Mentőkötél?

Lezárultak a doktori felvételik, megszületett az új tanévre felvettek névsora, a két plusz kétéves rendszerben először végzők pedig elkezdték benyújtani a disszertációjukat. A doktori képzés vitathatatlanul elitképzés, de megéri-e az egyre emelkedő bérszínvonal mellett? Korábban gyakori probléma volt, hogy a diákok félbehagyták vagy olyan sokáig húzták az eljárást, hogy kutatási eredményeik eközben elavultak.

Diplomák, oklevelek és doktori címek átadása a Soproni Egyetemen 2021. február 12-én. Többségében fényképes jelenlét Fotó: Szalay Károly Forrás: Kisalföld/Szalay Károly

Diplomák, oklevelek és doktori címek átadása a Soproni Egyetemen 2021. február 12-én. Többségében fényképes jelenlét
Fotó: Kisalföld/Szalay Károly

A Corvinus a hasonló negatív élmények elkerülése végett igyekezett felújítani a középkori inas­évekhez hasonló műhelymunkát, hogy a most tanuló hallgatók is a mesterektől leshessék el a legfontosabb fogásokat, és rendszerszintű támogatást kapjanak nemcsak a konzulenstől, hanem az egész intézménytől.

– Változtattunk a megszerzendő krediteken is – teszi hozzá Michalkó Gábor. – Kevesebb kurzust kell látogatni, a módszertani tudás átadásán, illetve az akadémiai életpályára való felkészítésen van a hangsúly. Korábban valaki vagy tudott írni, vagy nem, most viszont tudományos írást tanulnak a hallgatók, foglalkoznak tudománykommunikációval, prezentációtechnológiával.

Az elmúlt évek során a kutatói szféra jelentős demokratizálódásának lehetünk tanúi. Ahogy tömegesedik az oktatás, úgy kerülhetnek be egyre többen a doktori képzésbe is. Ott viszont azonnal ugyanabban a környezetben kell helytáll­niuk, mint a tizenöt-húsz éve pályán lévő kollégáknak. Ugyanott kell publikálniuk és előadniuk, de az ezekhez tartozó trükköket az új rendszerben könnyebb elsajátítani.

Tény, hogy Magyarországon a doktoráltak lakosságarányosan jóval kevesebben vannak, mint azt az uniós átlag alapján várni lehetne: 0,96 százalék a fokozatot szerzettek aránya az uniós 1,97-hoz képest. A 2016-os változások után megugrott a jelentkezők száma, köszönhe­tően valószínűleg a megemelt ösztöndíjaknak is. A korábbi 90 ezer helyett most az első két évben 140 ezer, a második két évben 180 ezer forint jár az ösztöndíjasoknak, akik a korábbiaknál negyven százalékkal többen is lehetnek. Csökkenni látszik a lemorzsolódás, amelynek az anyagi és szakmai motiváció hiánya volt az oka. Bár a konzulensek presztízsét minden náluk végző doktorandusz növelte, számos témavezető valójában nem segítette az előrelépést. Jó néhány képzésből kihullott hallgató kifogása volt, hogy nemhogy ösztönzést nem kaptak, a közös tevékenység, cikkírás helyett a konzulens valójában ellopta a munkájukat, így a jobb fizetés reményében otthagyták a képzést, és megpróbáltak cégeknél elhelyezkedni.

A hazai cégek kedvelik a PhD-fokozatot szerző jelölteket. Bár az akadémiai életpályán kívül ritkán előírás a doktori végzettség, HR-szakemberek szerint a cégek szívesen választanak doktorált jelentkezőket, mivel a képzés olyan ismereteket és gondolkodásmódot biztosít, amely könnyen konvertálható más területekre is. Különféle okok vezetnek hallgatókat a doktori iskolába, de az oktatás tömegessé válásával HR-szakértők szerint előfordult, hogy mikor nem tudott rögtön elhelyezkedni az egyetemről frissen kikerülő fiatal, inkább beadta jelentkezését egyfajta mentőkötélként a doktori képzésre, így még évekkel kitolhatta a munkavállalást.

Ez Varga Zsolt, az Országos Doktori Tanács titkára és a Debreceni Egyetem tudományos igazgatója szerint egyre kevésbé jellemző az emelkedő bérszínvonal miatt. Debrecenben pél­dául orvosi doktori jelentkező alig akad, csak olyanok, akik kezdettől fogva kutatónak készülnek, és nem gyógyítani szeretnének. A rezidensképzésben elérhető fizetés ugyanis ma már messze vonzóbb, mint a doktori ösztöndíj. Hasonló a helyzet az informatika területén is, ahol a kezdőfizetések az ösztöndíj duplájáról indulnak.

– Az elmúlt években lassú növekedést látunk a doktori jelentkezésekben, de a tudományági összetétel nagyon változó. Alapvetően kevesebb a természettudományos, informatikai doktori jelentkező, orvosi területen sem akad sok, viszont nőtt a bölcsészet- és a társadalomtudomány területéről jelentkezők száma – mondja el Varga Zsolt. – A természettudományos területen a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhető külföldi hallgatók teremtenek bizonyos egyensúlyt, mivel erre a területre többen jelentkeznek határainkon túlról, de orvosi, jogi vagy társadalomtudományos külföldi diákok is tanulnak az országban. Előfordul, hogy a különféle országok eltérő kiválasztási metódusa miatt a magyaroknál gyengébb hallgatók kerülnek a hazai egyetemekre, ahol először szintre kell hozni őket. A doktori képzés azonban még mindig elitképzés, ide csak azok kerülhetnek be, akik megfelelő elhivatottsággal végeznek megfelelő kutatási tevékenységet.

Az idén több egyetemen rekordszámú doktori jelentkezést regisztráltak. Ez köszönhető egyrészt a pandémia nyomán kialakult tanulási vágynak, másrészt az egyre elterjedtebb szokásnak, hogy az élethosszig tartó tanulás jegyé­ben nemcsak huszonhárom évesen lehet doktori iskolába jelentkezni, hanem akár másod-, harmaddiploma után, sikeres üzletemberként, diplomataként is.

– A doktori iskolák lényege, hogy az ott folyó kutatás hidat építsen az egyetemi lét és a szakma között – magyarázza Harmati Hedvig.

– A Corvinus Egyetem pontosan azért hozta létre az úgynevezett kétutas képzési rendszert, hogy visszacsábítsuk az egyetemi padokba a munkájukban már évek, akár évtizedek óta sikeres munkavállalókat, akik remek kiegészítői lehetnek az akadémiai pályára készülő kutatóknak. Hasonló képzések külföldön is léteznek. Nálunk a szakértői út ugyanúgy PhD-fokozatot kínál, de az órai részvétel kiváltható például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával vagy a munkahelyen tartott továbbképzéssel – teszi hozzá Michalkó Gábor.

Hosszú évekig tartotta magát egy kilencvenes években született jogszabály homályos értelmezéséből adódó tévhit, hogy doktorandusz nem dolgozhat a képzés mellett. Mára azonban minden doktori iskola elfogadja, hogy a hallgatók – amennyiben össze tudják egyeztetni elfoglaltságaikat – dolgoznak a tanulmányaik mellett. A lényeg, hogy az egyetemi szféra ne elefántcsonttornyokban ülő kutatókból álljon, hanem a szakmai és a tudományos világ közelebb kerülhessen egymáshoz. Ez pedig a Talk-a-Bot vagy a Neticle sikeréhez hasonló hazai innovációk megalapozását jelentheti, amelyek szintén egyetemi projektként indultak.