Nagy kétely

Ha valaki rossz szándékkal bele akar nyúlni az eredményekbe, elég hat szövetségi állam kritikus szavazóköreiben megtennie azt.

2021. 08. 27. 9:48
null
Cullman, 2021. augusztus 21. Emberek rkeznek az Alabamai Republiknus Prt ltal szponzorlt kampnyrendezvnyre, amelyen Donald Trump volt amerikai elnk is rszt vesz az Alabama llambeli Cullmanben 2021. augusztus 21-n. Az esemny eltt a vrosi hatsgok veszlyhelyzetet hirdettek ki a koronavrus-jrvny miatt. MTI/EPA/Erik S. Lesser Fotó: Erik S. Lesser
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Én ugyan szemernyi örömet sem találtam e könyv megírásában, de úgy éreztem, tartozom ennyivel – ritkán ír szerző ilyet egy bevezetőben, s nem is meglepő, hogy ez marad A nagy választási csalás legkifejezőbb mondata a további mintegy kétszáz oldalon is. Patrick M. Byrne­ ugyanis sokkal inkább úgy szerette volna bizonyítani állítását – mégpedig elsőként Donald Trump emberei előtt –, miszerint Trump kárára elcsalták a 2020-as amerikai elnökválasztást, hogy egyben a jogorvoslatot is elérje. Ám Joe Biden január 20-án beköltözhetett a Fehér Házba, Byrne pedig klaviatúrát ragadott, miután kigyógyult a koronavírus okozta fertőzésből. Az 59 éves nagyvállalkozó – akinek Amerika talán legkellemesebb milliárdosa, Warren Buffett volt a mentora – botcsinálta író. Elmondása szerint soha nem szavazott Trumpra (mindig is a republikánusokból kivált libertáriusokra voksolt), és 2016-ig a tevékenységét sem nagyon ismerte. A Deep Capture nevű leleplező portál alapítójaként került kapcsolatba az amerikai elektronikus választási rendszer feltörhetőségét, sőt idegen hatalmakkal szembeni sebezhetőségét feltáró etikus hekkerekkel. Könyvében beszámol az ismeretekről, amelyekre szert tett. De számos más adalékot is összegyűjt állítása igazolására. Novemberben lesz egy éve, hogy megrendezték az amerikai elnökválasztást, de a nagy kétely – hogy Biden végül is jogosan ül-e a Fehér Házban – máig nem vált köddé. E kételyek már a választás előtt gyülemleni kezdtek, amikor számítani lehetett arra, hogy tömegével adják le a demokratáknak kedvező levélszavazatokat. 

A decentralizáltan, különböző szavazási szabályokkal és módszerekkel működő amerikai választási rendszer igen bonyolult. Ha valaki rossz szándékkal bele akar nyúlni az eredményekbe, elég, ha az ötvenből hat olyan szövetségi állam kritikus szavazóköreiben teszi ezt meg, ahol a versengés nagy valószínűséggel eldől. 2016-ban is csak három állam pár tízezer voksa döntött Trump javára Hillary Clinton ellenében. Ezt az újraszámlálások is megerősítették. 2020-ban viszont nem voltak érdemi és széles körű újraszámlálások. Byrne – akit bírálói összeesküvés-elmélet terjesztésével vádolnak – dollármilliókat szánt az újraszámlálásra az egyik kritikus helyen, a Georgia állambeli Atlanta nagyvárosban. 

Utólag persze nehéz okosnak lenni. Informatikus legyen a talpán, aki a könyvben felsorakoztatott érvek egyikével-másikával  vitatkozni tud – például a Princetonon doktorált matematikus szerint is csaltak –, mások a laikus számára is zavarók voltak már tavaly év végén is. Így például az, hogy az arizonai Phoenixben a papíralapú szavazásnál a színkiemelő filctollak használatát erőltették a golyóstoll helyet. A filcből sokszor túlfolyik a tinta, így a szavazatleolvasó gép nem tudja értelmezni a lapot. Ekkor a szavazatszámlálók belátásán múlik a voks érvényessége. Hogy létezik-e a Szentlélek, az a teológust és a vallásfilozófust foglalkoztatja. A vallásszociológus ezt nem vizsgálja; őt az érdekli, hányan hisznek benne. Könnyen lehet, hogy a 2020-as választási csalás elméletével visszamenőlegesen már nem lehet semmit elérni, ahogy a Capitolium január 6-i ostromából is mára főleg egyetlen vizsgálóbizottság maradt. De a nagy kétely megmaradt, és alighanem a következő évekre, a 2022-es kongresszusi, illetve a 2024-es elnökválasztásra is meghatározó lesz az amerikai demokrácia szempontjából. Friss felmérés szerint a republikánus szavazók kétharmada és a nem pártelkötelezettek 28 százaléka – mindössze minden tíz amerikaiból három – úgy véli, Trump kárára elcsalták a választást. A közbizalom alapjaiban rendült meg a mai Amerikában, és ha nem áll helyre belátható időn belül, kiszámíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A nagy választási csalás leginkább lebilincselő részei azok, amelyekben Byrne egyfajta bennfentes riporterként beszámol a Trump-kampány Rudy Giu­liani volt New York-i polgármester vezette jogászcsapatával, illetve magával Trump elnökkel való találkozójáról, amelyet kapcsolatait felhasználva harcolt ki 2020 decemberében.

Kimerült, értetlenkedő, iszákos Giulianiról, általános inkompetenciáról, szabotázsról, sőt a republikánusoknak az óvásokra utalt dollárszázmilliók elsikkasztásáról, a Trump ellen forduló álnok munkatársakról esik szó ezeken az oldalakon. E képek is hozzátartoznak a 2020-as választások még alighanem igen sokáig íródó történetéhez.

(Patrick M. Byrne: A nagy választási csalás. Pannónia Nyomda Kft., Budapest, 2021, 204 oldal. Ára: 3500 forint)

A borítóképen: Emberek érkeznek az Alabamai Republikánus Párt által szponzorált kampányrendezvényre, amelyen Donald Trump volt amerikai elnök is részt vesz az Alabama állambeli Cullmanben 2021. augusztus 21-én                           Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.