Egy év szünet után ismét teljes nagyságában tekinthető meg a somogyi Vörsön Európa legnagyobb, csaknem száz négyzetméteres templomi betleheme, új elrendezésben és új elemekkel kiegészítve. Régi szokás, hogy aki talál az erdőben érdekesebb alakú természeti képződményt, felajánlhatja a bibliai életkép készítőinek. Kialakításán tizenkét helyi önkéntes dolgozott. A Nordmann-fenyőket Zalából kapták, a tujákat, fenyőágakat a településen élőktől, de a szomszédos falvak lakói is adakoztak, ha kellett, elmentek a felajánlott fáért.
A jászol körüli gipszfigurákat tíz éve restaurálták, de a pontos eredetüket nem ismerik. Az viszont bizonyos, hogy régi, értékes darabok, mondja Deák Tamás polgármester. Ám annak is tudnak újat mutatni, aki már járt Vörsön, hiszen négy újabb betlehemi alakot is kaptak egy művésztől.
Sőt az egyik fenyőfára horgolt díszek kerültek, ezek többségét a településen élő asszonyok készítették. Néhány felajánlás postán érkezett, messzebbről.
Futó Péter – aki haláláig kezében tartotta a vörsi betlehemépítés irányítását – 2009-ben kísérletet tett arra, hogy a különleges bibliai életképet felvegyék a Guinness-rekordok könyvébe. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, kérelmezniük kellett volna egy új kategóriát, amit nem tettek meg.
A vörsi teljesítmény túlélte a kudarcot, és mára teljesen összeforrt egy másik helyi jellegzetességgel, a bábtáncoltatással, amelyet a vasárnap délután két órakor kezdődő szentmisék után, valamint karácsonykor mutatnak be a hagyományőrzők.
A betlehemi pásztorjáték hasonlít ugyan a többi magyar nyelvterületen is ismert népszokáshoz, mégis egyedi. A pásztoroknak és angyaloknak öltözött bábtáncoltatók végigjárják a falut, kezükben egy betlehemet ábrázoló miniatűr színpaddal és a jelenethez tartozó bábokkal, miközben énekelnek. Feljegyzések szerint a hagyomány 1866 óta él Vörsön.
A község római katolikus templomában 1948-ban építették meg a Jézus születését megjelenítő első életképet, amely 2007-ben megkapta a Somogy megyei közgyűlés által alapított Örökségünk – Somogyország kincse címet.
A helyi közösség ezután arra tett javaslatot, hogy a vörsi betlehem a térségben hagyománynak számító bábtáncoltató betlehemi játékkal együtt a szellemi kulturális örökségnek is részévé váljon.
Annak ellenére, hogy ma már a Mária-út is érinti Vörsöt, felmérések alapján ebben az évben kevesebb turistára számíthatnak. A pandémia miatt sokan úgy döntöttek, lemondanak az utazásról. Míg az előző években átlagosan harmincezren látogattak el a karácsonyi ünnepkörben a településre, ebben az évben tízezernél valamivel többen fognak elzarándokolni a betlehemhez, amely január 23-ig tekinthető meg naponta kilenctől délután ötig a Szent Márton-templomban.
A látogatáshoz védettségi igazolvány egyelőre nem szükséges. Mivel az érdeklődők, a csoportok folyamatosan érkeznek, a várakozókat arra kérik, nézzenek szét a településen. Van híres tűzoltómúzeumuk, szépen berendezett tájházuk, kilátójuk és adventi kiállításuk, a templom közelében adventi vásár fogadja a látogatókat.
Szálláshelyeknek azonban szűkében vannak, ugyanis a kilencvenes években elég sok külföldi költözött be a településre, többnyire német és osztrák állampolgárok, akik saját házakat emeltek, majd meghívták az ismerőseiket Vörsre üdülni, így nem igazán maradt szabad szálláshely mások részére.
A hiányt igyekeznek pótolni, sőt épül egy kerékpárút is, amely összeköti a Kis-Balatont a naggyal a Vörs–Balatonszentgyörgy–Balatonberény útvonalon.
Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel az olaszországi Greccio erdejében. A szokást ezután a ferencesek terjesztették el Európa-szerte. A magyar királyok korából két értékes bibliai életkép maradt ránk. Az egyiket Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja ajándékozta a krakkói klarissza apácák kolostorának, amikor 1370–1375 között Lengyelországot kormányozta fia helyett.
Ebből két faragott és festett figura őrződött meg. Szinte érintetlen maradt viszont az a száz évvel későbbi betlehem, amely az Erdődy grófok galgóci várkápolnájának lett az oltárképe. Az egy darab körtefából faragott remekmű a tulajdonos család legendáriuma szerint Hunyadi Mátyásé volt, karácsonykor az ő királyi palotájának egyik termét díszítette.
Borítókép: Aki érdekesebb természeti képződményt talál az erdőben, felajánlhatja a bibliai életkép készítőinek (Fotó: Vörs község önkormányzata)
