Tüzes jelen, pokoli jövő

Görögországban eddig több mint kilencvenezer hektárnyi terület égett le, több ezer embert evakuáltak a tűzvészek miatt.

Gyerekkoromban kis híján felgyújtottam a nagyszüleim tanyáját. Az öreg diófát ki kellett vágni, mert karvastagságú korhadt ágak potyogtak róla, odvas volt és beteg, semmi keresnivalója a disznóól közelében. Kivágták a hatalmas törzset, szépen felvágták a rönköket, én meg a száraz apró gallyakból tüzet raktam. Estefelé lelocsoltam a parazsat, ahogy mutatták, de senki sem számolt az éjszakai szélviharral, amely felélesztette a parazsat. Leégett az ólak teteje. A tűzoltók meg nem vettek elő, ám nagyanyám néhány hétig nem szólt hozzám.

Strandoló szemléli a tűzoltó helikopter feltöltését tengervízzel a görög Évia-szigeten  Fotó: Reuters/Marco Trujillo

Rosszabb is történhetett volna, de szerencsém volt. Nem úgy Görögországnak. Eddig több mint kilencvenezer hektárnyi terület égett le, több ezer embert evakuáltak a tűzvészek miatt. A dél-európai állam több pontján is lángra kapott a növényzet, miközben harminc éve nem tapasztalt hőhullám érte el a térséget. Különösen súlyos a helyzet az ország második legnagyobb szigetén, Évián. Az üdülőhely koromfekete, a parti őrség az egyik strandon a bozóttűz fogságában rekedt turistákat mentett ki. Olyanokat, akik egész évben erre az egy-két hétre készültek, hogy kipihenjék magukat, helyette az életüket mentették.­
(A turizmusból élő helyieknek a megélhetése hamvadt el a lángokban.)

Idős görög férfi nyugtatja feleségét, miközben az erdőtűz közelít házuk felé  Fotó: Getty Images

A Földközi-tenger térségében nyaranta gyakoriak az erdőtüzek, de eddig ritkán hallottunk arról, hogy az északi sarkkör mentén is fellobbanhat a növényzet. Finnországban, a Helsinkitől ötszáz kilométerre északra fekvő Kalajoki folyó völgyében csaptak fel a lángok. Mintegy háromszáz hektáron égett az erdő – az erős szél táplálta a tüzet, vitte a lángot egyik fáról a másikra. A helyiek azt mondják, ötvenegy éve nem volt ehhez fogható tűz a környéken. A gyéren lakott észak-finnországi régiókban a károk mérsékeltek, de miért ég arrafelé az erdő? Azért, mert háromszor gyorsabb a felmelegedés a globális átlagnál, amivel nő az erdőtüzek előfordulásának veszélye is. Az MTI szerint idén nyáron az átlagos hőmérséklet négy-öt Celsius-fokkal haladta meg a történelmi átlagot – előfordult, hogy a finn északon harminc fok fölé ment a hőmérő higanyszála.

Vízágyú bevetése a török Muğlánál  Fotó: Getty Images

Pár ezer kilométerrel keletebbre közel kétmillió hektáron tomboltak erdőtüzek az oroszországi Jakutföldön. A lángok elérték Jakutszk városát, a leghidegebb lakott helyet a Földön. Az AP amerikai hírügynökség szerint az Oroszországot sújtó erdőtüzeket a szokatlanul magas hőmérséklet mellett a tűzbiztonsági előírások be nem tartása is okozhatta. Egy gyerek, aki tüzeskedik, egy felnőtt, aki meggondolatlanul eldob egy csikket.

Athéntól északra medencéből mert vízzel locsolja házát a tulajdonos. Fotó: Getty Images

Az előrejelzések Kaliforniában is pusztító bozóttűzszezont jósoltak, mivel a kaliforniai tavasz idén szokatlanul száraz volt. A San José-i Állami Egyetem Erdőtűzkutató Laboratóriuma szerint – erről a qubit.hu írt – a növények nedvességtartalma áprilisban a legmagasabb, de ez most jócskán elmaradt a sokévi átlagtól. Az áprilisi szárazságot a kutatók riasztó előjelnek tartották. Nem véletlenül féltek. Már 1700 négyzetkilométer erdő égett le a július közepén kezdődött kaliforniai erdőtüzekben, amelyeket nem tudnak megfékezni. A hatóságok a tüzeknek mintegy ötödét tartják ellenőrzésük alatt. A patinás egykori aranyásóváros, Greenville gyakorlatilag porig égett. Az Egyesült Államok nyugati részén több tízezer négyzetkilométer égett már le idén. Kaliforniában két és félszer akkora terület, mint 2020-ban, ami az erdőtüzek szempontjából a legrosszabb évnek számított a modern történelemben.

Újságíró tudósít a katasztrófáról Athén közelében. A régióból kitelepítik az embereket  Fotó: Getty Images

A hét elején közzétett, közel négyezer oldalas klímajelentés azt üzeni, hogy a világszerte egyre gyakrabban tapasztalható hőhullámok, száraz­ságok, tűzvészek, viharok és áradások előképe annak, hogy mi vár ránk a jövőben. Az éghajlati rendszer számos változása – összegzett a Portfólió.hu – várhatóan tovább súlyosbodik a globális felmelegedéssel összefüggésben. Így a hőhullámok, az özönvízszerű csapadékjelenségek, a szárazságok és az intenzív viharok egyre szélsőségesebbé válnak majd. A tűzvészek megakadályozása globális érdek, hiszen minél több erdő ég el, annál több üvegházhatást okozó gáz kerül a légkörbe, azaz még melegebb lesz, ami további tüzeket generál, aminek csak akkor lesz vége, ha minden éghető elég, vagy végre összefog minden ember, hogy mindez ne így legyen.

Szükségkórház megégett juhoknak a törökországi Manavgat körzetében  Fotó: Getty Images