Kétélű kard

A Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei Tiszaugon Wilhelm Gábor régész irányításával 194 sírt tártak fel.

2021.09.28. Kecskemét Kr. u. 5-6. század idején a Tisza-mentén élő harcos gepidákat bemutató kiállítás Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A Tisza menti gepidák életéről és haláláról szóló vándorkiállítás két múzeum által feltárt temetők leletanyagából áll össze. Tiszapüspökin a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei Kovács Péter vezetésével 2015-ben végeztek feltárásokat, és 95 sírra bukkantak. 

Három évvel később a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei Tiszaugon Wilhelm Gábor régész irányításával 194 sírt tártak fel. A sírok az V. század második felétől a VI. század közepéig mutatják be a gepida királyság népességét, a korszak etnikai sokszínűségét. Az előkerült anyagok segítenek megérteni a korszak életmódját, ­temetkezési szokásait, társadalmainak működését.

A gepidák a germán nyelvcsalád keleti ágát beszélő népe, akik közeli rokonságban álltak a gótokkal, és a Kr. u. II-III. században jelentek meg a Kárpát-medencében. A szakemberek úgy vélik, őshazájuk a mai Lengyelország területén lehetett. 

A hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak, Attila elit csapatának számítottak, ütőképes nehézgyalogságot jelentettek a haderőben. A nagy Hun Birodalom az eurázsiai sztyeppéktől Nyugat-Európáig tartott, majd szétesése után jó néhány utódkirályság jött létre. 

Attila halálát követően, 454-ben a Nedao folyó melletti csatában a gepidák legyőzték a hunok maradékait, Attila fiainak a hadseregét. A felszínrajzokon jól látható, hogy néztek ki a temetkezések. 

A fejek egy irányba mutattak, a halottakat gepida szokás szerint nyugat–keleti tájolású sírgödörbe fektették. Képeken és a paravánokban kialakított kis üregekben megvilágított sírfotókon követhetjük a feltárások folyamatát. Tiszaugon a sírok egyharmadában tíz év alatti gyerekeket találtak. A csecsemőket és a fiatalokat ugyanolyan gondossággal, díszesen felöltöztetve tették a koporsóba, mint a felnőtteket. Melléjük is elhelyezték kedves tárgyaikat.

A kiállításon válogatást látunk a gepidák pénzeiből, nyakdíszekből, aranygyűrűkből, ezüstből tűzaranyozással készült övcsatokból, szép kidolgozású hegyikristályokból, gránátberakásos aranycsüngőkből, ruhakapcsoló tűkből. Jellegzetes lelet az egyedi díszítésű, agancsból készült csontfésű, amelyet szinte minden sírban találtak. Az egyik legszebb tárgy az úgynevezett tokos vagy kacsás fésű. 

Megcsodálhatjuk az aprólékosan kidolgozott, jellegzetes szalagos motívumokkal ellátott remek ötvösmunkákat, a ma is komoly értéket képviselő arany- és a hatalmas méretű borostyángyöngyöket.

Az egyik légi fotó feltárás közben készült az ásatásokról, a másik már a jelenlegi állapotot mutatja: a feltárt sírok fölött autópálya húzódik. Nemsokára átadják a tiszaugi hidat, kelet felé haladva a forgalom a kiállításon bemutatott temető fölött halad majd át.

A gepidák nagy része harmincéves kora előtt meghalt, de találtak hatvan év feletti elhunytakat is. Az előkelő férfiakat teljes fegyverzettel, kétélű kardjukkal, a spathával, valamint lándzsájukkal és pajzsukkal, az alacsonyabb rangúakat lándzsájukkal és íjaikkal helyezték örök nyugalomra. Ez utóbbiakat magyar hagyományőrző csapatok segítségével rekonstruálták. 

Tiszapüspökiről és Tiszaugról is kerültek elő torzított koponyák. A tárlaton láthatjuk a hun korból maradt szokás, a torzítás folyamatát: hogyan használták a fejpántokat, hogy összehúzzák és feljebb nyomják a homlokot.

A kiállítás egyik különlegessége a négy arcrekonstrukció, amelyek bemutatják, hogyan néztek ki a korszak emberei. Kustár Ágnes antropológus az eredeti koponyák és az embertani vizsgálatok alapján készítette el őket. A négy személy egyike nő, akinek a ruháját is rekonstruálták. Hárman közülük a tiszaugi temetőből kerültek elő, ők europidok voltak, hozzánk hasonlóan néztek ki. A Tiszapüspökin előkerült temetőben több mongoloid típusú egyént találtak, ők akár a hunok leszármazottjai is lehettek.

A folyosón négy tabló látható, amelyek a régészeti kulisszatitkokba vezetik be a látogatókat. Az első a gepida íj rekonstruálását mutatja be. A másodikon végigkísérhetjük, hogyan készült a rekonstruálás során a koponyából az arc, hogyan építették fel, milyen eszközöket használtak hozzá. A következő tabló arra bizonyíték, hogy a gepidák idején komoly kereskedelmi kapcsolatok léteztek. 

A gránátberakásos díszekhez az alapanyag Dél-Indiából, Ceylonból érkezett. Az utolsó tabló a régészek és a restaurátorok munkáját mutatja be: milyen körülmények között dolgoztak, milyen tárgyakat találtak, és hogyan történt szakszerű összegyűjtésük, majd állagmegóvásuk.

Az élet és halál dimenzióit bemutató tárlat igazi kuriózum a kecskeméti Cifrapalotában. Sok mindent megtudhatunk a gepidákról, akikről alig esik szó a tankönyvekben. A mobil kiállítás bárhol felállítható, a közönség legközelebb Szolnokon láthatja majd.

(Átkelők a túlvilágra – Két gepida temető a Közép-Tisza mentén. Kecskeméti Katona József Múzeum. A kiállítás 2022. január 30-ig látogatható)

Borítókép: A hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak, Attila elit csapatának számítottak (Fotó: Kurucz Árpád)