Különös színt kölcsönöz a párosításnak, hogy ugyanazt az eseményt a két szerző néha másként örökíti meg. Arról a színházi előadásról például, amelyet a szerzetes Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságkötésére ír és rendez meg a gyulai kastélyban, és amelynek előkészítésére ácsok, asztalosok, festők, szabók, varrónők, zenészek és színészek sokaságát mozgósítja, így számol be: „Látni kellett volna, micsoda tömeg gyűlt össze, hogy lássák a színdarabot, micsoda rimánkodás és kiabálás alakult ki az emberek között, hogy beengedjék őket, és mivel túl nagy volt a tömeg, minden ajtó és ablak előtt meg kellett kettőzni az őrséget, amíg az uraságok a színházban voltak!” A produkció szerinte annyira jól sikerült, hogy meg kellett ismételni. Ezen alkalmakról Therese is beszámol, de tömeget nem említ, sőt azt emeli ki, hogy az esték egyikén Szapáry grófnő csalódottan elmenekült, a közönség szétszéledt.
A tudósítások pikantériája, hogy a külföldi látogató szemével láttatják a korabeli társadalmi, egészségügyi, gazdasági viszonyokat. A leírások olvasmányosak, és fontos adatokat szolgáltatnak arról a hatalmas fejlődésről, amelyet ezekben az évtizedekben megélt az ország.
(A 18. századi arisztokrácia mindennapjai – Therese Corzan és Hueber Antal naplói [1757–1759]. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2021, 358 oldal. Ára: 3490 forint)
Borítókép: A 18. századi arisztokrácia mindennapjai című könyv borítója
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!