzőszervi vírusok, a koronavírus sem kedveli. Ám a külföldről hazatérők által behozott vírusok, a tömegrendezvények és az iskolakezdés miatt szeptembertől ismét emelkedés várható a fertőzöttségi adatokban.
A béke korszaka meghosszabbítható, az áldozatok száma csökkenthető, de ahhoz az kell, hogy a tévképzetek hívei újraértékeljék nézeteiket, hogy a tétovázók az oltás mellett döntsenek, hogy a meggyőzhető családtagokat, ismerősöket rávegyük az oltakozásra. Ne a vírus korlátozzon bennünket, mi szabjunk határt a kórokozó terjedésének!
Borítókép: Oltási kampány a chilei Santiago egyetemén. Fotó: Reuters
