Másfél fok

A világ vezetői e hét elejétől csaknem két héten keresztül arról tárgyalnak a skóciai Glasgow-ban, hogy miként akadályozzák meg a klíma további melegedését. Az utóbbi három évtizedben erről megy a disputa – érdemi­ előrelépés nélkül. Egymásra mutogatnak az államok, hogy melyiknek nagyobb a felelőssége ezen a téren. Általában a másiknak.

ABACA-PRESS/ Fotó: Utrecht Robin/ABACA Forrás: Reuters

Petra Kaiser német aktivista három hónapig gyalogolt gömbjében, hogy a klímacsúcsra Glasgow-ba érjen Fotó: Reuters/Andrew Milligan

Másik fontos hiányzó Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki a kért biztonsági protokoll hiánya miatt nem ment el a klímakonferenciára. (A török parlament október elején ratifikálta a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt, utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból.)

Miközben mindenkinek ott lenne a helye, hiszen valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a mérések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint. A tengerszint globális emelkedése felgyorsult, és 2021-ben új magasságot ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával. A jelentés 

a legfrissebb tudományos bizonyítékon alapulva megmutatja, miként változik a bolygónk a szemünk előtt. Az óceánok mélyétől a hegységek csúcsáig, az olvadó gleccserektől az állandó időjárási szélsőséges eseményekig az ökoszisztémák és a közösségek szerte a világon súlyosan érintettek. A glasgow-i klímakonferenciának fordulópontnak kell lennie az emberek és a bolygó számára

– idézte a WMO jelentése António Guterres­ ENSZ-főtitkárt.

A jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási trendek mellett a század végére a három Celsius-fokot is meghaladhatja a globális felmelegedés mértéke, ami katasztrofális következménnyel járna az egész földi élővilágra és civilizációnkra – olvasható a Másfélfok.hu szakportálon. Bár számos nagy kibocsátó már kitűzött klímasemlegességi céldátumot, a konkrét vállalások még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy másfél foknál megálljon a felmelegedés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület kijózanító jelentése szerint a klímaváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátások azonnali csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a földi éghajlat élhető és biztonságos maradjon.

Hat évvel ezelőtt Párizsban a világ gyakorlatilag összes országa beleegyezett abba, hogy mérsékeli kibocsátásait azért, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését két, de lehetőleg a szakértők által biztonságosnak ítélt másfél fok alatt korlátozza. Emellett a fejlett országok azt is vállalták, hogy támogatást nyújtanak a fejlődőknek kibocsátásaik csökkentésére és az alkalmazkodásra. Az előbb idézett magyar portál szerint ahhoz, hogy másfél foknál megálljunk, 2030-ra az évi globális kibocsátásokat nagyjából a jelenlegi felére kell csökkenteni. 2050-re pedig nettó zéró kibocsátást kell elérni, vagyis a légkörbe bocsátott üvegházgázokat minimálisra kell szorítani, a maradék kibocsátást „elnyelők” (például szénmegkötő technológiák) révén ki kell vonni a légkörből. Ehhez képest az ENSZ legutóbbi jelentése szerint az országok 2030-ra együttesen 16 százalékkal növelnék a globális kibocsátásokat a 2010-es szinthez képest. Ez nagyon távol van a szükségestől. A jelenlegi korlátozásokkal annyit érnénk el, hogy a század végére nagyjából 2,7 Celsius-fokkal emelkedne a globális hőmérséklet az ipari forradalom előtti időkhöz képest, ami majdnem kétszerese a még biztonságosnak tartott 1,5 fokos értéknek.

A világ népességének kétharmadát és a globális GDP nyolcvan százalékát adó G20-ak felelnek a globális kibocsátások 75 százalékáért, ezért ezeknek az országoknak óriási a szerepük az éghajlatváltozás mérséklé­sében. Például az Egyesült Államoknak. Joe Biden amerikai elnök februárban felkérte nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, vizsgálja meg, hogyan lehetne kezelni az éghajlati válság következtében megnövekedett migrációt. A kormányzat három jelentést rendelt meg: az egyiket a Fehér Háztól, a másikat a Védelmi Minisztériumtól (Pentagon), a harmadikat pedig a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától. Az utóbbi kormányhivatal jelentése a Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról címet viseli. A Portfolio.hu által ismertetett munka egyik kijózanító megállapítása, hogy a jelenlegi politikák és ígéretek mellett nincs esély a párizsi klímacélok elérésére. Az egyes országok egymásra mutogatnak, és mindegyikük igyekszik áttolni a felelősséget a másikra – írja a jelentés, amely szerint mostanáig 1,1 fokos növekedés zajlott le az ipari forradalom óta, ez 2030-ra 1,5 Celsius-fokra nő, majd 2050-re elérheti a súlyosnak tartott két Celsius-fokos emelkedést.

A Nemzeti hírszerzési becslés másik üzenete, hogy miközben a fejlettebb államok sokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, a fejlődő országoknak továbbra is szénalapú erőforrásokra lesz szükségük gazdasági fejlődésük érdekében. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiaszükséglet több mint 18 százalékkal emelkedik 2040-ig, míg a fosszilis energiaforrások felhasználása ugyancsak nőni fog, miközben a teljes energiaellátásban való részesedésük csak mérsékelten csökken, annak ellenére, hogy a tiszta energiaforrások növekedése felgyorsul, különösen 2030 után.

Oroszország erdeinek, atomerőműveinek és vízerőműveinek zöld projektként való elismerését akarja elérni a klímacsúcson

– nyilatkozta Alekszandr Kozlov környezetvédelmi miniszter a Reutersnek. Oroszország a világ negyedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója. Annak ellenére, hogy az atom- és vízenergia a megtermelt villamos energia körülbelül negyven százalékát adja, míg területének valamivel kevesebb mint a felét erdők borítják. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szeretné, ha Oroszország szén-dioxid-semleges lenne legkésőbb 2060-ig.

Az orosz környezetvédelmi miniszter arról is szólt, hogy egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a melegedés miatt 2100-ra három-négy méteres mélységben megolvadhatnak a sarkvidéki mocsarak. Ennek eredményeként tetemes mennyiségű metán szabadulna fel, amelynek melegítő hatása a szén-dioxid 28-szorosa. A pesszimista forgatókönyvek szerint az érintett területeken ez a lakóépületek 54 százalékát, a kereskedelmi és ipari ingatlanok ötödét, valamint a stratégiailag fontos infrastruktúra 19 százalékát érintheti, nem számítva az egyéb mellékhatásokat.

Hatékony intézkedéseket kért a glasgow-i klímacsúcs résztvevőitől Ferenc pápa is, aki szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet. A klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban – idézte a BBC-nek nyilatkozó egyházfőt az MTI. Minden válság idején képzelőerőre, tervek készítésének és e tervek gyors megvalósításának képességére van szükség, valamint olyan, esetenként akár radikális döntésekre, amelyek meghozatala nem mindig könnyű. A mostanihoz hasonló nehézségek ugyanakkor mindig teremtenek olyan lehetőségeket is, amelyeket nem szabad elszalasztani.

E válságokra lehet elszigetelődéssel, protekcionizmussal, mások kizsákmányolásával is válaszolni, de meg lehet látni bennük a tényleges változás esélyét is – mondta az egyházfő, aki szerint a mostani válságokból levonható legfontosabb tanulság az, hogy ezentúl együtt kell építkezni, és nem szabad határok, sorompók, politikai falak mögé rejtőzni.

Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén szeptemberben arra figyelmeztetett: „Hat év elteltével távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint az elfogadás pillanatában voltunk. Végre kell hajtani, amiben megállapodtunk.” A szavak és a tettek, az elvek és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással. A magukat klímabajnoknak nevező országok, köztük jó néhány európai állam nemhogy csökkentette, hanem növelte a kibocsátását. Az ENSZ szeptemberi jelentése szerint ha a mostani tendencia folytatódik, 2030-ra nem csökken a károsanyag-kibocsátás mértéke, hanem mintegy hatvan százalékkal lesz magasabb az 1990-es értékénél. Magyarország a párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelő intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen 1990-hez képest a károsanyag-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, a szén energetikai célú felhasználása pedig rövid időn belül megszűnik az országban.

Magyarország tehát jó úton halad, nem úgy a bolygó egésze. A koronavírus-járvány, illetve a pandémia miatti gazdasági visszaesés okozta csökkenést követően az idén ismét emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás. Márpedig egyetlen dolgon múlik a siker: megáll-e az üvegházhatású gáz légköri mennyiségének növekedése, vagy sem?

Az utolsó lehetőség; az emberiség próbatétele; valódi áttörés vagy üres ígérgetés? – efféle címekkel írtak a lapok a klímacsúcsról. Jövő pénteken, a konferencia zárónapján talán okosabbak leszünk, és kiderül, hogy az országok vezetői megegyeztek, vagy továbbra is a részleteken vitatkozva nem sokat tettek a bolygó jövőjéért. Akkor majd a következő hasonló konferencia lesz az utolsó, amikor még megmenthetjük a Földet.

Borítókép: Kémény a hollandiai Rotterdam kikötőjében. Füstbe ment tervek? (Fotó: Reuters)